Politikai k�pz�sem b�csi tart�zkod�som alatt

Meggy�z�d�sem az, hogy a f�rfi eg�szen k�l�n�s tehets�gt�l eltekintve a 30. �let�ve el�tt ne foglalkozz�k nyilv�nosan politik�val. Ne tegye, mert eddig az �letkorig csak egy �ltal�nos vil�gn�zet alapj�t szerzi meg, amelyen az egyes politikai probl�m�kat vizsg�lja �s saj�t �ll�spontj�t r�gz�ti. Csak ilyen, vil�gn�zetileg kiegyens�lyozott �s a napi k�rd�sekkel szemben meg�llapodott, teh�t lelk�ben �s belsej�ben �rett f�rfi vehet r�szt a k�z�gyek politikai ir�ny�t�s�ban. Ellenkez� esetben k�nnyen annak a vesz�lynek teszi ki mag�t, hogy �ll�spontj�n alapvet� k�rd�sekben v�ltoztatnia kell, vagy pedig jobb meggy�z�d�se ellen�re egy �ltala m�r r�gen elvetett n�zetet kell v�llalnia. Az els� eset �nmag�ra n�zve kellemetlen, mert nem v�rhatja el joggal azt. hogy k�vet�i oly rend�thetetlen hittel b�zzanak �llhatatoss�g�ban, mint annak el�tte, mert hiszen k�vet�i t�bor�ban egy ilyen v�ltoz�s a vez�r tan�cstalans�g�t bizony�tja, ellenfelekkel szemben pedig sz�gyen�rzetet v�lthat ki. A m�sodik esetben bek�vetkezik az, amit az ember napjainkban oly gyakran l�t: ti. min�l kev�sb� hiszi a vez�r azt, amit mond, v�dekez�se ann�l �resebb, ann�l laposabb lesz, ezzel szemben nem v�logat az eszk�z�kben. Mialatt � maga m�r nem gondol arra, hogy az �ltala vallott politikai nyilatkozatok�rt komolyan helyt is �lljon (hiszen az ember nem szokott olyasvalami�rt meghalni, amiben nem hisz), a k�vet�ivel szemben t�masztott k�vetelm�nyek �ppen olyan ar�nyban nagyobbak �s szemtelenebbek lesznek, hogy v�gre fel�ldozza a vez�r utols� maradv�ny�t is a politikus kedv��rt. Ezek azok az emberek, akiknek egyetlen igazi meggy�z�d�s�k a szemtelen tolakod�ssal �s az arc�tlan hazudoz�s m�v�szet�vel p�rosult meggy�z�d�s n�lk�lis�g�kben rejlik.
Ha azt�n ilyen alak a parlamentbe is beker�l, akkor kezdett�l fogva tudnival�, hogy sz�m�ra a politika l�nyege csak a h�sosfaz�k k�zels�g�t jelenti. Esetleges csal�di gondjai pedig a mand�tum�rt folytatott harc�t csak sz�v�sabb� teszik. Minden m�s, politikai �szt�nnel meg�ldott emberben szem�lyes ellens�g�t l�tja, minden �j mozgalomban az � p�lyafut�sa v�g�nek a kezdet�t �s minden nagyobb emberben csak politikai p�lyafut�s�nak a vesz�lyeztet�j�t n�zi.
Az ilyenfajta parlamenti polosk�kr�l m�g b�vebben is fogok besz�lni.
M�g a harminc�vesnek is kell �lete folyam�n tanulnia, de ez m�r csak kieg�sz�t�se �s kit�lt�se a meglev� keretnek, amelyet vil�gn�zete seg�ts�g�vel m�r megteremtett mag�nak. Tov�bbk�pz�se semmi esetre sem jelent majd �tnyergel�st, hanem tud�sbeli gyarapod�st. K�vet�iben nem fogja majd azt a nyomaszt� �rz�st kelteni, hogy az �ltala eddig hirdetett n�zet hib�s volt, s�t ellenkez�leg, abban vil�gn�zet�nk helyess�g�nek bizony�t�k�t fogj�k l�tni.
Az a vez�r, aki k�nytelen alapvet� vil�gn�zeti felfog�s�t megv�ltoztatni az�rt, mert azt hamisnak �s k�ptelennek ismerte fel, csak akkor cselekszik tisztess�gesen, ha hajland� a felismer�s�nek v�gs� k�vetkezm�nyeit is levonni. Ebben az esetben a legkevesebb, amit megtehet, hogy visszal�p minden nyilv�nos politikai szerepl�st�l ann�l is ink�bb, mert aki egyszer t�vedett, ann�l fenn�ll a m�sodszori t�ved�s lehet�s�ge is. Semmi esetre sincs azonban joga polg�rt�rsai bizalm�t ig�nybe venni, m�g kev�sb� azt k�vetelni. Hogy mennyire nem t�r�dnek a tisztess�g e most v�zolt k�vetelm�nyeivel, arra n�zve legjellemz�bb az az elvetem�lt banda, amelyik ez id� szerint (1924-25.) hivatottnak �rzi mag�t arra, hogy politik�t csin�ljon. Aligha van k�z�tt�k csak egy is, aki erre hivatott lenne.
