Alig két esztendeje, hogy német szerzõ Bergen-Belsen és Ravensbrück koncentrációs tábora nõi foglyainak történetét feldolgozó kötete megjelent. A világszerte fejlõdõ holocaust-kutatásnak ez a produktuma 350 oldalon tekintette át 23 ország 1ányainak, asszonyainak táborbeli szenvedéseit, a náci terror alatt megélt tapasztalatait. Most újabb könyv, a bécsi Andreas Baumgartnernek A mauthauseni elfelejtett asszonyok c. munkája foglalkozik a nõi foglyok históriájával. A tudományos, igényes kötet 250 oldalnyi. Kiterjedt kutató munkán és forráselemzésen alapul, nagyszámú bizonyítékokat sorol az "elfelejtett" nõi foglyokról, mert bizony sokszor az indokoltnál kevesebb figyelem irányult a kutatás során az elhurcolt lányok, asszonyok tragikus sorsára.

Baumgartner ötfejezetes feldolgozása elõször bemutatja a nõ szerepét a Harmadik Birodalomban, majd a zsidó és a cigány származásúaknak a faji alapon folyt üldöztetését, a politikai üldöztetést, a nõi kényszermunka válfajait. Áttekinti Ravensbrück, Auschwitz és Bergen-Belsen nõi foglyainak körülményeit, majd egy különleges példát vizsgál, a férfilágernak minõsült Mauthasuen koncentrációs táborába irányított nõ sorsát. A végcél a mauthauseni koncentrációs táborban is a tömeges megsemmisítés volt. A nõket a lágerrendszer több altáborába vezényelték, kegyetlenül dolgoztatták. A gazdagon, többrétegûen dokumentált munka szerint Mauthausen esetében 4065 regisztrált nõi fogolyról maradt fenn adat - természetesen többen voltak, de iratanyaguk megsemmisült -, közülük a magyar lányok, asszonyok megközelítõleg húsz százalékot tettek ki. (A szerzõ munkáját a budapesti Holocaust Dokumentációs Központ magyar dokumentumok kópiáival segítette.) Baumgartner szerint a mauthauseni fõtáborba a legnagyobb számban Ravensbürckbõl, Auschwitzból és Flossenbürgbõl szállítottak át nõi foglyokat. Az egyik dokumentum kópiáján pl. jól olvasható, hogy 1944. december 12én Weisz Ilona és Farkas Edit ápolónõ érkeztek Auschwitzból Mauthausenba. Magyar nõi foglyokról talált új adatokat a szerzõ Hirtenberg altáborban, Lenzingben itt az 577 nõi kényszermunkásból 323 (56%) magyar zsidó volt , Amstettenben, ahol 91 magyart dolgoztattak. A fõtábor esetében Baumgartner megemlékezik egy ismeretlen magyar zsidó nõ 1994. június 15-ei férjestül való beszállításáról. Az eset jelentõsége miatt írjuk, hogy Glück Emmáról, La Guardia neves New York-i polgármester nõvérérõl van szó, akit a szélsõjobboldali magyar sajtó hecckampánya nyomán õrizetbe vettek, elhurcoltak és megöltek a németek. A Glück házaspár Budapesten ugyanúgy békés és munkás életet élt eladdig, mint sok százezer sorstársa, a nácizmus megannyi ártatlan áldozata. Az új olvasói korosztályok számára jelentõs, hogy Baumgartner bemutatja a fogolykategóriákat, jelzéseiket, magyarázatot ad a náci zsargon számos kifejezéséhez, gazdag irodalomjegyzéket is nyújt. A fontos, igényesen készült kötet megjelenését az osztrák belügyminisztérium és a Szakszervezeti Szövetség támogatta.