Hol voltak a zsidó nõk?
2004.12.05. 01:57
A Magyarországon élõ zsidókat polgári és politikai jogok tekintetében 1867-ben egyenjogúsították az ország többi polgáraival. A hétköznapi életben azonos törvényi feltételekkel vehettek részt, mint a nem zsidó többség, a „Gründerzeit” éveiben bekapcsolódhattak a modern Magyarország megteremtésébe – de mindez „természetesen” csak a férfiakra vonatkozott. Rájuk vonatkoztak a törvények, õk alapíthattak gyárakat, õk vehettek részt a választásokon, szerkeszthették a modern irodalmi, társadalomtudományi, mûvészeti lapokat. Valóban így van ez? Valóban elhisszük, hogy a gyárosok, kereskedõk, lapszerkesztõk asszonyaik nélkül hozták létre mindazt, amire ma is büszkék vagyunk?
Ha a történelemkönyveket nézzük – el kell hinnünk. A modern magyar zsidó történelemmel foglalkozó összefoglalók szinte semmit sem írnak a zsidó nõkrõl – sem összefoglalóan, sem egyes személyeket kiemelve. Ha zsidó nõkrõl kívánunk ismereteket szerezni, akkor be kell érnünk a néprajzi könyvekkel – ahol a kóser konyha sajátosságairól, a házasság, vagy a gyerekszülés szokásairól olvashatunk.
De mi történt a zsidó nõkkel a zsidó emancipációt követõ idõszakban, ami a nõi egyenjogúságért folyatott küzdelmek jegyében telt, s ami során felváltva, vagy kiegészítve anyáik értékrendjét, a zsidó nõk az egyetemek elsõ nõhallgatóivá, az új mûvészeti irányzatok közönségévé – s a modernitás szimbólumaivá váltak? S mi történt az asszimiláció, a nõemancipáció elsõ sikereitõl a kényszerû disszimiláció korszakáig?
|