Egykor minden nyilv�nos szerepl�st�l �vakodtam, b�r azt hiszem, hogy t�bbet foglalkoztam politik�val, mint sokan m�sok. Csak a legsz�kebb k�rben besz�ltem arr�l, ami bels�leg izgatott �s f�t�tt. Ez a k�r�lm�ny sok el�nnyel j�rt. Egyr�szt megtanultam min�l kevesebbet sz�nokolni, m�sr�szt pedig v�gtelen�l egy�gy� n�zet�k �s b�r�latuk r�v�n megismertem az embereket. K�zben minden id�t �s lehet�s�get megragadtam arra, hogy k�pezzem magam. Eg�sz N�metorsz�gban nem ad�dott erre olyan j� alkalom, mint annak idej�n �ppen B�csben.
Az �ltal�nos politikai gondolkod�sm�d a r�gi dunai monarchi�ban mindenekel�tt sz�lesebb k�r� �s �tfog�bb volt, mint e korszak N�metorsz�g�ban, Poroszorsz�g egyes r�szeit, Hamburgot �s az �szaki tenger partvid�keit kiv�ve.
"Ausztria" elnevez�se alatt ebben az esetben a Habsburg monarchi�nak azt a r�sz�t �rtem, amely a maga n�met n�pess�g�n�l fogva nemcsak egy �llam kialakul�s�nak kiindul�pontja volt, hanem amely a n�p�ben rejl� er�vel k�pes volt ebben a politikailag oly mesterk�lt t�kolm�nyban a bels� kultur�lis �letet �vsz�zadokra biztos�tani.
Hovatov�bb ennek a magnak megtart�s�t�l f�gg�tt a birodalom l�te �s j�v�je.
Ha a r�gi �r�k�s tartom�nyok a birodalom sz�v�t jelentett�k, amelyek az �llami �s kultur�lis �let v�rfelfriss�t�s�t szolg�lt�k, akkor B�cs jelentette az agyat �s akaratot. M�r k�lsej�ben is el�rulta ez a v�ros azt az er�t, amely �t ennek a n�pkonglomer�tumnak a kir�lyn�j�v� avatta; sz�ps�g�nek pomp�ja pedig feledtette az �sszess�gnek cs�nya �reged�si jeleit.
A k�lf�ld, de k�l�n�sen N�metorsz�g szem�ben B�cs mindig kedves v�rosk�nt szerepelt, amelyen nem t�kr�z�dtek vissza a monarchia belsej�ben d�l� nemzetis�gi harcok. A k�s�bbi csal�d�st csak fokozta az a k�r�lm�ny, hogy B�cs ebben az id�ben �lte legnagyobb, de egyben utols� felvir�gz�s�t. A r�gi cs�sz�rv�ros csod�latosan fiatal �letre kelt egy val�ban nagy tehets�g� polg�rmester b�lcs vezet�se alatt. Ez az utols� nagy n�met, akit Ausztria n�mets�ge, ez a keleti n�met t�rzs termelt ki mag�b�l, hivatalosan nem sz�m�tott az �llamf�rfiak k�z�, �s m�gis ez a dr. Lueger, az�ltal, hogy szoci�lis �s kultur�lis t�ren el�rt eredm�nyeivel meger�s�tette az eg�sz birodalom sz�v�t, ker�l� �ton nagyobb �llamf�rfiv� n�tte ki mag�t, mint az akkori id�k �sszes �gynevezett diplomat�i.
Az Ausztria n�ven ismert �llamk�pz�dm�ny azonban id�vel m�gis t�nkrement.
De ezt nem lehet a r�gi "Ostmark" n�mets�ge politikai k�pess�g�nek rov�s�ra �rni. Legfeljebb azt bizony�tja, hogy t�zmilli� emberrel lehetetlen egy �tvenmilli�s, k�l�nb�z� nemzetis�gekb�l �sszet�kolt birodalmat korm�nyozni, illetve hosszabb id�re megtartani, nincsenek meg ennek az elengedhetetlen el�felt�telei.
A n�met-osztr�k gondolkod�sm�dj�ban k�ts�gtelen�l nagyvonal� volt. Hozz�szokott egy nagy birodalom keretein bel�li �lethez �s az ezzel egybek�t�tt nagy feladatokkal szemben sohasem vesz�tette el �rz�k�t. A n�met-osztr�k �ltal�nos l�t�k�re is ar�nylag sz�lesebb volt. Gazdas�gi �sszek�ttet�sei beh�l�zt�k majdnem az eg�sz birodalmat, majdnem minden nagyobb v�llalat a kez�kben volt, n�met-osztr�kok tett�k ki a technikai �s hivatalnoki szem�lyzet legnagyobb r�sz�t, �k voltak a k�lkereskedelem legf�bb mozgat�i, m�r amennyiben erre nem a zsid�s�g tette r� a kez�t; politikailag pedig majdnem kiz�r�lag �k tartott�k �ssze Ausztri�t. M�r a katonai szolg�lat r�v�n is messze elker�ltek hazulr�l, hiszen a n�met-osztr�k �jonc nemegyszer ezred�vel �ppen �gy �llom�sozhatott Hercegovin�ban, mint B�csben vagy Gal�ci�ban. A tisztikar majdnem kiz�r�lag n�met volt, a hivatalnoki kar is t�lnyom�r�szt. A n�mets�g r�nyomta a maga b�lyeg�t a m�v�szetre �s tudom�nyra is, eltekintve az �jabb m�v�szeti ir�nyok torz sz�lem�nyeit�l, amelyeknek alkot�i egy n�ger n�p sor�b�l is kiker�lhettek volna. M�v�szet, �p�t�szet, szobr�szat �s fest�szet ter�n B�cs jelentette azt a kimer�thetetlen forr�st, amely az eg�sz kett�s monarchi�t el tudta m�veivel �rasztani.
