N�met politikus, birodalmi marsall. Az els� vil�gh�bor� n�met rep�l�s h�se hamar a n�ci mozgalom tagj�v� v�lt, m�r 1922-ben az SA els� embere. 1923-ban r�szt vett a m�ncheni s�rpuccsban. 1928-t�l a Reichstag k�pvisel�je, 1932-t�l eln�ke. 1933-t�l, a n�cik hatalomra ker�l�s�t�l porosz bel�gyminiszter majd minisztereln�k, r�vid ideig a Gestapo elsõ embere. Szint�n 1933-ban lett l�g�gyi miniszter, ebben a min�s�g�ben kezd a Luftwaffe megszervez�s�hez. A h�bor�ban nagy jelent�s�get tulajdon�tott a l�gier�nek, a harc�szati bevet�sekn�l �j technik�kat alkalmazott, de a l�giflotta gazdas�gi h�tter�t k�ptelen volt megszervezni, de sz�mtalan m�s hib�s d�nt�st is hozott. A h�bor� kit�r�sekor Hitler õt nevezte meg majdani ut�dak�nt, de rangk�rs�g�ban sok tov�bbi funkci�t is felhalmozott mag�nak. N�pszer�s�ge az angliai csata ut�n cs�kkenni kezdett. Miut�n k�ptelen volt megszervezni a szt�lingr�di l�gihidat, fokozatosan kegyvesztett� v�lt. Ezt k�vetõen egyre ink�bb fant�zi�ja teremtette vil�g�ba menek�lt, k�b�t�szerf�ggõ lett. A h�bor� v�g�n "k�v�r Hermann" t�viratot int�zett Hitlerhez, melyben k�z�lte, hogy miut�n a F�hrer cselekv�sk�ptelenn� v�lt, �tveszi tõle a hatalmat. Hitler parancsot adott G�ring letart�ztat�s�ra, de õ r�viddel ezut�n az amerikaiak fogs�g�ba esett. A n�rnbergi perben h�bor�s b�n�k sokas�g�t bizony�tott�k r�, �s hal�lra �t�lt�k. Kiv�gz�se el�tt cell�j�ban megm�rgezte mag�t.