V�g�l kev�s magyart�l eltekintve a n�metek adt�k a k�z�s k�lpolitika k�pvisel�inek nagy r�sz�t is.
M�gis hi�baval�nak bizonyult a birodalom megtart�s�t c�lz� minden k�s�rlet. Az osztr�k nemzetis�gi �llam megtart�s�ra csak egy lehet�s�g volt: az egyes nemzetis�gek centrifug�lis er�inek a lek�zd�se. Csakis az egys�gesen szervezett korm�nyzati rendszer biztos�thatta volna ezen �llam l�t�t, egy�bk�nt elveszett.
N�ha m�g a legfels�bb helyeken is el�t�rbe ker�lt ez az elgondol�s, de csak az�rt, hogy mint nehezen kereszt�lvihet�, r�videsen a feled�s hom�ly�ba mer�lj�n. Nem volt egy er�s �llami alapsejt, amely k�r� kikrist�lyosodhatott volna egy er�sebb f�derat�v �llamforma. Ehhez j�rultak m�g az osztr�k �llamnak a bismarcki N�metorsz�ggal szemben l�nyeg�ben teljesen el�t� adotts�gai. N�metorsz�gban mind�ssze bizonyos politikai hagyom�nyokat kellett lek�zdeni, mert hiszen a k�z�s kultur�lis alap m�r megvolt, �s a N�met Birodalom mindenekel�tt apr� t�red�kt�l eltekintve egys�ges n�pet foglalt mag�ba.
Ausztri�ban eg�szen m�s volt a helyzet.
Itt, az egyes orsz�gokban, Magyarorsz�g kiv�tel�vel, a politikai nagys�g eml�ke vagy teljesen hi�nyzott, vagy pedig a feled�s hom�ly�ba mer�lt. Ezzel szemben a nemzetis�gi elv korszak�ban az egyes orsz�gokban olyan n�pi er�k jelentkeztek, amelyeknek lek�zd�se k�l�n�sen neh�z volt, mert a Monarchia hat�r�n olyan nemzetis�gi �llamok keletkeztek, amelyek �llamalkot� elemei az osztr�k �llamban �lt n�pt�red�kekkel rokonok, s�t teljesen azonosak voltak, s �gy ezen �llamok nagyobb vonz�er�t gyakorolhattak az egyes nemzetis�gekre, mint a n�met-osztr�kok. Maga B�cs sem tudta sok�ig �llni ezt a harcot.
Az id�k�zben vil�gv�ross� fejl�d�tt Budapest el�sz�r lett a riv�lisa, m�rpedig ennek a v�rosnak nem az egys�ges Monarchia �sszetart�sa, hanem sokkal ink�bb egy r�sz�nek az er�s�t�se volt a feladata. R�vid id� m�lt�n k�vett�k p�ld�j�t Pr�ga, Lemberg, Laibach �s �gy tov�bb. Ezek a v�rosok r�videsen egy-egy �n�ll� kult�rvil�gnak lettek k�zpontjaiv�. �gy lelt�k meg a maguk lelki alapj�t az egyes faji, politikai ir�nyok, �s �gy kellett azon id�nek is elj�nnie, amikor az egyes n�pek fajis�g�ban rejl� eleven er� er�sebb lett, mint a k�z�s �rdekek �sszetart� k�tel�ke. Ezzel Ausztria v�gzete beteljes�lt.
II. J�zsef hal�la ut�n eg�sz vil�gosan l�that� volt ennek a fejl�d�snek a menete. Gyorsas�ga r�szben a Monarchi�ban rejl�, r�szben a birodalom k�lpolitikai helyzet�b�l ad�d� t�nyez�kt�l f�gg�tt.
Ha egy�ltal�n komolyan gondoltak ennek az �llamnak �sszetart�s�ra, akkor ez csak k�m�letlen k�zpontos�t�ssal volt kereszt�lvihet�. Ebben az esetben mindenekel�tt egys�ges �llamnyelvvel kellett volna a k�ls� �sszetartoz�st hangs�lyozni, �s �ppen �gy kellett volna azt�n az iskola �s nevel�s m�dszereivel egys�ges �llami �ntudatot kitermelni. Ez term�szetesen nem t�z-h�sz �v, hanem �vsz�zadok munk�ja, �s ehhez els�sorban kitart�sra lett volna sz�ks�g. Term�szetes, hogy ebben az esetben mind a k�zigazgat�si, mind a politikai vezet�s f� ir�nyelv�nek a legegys�gesebbnek kellett volna lennie.
Nagyon tanuls�gos volt sz�momra annak a meg�llap�t�sa, hogy mindez mi�rt nem t�rt�nt meg, helyesebben, hogy ezt mi�rt nem tett�k meg. A birodalom �sszeoml�s�nak b�ne is azt terheli, aki mindezt elmulasztotta.
A r�gi Ausztria sokkal ink�bb f�gg�tt egy nagyvonal� vezet�st�l, mint b�rmely m�s �llam. Itt hi�nyzott a nemzeti �llam alapja, amely a faji gondolatban biztos�tja az �sszetartoz�snak az erej�t m�g akkor is, ha a korm�nyz�s m�g oly nagy m�rt�kben is felmondja a szolg�latot. Az egys�ges n�pi �llam gyakran igen hossz� ideig kib�rja m�g a legrosszabb k�zigazgat�st �s korm�nyz�st is, an�lk�l, hogy t�nkremenne. Sokszor �gy tetszik, mintha m�r egy ilyen testben semmif�le �let sem volna, mintha m�r halott �s kihalt lenne, s �m egyszerre a halottnak hitt megelevenedik �s elpuszt�thatatlan �leterej�nek csod�latos jel�t adja.
Ez azonban m�sk�nt van egy nemzetis�gi birodalomban, amelyet nem a v�r azonoss�ga, hanem er�szak tart �ssze. Itt minden korm�nyzati gy�nges�g a t�li �lom helyett az egyes n�pelemek �bred�s�t mozd�tja el�. Csak �vsz�zados k�z�s nevel�s, k�z�s hagyom�nyok, k�z�s �rdekek stb. �tj�n lehet ezt a vesz�lyt elh�r�tani. �ppen ez�rt min�l fiatalabb egy ilyen k�pz�dm�ny, ann�l ink�bb f�gg sorsa a korm�nyz�s nagyvonal�s�g�t�l, ellenkez� esetben, mint egyes er�szakos egy�nis�gek, vagy szellem�ri�sok m�vei, gyakran alap�t�ikkal egy�tt sz�llnak s�rba. M�g �vsz�zadok m�lt�n sem lehet ezt a vesz�lyt teljesen kik�sz�b�lni, mert a faji �szt�n�k csak szunnyadnak, hogy azut�n ann�l gyorsabban �bredjenek fel akkor, ha a k�z�s vezet�s gy�nges�ge, a nevel�s �s k�z�s hagyom�nyok nem rendelkeznek azzal az er�vel, amely az egyes nemzetis�gek �nerej�t t�lsz�rnyalja.
Ennek a fel nem ismer�s�ben rejlik a Habsburg h�z tal�n tragikusnak mondhat� b�ne.
Egyetlenegy akadt k�z�l�k, akinek a sors m�g egyszer kez�be adta a vil�goss�g f�kly�j�t, amelynek f�ny�n�l megl�thatta birodalm�nak j�v�j�t, de ez a f�klya is csakhamar mind�r�kre kialudt. II. J�zsef, a n�met n�p r�mai cs�sz�ra l�tta meg f�l� aggodalommal, hogy H�za a birodalom legsz�ls� perem�n mik�nt fog egykoron egy b�beli n�pzavar �tveszt�j�ben elt�nni, ha az utols� �r�ban nem teszik j�v� az �s�k mulaszt�sait. Emberfeletti er�vel fogott hozz� a munk�hoz az "emberek bar�tja", hogy egy �vtized alatt �vsz�zados b�n�ket tegyen j�v�. Ha csak negyven �vet juttatott volna neki v�gzete, �s ha csak k�t gener�ci� hasonl� szellemben folytatta volna m�v�t, akkor tal�n a csoda val�ra v�lt volna. Amikor azonban alig egy �vtizedes uralkod�s ut�n testben �s l�lekben fel�r�lten meghalt, vele egy�tt m�ve is s�rba sz�llott, hogy a kapucinusok s�rboltj�ban t�bb� soha fel ne t�madjon. Ut�dai sem szellemileg, sem akarater� dolg�ban nem voltak m�lt�k nagy feladatok megold�s�ra.
Amikor v�gre Eur�p�ban fell�ngoltak a forradalmi megmozdul�sok jelei, lassank�nt Ausztria is t�zet fogott, s mikor a t�z fell�ngolt, akkor m�r parazs�t nem is annyira szoci�lis, t�rsadalmi �s politikai okok sz�tott�k, hanem ink�bb a faji er�k.
Az 1848as forradalom minden�tt oszt�lyharc lehetett, Ausztri�ban azonban a fajok k�zdelm�nek a kezdet�t jelentette. Az�ltal, hogy a n�mets�g ezt a k�r�lm�nyt nem ismerte fel, �s mag�t a forradalmi megmozdul�s szolg�lat�ba �ll�totta, saj�t sors�t pecs�telte meg. A nyugati demokr�cia terjed�s�t seg�tette el�, �s ez�ltal �nmag�t l�talapjait�l fosztotta meg. A parlamentarizmus megteremt�se an�lk�l, hogy el�zetesen egy k�z�s �llamnyelv meg�llap�t�st �s meger�s�t�st nyert volna a n�met hegem�nia megd�nt�s�t jelentette. E politikai id�szakt�l kezdve maga az �llam is elveszett, s ami ezut�n k�vetkezett, az m�r csak a birodalom �let�nek t�rt�nelmi befejez�se volt.
Ennek a boml�si folyamatnak a megfigyel�se �ppen olyan megr�z�, . mint amilyen tanuls�gos. A t�rt�nelem �t�l� karja ezer �s ezer form�ban s�jtott le. Az a k�r�lm�ny, hogy az emberek nagy r�sze vakon botork�lt a boml�s jelei k�z�tt, csak azt bizony�totta, hogy az istenek akart�k Ausztria pusztul�s�t.
Nem akarok r�szletekbe bocs�tkozni, mert k�nyvemnek nem ez a c�lja. Csak azokat az esem�nyeket k�v�nom r�szletesebben ismertetni, amelyek a n�pek �s �llamok sz�tes�s�nek �r�k �rv�ny� okaik�nt napjainkban is nagy jelent�s�g�ek �s amelyek politikai n�zetem alapjait biztos�tott�k.
Azok k�z�l az int�zm�nyek k�z�l, melyekb�l m�g a sz�k l�t�k�r� �s r�vidl�t� ny�rspolg�r is tudom�st szerezhetett a Monarchia sz�tes�s�r�l, els� helyen a parlamentet, vagy mint Ausztri�ban h�vt�k, a "Reichsrat"-ot kell megeml�tenem. Angli�t�l, a "demokr�cia" klasszikus haz�j�t�l vett�k �t ezt az int�zm�nyt, �s minden igyekezet�kkel azon voltak, hogy lehet�leg eredetis�gben pl�nt�lj�k �t B�csbe.
A k�pvisel�h�z �s a fels�h�z megalkot�s�val az angol k�tkamar�s rendszer �nnepelte a maga �jj�sz�let�s�t, csak �ppen a "H�zak" maguk k�l�nb�ztek a mint�t�l. Amikor annak idej�n Barry a Temze habjaib�l kiemelked� parlamenti palot�t �p�tette, beleny�lt a brit birodalom t�rt�nelm�be, �s onnan hozta el� nagyszer� palot�ja �kess�geit. M�v�szet�vel �gy lett a Lordok �s a N�p h�za a nemzet dics�s�g�nek templom�v�.
B�cs itt tal�lkozott az els� neh�zs�ggel. Amikor a d�n Hansen az �j n�pk�pviselet m�rv�nyh�z�nak utols� ormait is kik�pezte, k�nytelen volt az �p�let d�szeit az antik vil�gb�l k�lcs�n�zni. R�mai �s g�r�g �llamf�rfiak �s filoz�fusok d�sz�tik a "nyugati demokr�ci�nak" ezt a sz�nh�zpalot�j�t, �s mindennek betet�z�sek�ppen, mintegy a bels� mozgalmak kifejez�sre juttat�sak�nt szimbolikus ir�ni�val h�znak a n�gy �gt�j ir�ny�ba a k�t h�z f�l� helyezett n�gyfogat� kocsik.
A "nemzetis�gek" s�rt�snek �s kih�v�snak tekintett�k �s kik�rt�k volna maguknak, hogy a m�ben az osztr�k t�rt�nelem jusson kifejez�sre �ppen �gy, mint ahogy N�metorsz�gban is csak a vil�gh�bor� �gy�d�rg�se k�zepette vettek b�tors�got maguknak ahhoz, hogy a birodalmi gy�l�s palot�j�t, melyet Wallott k�sz�tett, egy felirattal "a n�met n�pnek" sz�njak.
A legellent�tesebb �rzelmek fogtak el akkor, amikor nem eg�szen h�sz�ves fejjel el�sz�r l�ptem �t a Franzens Ring mes�s palot�j�nak k�sz�b�t, hogy szem �s f�ltan�ja legyek egy k�pvisel�h�zi gy�l�snek.
A parlamentet m�r kezdett�l fogva gy�l�ltem, de nem mag�t az int�zm�nyt. Ellenkez�leg, �n mint szabads�gszeret� ember, a korm�nyz�s m�s lehet�s�g�t el sem tudtam volna k�pzelni, mert a diktat�r�ban a Habsburg h�zzal szembeni �ll�spontom folyt�n minden szabads�g �s �sszer�s�g ellens�g�t l�ttam.
Nem kis m�rt�kben j�rult felfog�som kialakul�s�hoz a sok �js�golvas�s k�vetkezm�nyek�nt az angol parlament ir�nt bel�m a fiatal emberbe r�gz�tt csod�lat. Az a m�lt�s�g, amellyel az als�h�z a maga feladat�t amint ezt a mi sajt�nk oly nagyszer�en tudta kifejez�sre juttatni teljes�tette, tetszett nekem. Lehetett-e egy�ltal�n magasztosabb form�ja a n�p �nkorm�nyzat�nak? �ppen az�rt voltam ellens�ge az osztr�k parlamentnek, mert nem volt m�lt� mintak�p�hez.
Az osztr�k �llam n�mets�g�nek sorsa parlamenti helyzet�t�l f�gg�tt. Az �ltal�nos titkos v�laszt�jog behozatal�ig a parlamentben m�g volt egy b�r jelent�ktelen n�met t�bbs�g, de m�r ez az �llapot is meggondol�sra kellett, hogy k�sztessen. A szoci�ldemokrata p�rtot m�r akkoriban sem lehetett p�rtnak tekinteni A kritiz�l�, a n�mets�get �rdekl� k�rd�sek t�rgyal�s�n�l tan�s�tott megb�zhatatlan magatart�sa miatt majdnem kiv�tel n�lk�l mindig a n�met k�v�nalmakkal szemben l�pett fel legt�bbsz�r az�rt, hogy az egyes idegen n�pekhez tartoz� p�rth�veit el ne vesz�tse. Az �ltal�nos titkos v�laszt�jog behozatal�val m�g a sz�mszer� n�met f�l�ny is megsz�nt, �s most m�r mi sem �llott �tj�ban az �llam eln�mettelen�t�s�nek.
A nemzeti l�tfenntart�s �szt�ne m�r ez okb�l is meggy�l�ltette volna velem az olyan n�pk�pviseletet, amelyben a n�mets�gnek k�pviselet helyett mindig csak �rul�sban volt r�sze. E fogyat�koss�gokat is mint olyan sok egy�b dolgot nem az int�zm�ny, hanem az osztr�k korm�ny rov�s�ra kell �rni.
Ilyen bels� �rzelmekkel l�ptem be els� �zben az �ppen olyan szent, mint sokszor becsm�relt helyis�gekbe. Mindenesetre a gy�ny�r� �p�letet csak nagyszer� sz�ps�ge tette szentt� el�ttem. Hell�n csodam� n�met f�ld�n.
R�vid id� m�lva azonban a szemem el�tt lej�tsz�d� sz�nh�z l�tt�ra a felh�borod�s lett �rr� bennem.
P�r sz�z n�pk�pvisel� volt jelen, akiknek �ppen egy fontos gazdas�gi jelent�s�g� k�rd�sben kellett �ll�st foglalniuk. M�r az els� nap is elegend� volt ahhoz, hogy engem hetekre gondolkod�ba ejtsen. A t�rgyal�s szellemi sz�nvonala m�r amennyiben azt az �sszevissza fecseg�st egy�ltal�n meg lehetett �rteni val�ban nyomaszt� "magass�gban" mozgott. N�h�nyan az urak k�z�l nem n�met�l, hanem szl�v anyanyelv�k�n, helyesebben t�jsz�l�sukkal besz�ltek. Amit addig csak az �js�gokban olvastam, most saj�t f�lemmel hallhattam: azt a gesztikul�l�, mindenf�le hangnemben ki�ltoz�, vadul hull�mz� t�meget. amelyben egy izzad�, �rtatlan, �sz �reg b�csi igyekszik hol l�zas csenget�ssel, hol int� szav�val a H�z m�lt�s�g�t biztos�tani. Nevetnem kellett.
N�h�ny h�ttel k�s�bb ism�t bent voltam a H�zban. A k�p teljesen megv�ltozott; alig tudtam r�ismerni. A terem kongott az �ress�gt�l. Aludtak benne. Mind�ssze n�h�ny n�pk�pvisel� volt a hely�n, akik k�lcs�n�sen egym�sra �s�toztak. Az egyik k�z�l�k sz�nokolt. A H�z egyik aleln�ke volt jelen, aki l�that� unalommal meredt bele a terem �ress�g�be. K�telkedni kezdtem. Most m�r, hacsak valamik�ppen is megengedte id�m, �jra bementem a H�zba �s figyelmesen szeml�ltem az esem�nyeket. Meghallgattam a besz�deket, m�r amiket meg lehetett �rteni, �s tanulm�nyoztam a k�l�nb�z� n�pei kiv�lasztottjainak t�bb�-kev�sb� intelligens szavait. �gy lassank�nt kialakult a v�lem�nyem.
Egy csendes megfigyel�ssel elt�lt�tt esztend� el�gs�ges volt ahhoz, hogy err�l az int�zm�nyr�l t�pl�lt v�lem�nyemet teljes m�rt�kben megv�ltoztassam. Bens�ben m�r nemcsak az elgondol�s ausztriai torzsz�lem�nye ellen foglaltam �ll�st, hanem most m�r mag�nak a parlamentnek a l�tjogosults�g�t sem tudtam elismerni. Az osztr�k parlament szerencs�tlens�g�t mindeddig a n�met t�bbs�g hi�ny�nak tulajdon�tottam. Ett�l kezdve maga az int�zm�ny t�nt fel v�gzetesnek el�ttem. A k�rd�sek eg�sz sora vet�d�tt fel bennem.
Tanulm�nyozni kezdtem a t�bbs�g hat�rozat�n nyugv� demokratikus elvet, mint ennek az int�zm�nynek az alapj�t De ugyanilyen figyelmet szenteltem azok szellemi �s erk�lcsi �rt�keinek, akik a n�pek kiv�lasztottjaik�nt ezt a c�lt lettek volna hivatva szolg�lni.
Egyszerre ismertem meg az int�zm�nyt �s annak let�tem�nyeseit. N�h�ny esztend� leforg�sa alatt plasztikus vil�goss�ggal bontakozott ki el�ttem e korszak legjellegzetesebb t�pusainak egyike: a parlamenti t�pus. Benyom�som �lland� �rv�ny�nek bizonyult. A gyakorlati t�nyeknek szeml�ltet� tan�t�sa ez�ttal is megk�m�lt engem att�l, hogy els�llyedjek az elm�let posv�ny�ba.
A mai nyugati demokr�cia a marxizmus el�h�rn�ke, amely n�lk�l ez ut�bbi el sem volna k�pzelhet�. Az k�sz�ti el� e vil�gpestis sz�m�ra a talajt, amelyen azt�n ez a fert� terjedhet. K�ls� megnyilv�nul�si form�ja: a parlamentarizmus, a piszok �s t�z torzsz�l�ttje, amelyb�l a t�z pillanatnyilag sajnos kialudtnak l�tszik.
Nem tudok el�g h�l�s lenni sorsomnak, hogy ezt a k�rd�st B�csben tanulm�nyozhattam. F�lek ugyanis, hogy N�metorsz�gban igen gyors �s k�nny� elhat�roz�sra jutottam volna. Hogyha ezt a "parlamentnek" nevezett nevets�ges int�zm�nyt el�sz�r Berlinben ismertem volna meg, akkor tal�n az ellenkez� v�gletbe esem. Nem minden alap n�lk�l azoknak az oldal�ra �lltam volna, akik a n�p �s birodalom �dv�t a cs�sz�ri gondolatnak �s hatalomnak kiz�r�lagos naggy� t�tel�ben l�tt�k, �gy korukkal �s az emberekkel szemben m�gis idegen�l �s egyszersmind vakon �llottak.
Ausztri�ban ez teljesen kiz�rt volt. Itt nem lehetett olyan k�nnyen egyik hib�b�l a m�sikba esni. Ha a parlament keveset �rt, akkor m�g sokkal kevesebbet �rtek a Habsburgok. Itt a parlamentarizmus elvet�s�vel nem nyert minden elint�z�st, mert "l�g nyitva maradt a k�rd�s: mi k�vetkezz�k ezut�n? A "Reichsrat" elvet�se ugyanis egyed�li korm�nyz�i hatalomk�nt mag�t a Habsburg h�zat jelentette volna, ami pedig sz�momra k�l�n�sen elviselhetetlen gondolat volt.
Ez a k�l�n�s eset a probl�ma alaposabb tanulm�nyoz�s�ra k�sztetett. mint egy�bk�nt ilyen fiatal �vekben egy�ltal�n bek�vetkezhetett volna. Mindenekel�tt �s legink�bb az egy�ni felel�ss�g teljes hi�nya k�sztetett gondolkod�sra.
M�g ha sz�rny� k�vetkezm�nyekkel j�r� hat�rozatot is hoz a parlament, senki sem v�llalja �rte a felel�ss�get, senkinek sem lehet azt a terh�re �rni, mert ugyan bizony felel�ss�gv�llal�st jelente, hogyha egy p�ld�tlan �sszeoml�s ut�n a korm�ny lemond? Ha a koal�ci� �sszet�tele megv�ltozik? Vagy a parlamentet feloszlatj�k? Vagy egy�ltal�n lehet-e az emberek egy �lland�an ingadoz� t�bbs�g�t k�rd�re vonni? Nincsen-e mindennem� felel�ss�g gondolata szem�lyhez k�tve?
Vagy lehet-e egy korm�ny vezet�j�t gyakorlatilag felel�ss�gre vonni azok�rt a tettek�rt, amelyeknek l�te �s kereszt�lvitele kiz�r�lag t�bb ember akarat�t�l �s beleegyez�s�t�l f�gg?
Hiszen lassank�nt nem is annyira az alkot� �s teremt� gondolatok �s tervek megval�s�t�s�ban l�tj�k a vezet� �llamf�rfiak feladat�t, hanem sokkal ink�bb abban a m�v�szetben, amellyel terveik nagyszer�s�g�t a fejb�lint� J�nosokkal elhitetik �s e r�ven azok j�akarat� hozz�j�rul�s�t kikoldulj�k.
Vajon a r�besz�l�k�pess�g �ppen �gy az �llamf�rfi� krit�riuma, mint a nagyvonal� elvek �s elhat�roz�sok kereszt�lvitel�t biztos�t� tulajdons�gok?
Vajon a vez�r alkalmatlans�g�t bizony�tja, ha nem siker�l a t�bb�-kev�sb� tiszta v�letlenek seg�ts�g�vel egybegy�jt�tt hadat egy ide�nak megnyernie?
�s vajon volt-e m�r egy�ltal�n olyan eszme, amelyet ez a t�meg meg�rtett volna, miel�tt a siker a k�rd�ses eszme nagys�g�t bizony�totta?
Vajon minden igazi nagy tett ebben a vil�gban nem egyben a l�ng�sz tiltakoz�sa is a t�meg tunyas�g�val szemben?
Mit tegyen h�t az az �llamf�rfi�, akinek nem siker�l e banda kegy�t tervei sz�m�ra kih�zelegni?
Vesztegesse tal�n meg �ket? Vagy tal�n polg�rt�rsai butas�ga miatt l�tk�rd�sekk�nt felismert feladatok kereszt�lvitel�t�l �lljon el, vonuljon vissza, vagy pedig maradjon m�gis?
Vajon nem k�vetkezik-e be ilyen esetekben az igaz�n gerinces ember sz�m�ra egy megoldhatatlan �ssze�tk�z�s a dolgok felismer�se �s a tisztess�ge, helyesebben a becs�letes gondolkod�sm�dja k�z�tt?
Hol van itt a hat�r a k�zzel szembeni k�teless�g �s. az egy�ni becs�let k�telezetts�ge k�z�tt?
Vajon nem kell-e minden v�rbeli vez�rnek kik�rnie mag�nak azt, hogy ilyen m�don politikai "s�berr�" alacsony�ts�k, �s viszont megford�tva, nem kell-e minden "s�bernek" mag�t politikai p�ly�ra hivatottnak �reznie, mert hiszen a v�gs� felel�ss�g sohasem �t, hanem egy megfoghatatlan t�meget terhel?
Nem vezet-e a mi parlament�ris t�bbs�gi elv�nk a vez�ri gondolat teljes lerombol�s�hoz?
Vagy tal�n azt hiszik, hogy a vil�gnak minden alkot�sa a t�bbs�g agy�ban �s nem egyesek fej�ben fogamzott meg?
Hiheti-e b�rki is, hogy az emberi kult�r�nak ezeket az el�felt�teleit a j�v�ben n�lk�l�zhetj�k? Nincs-e �ppen ellenkez�leg; erre ma nagyobb sz�ks�g�nk van, mint valaha?
Mialatt a parlament�ris t�bbs�gi elv elveti az egy�n tekint�ly�t �s annak hely�re a mindenkori t�meg sz�m�t teszi, v�tkezik a term�szet arisztokratikus alapgondolata ellen mik�zben persze semmi esetre sem sz�ks�ges az arisztokratizmust a mi fels� t�zezr�nk mai dekadenci�j�val azonos�tani.
Hogy milyen puszt�t�st v�gez ez a modern demokratikus parlamenti uralom, azt a zsid� �js�gok olvas�i felt�ve, hogy nem tanultak meg �n�ll�an gondolkozni �s m�rlegelni csak nehezen tudj�k elk�pzelni. Mindenekel�tt ez az oka politikai �let�nk hihetetlen elposv�nyosod�s�nak �s napjaink minden �rt�ktelen jelens�g�nek. Az igazi vez�r visszavonul az olyan politikai tev�kenys�gt�l, amely legnagyobb r�szt nem �ll alkot� munk�b�l, hanem sokkal ink�bb a t�bbs�g kegyei�rt val� verseng�sb�l. Ezzel szemben a kis szellemeknek �ppen ez a tev�kenys�g felel meg legink�bb, ez r�sz�kre a legvonz�bb.
Min�l t�rp�bb egy ilyen szat�cs szelleme �s tud�ssal min�l ink�bb bel�tja a maga b�rgy�s�g�t, ann�l ink�bb ragaszkodik ehhez a rendszerhez, amely t�le nem az �ri�sok erej�t �s zsenialit�s�t k�veteli, hanem annak f�l�be helyezi a f�lm�velt ember tud�l�koss�g�t, �s az ilyenfajta b�lcsess�get t�bbre becs�li a perikl�szi m�lys�gekn�l. Emellett egy ilyen fajank�t sohasem izgat tetteinek felel�ss�ge. Ann�l kev�sb� lehetnek ilyen gondjai, mert tudja, hogy �llampolg�ri bakl�v�seinek eredm�nyek�nt egyik napon �gy is, �gy is, �t kell adnia a hely�t egy hasonl� "nagy" szellemnek. Ugyanis az is a boml�s t�nete, hogy amilyen m�rt�kben cs�kken az egyesek �rt�ke, �ppen olyan m�rt�kben n�vekszik az �llamf�rfiak sz�ma. A parlamenti t�bbs�g befoly�s�nak n�veked�s�vel egyre n� a f�gg�si viszony, �s kisebbedik az ember, mert amint a nagy lelkek visszautas�tj�k, hogy semmittev�k �s fecseg�k poroszl�i legyenek, �ppen �gy megford�tva, a t�bbs�g n�pk�pvisel�i sem gy�l�lnek semmit jobban, mint a szellemi f�l�nyt.
Mindig vigasztal� k�r�lm�ny egy ilyen tan�cskoz� egy�ttes sz�m�ra, ha olyan vez�rt tudnak a maguk �l�n, akinek a b�lcsess�ge az � szintj�knek felel meg. Mindenkinek alkalom k�n�lkozik �gy szellemi k�pess�gei megvillogtat�s�ra. Ha P�l valamilyen mesters�gre tehetett szert, mi�rt ne lehetne P�ter is egyszer mester.
A demokr�cia f�tulajdons�g�nak, a gy�vas�gnak felel meg legink�bb ez a tal�lm�ny, amely mindig m�dot ad az �n. vez�rek legnagyobb r�sz�nek arra, hogy minden fontosabb �s d�nt�bb jelent�s�g� hat�rozathozatal eset�n az �n. t�bbs�g szokny�ja m�g� b�jhassanak.
�rdemes megfigyelni egy ilyen sz�lh�most, �s l�tni, hogy mik�nt k�ny�rgi ki gondterhes arccal minden int�zked�shez a t�bbs�g beleegyez�s�t, aminek r�v�n biztos�tja a sz�ks�ges cinkost�rsakat �s ler�zhatja mag�r�l a felel�ss�get. Ebben leli magyar�zat�t azut�n, hogy az ilyenszer� politikai tev�kenys�g minden tisztess�gesen gondolkod� f�rfi� sz�m�ra gy�l�letes, m�g minden gy�nge jellem olyan, aki gy�va kutyak�nt kih�zza mag�t a szem�lyes felel�ss�g al�l �s kib�v�t keres �s kap ut�na. Hogyha egy nemzet vezet�i ilyen gy�nge jellemekb�l �llnak, az id�vel s�lyosan megbosszulja mag�t. Nem lesz v�llalkoz�, aki b�tor lenne a hat�rozott tettek kereszt�lvitel�re, �s mindenkor ink�bb elviseli a sz�gyenteljes megvet�st, semhogy viseln� a felel�ss�get egyenes, hat�rozott d�nt�sek�rt.
Egyet ugyanis nem szabad elfelejteni: a t�bbs�g ebben az esetben sem tudja p�tolni a nagys�got. A t�bbs�g nemcsak a butas�g, hanem a gy�vas�g megtestes�t�je is, �s amint sz�z �resfej� fr�ter nem tesz ki egy b�lcset, �gy nem lehet sz�z gy�v�t�l sem h�sies elhat�roz�st v�mi.
Min�l kisebb azt�n az egyes vez�r felel�ss�ge, ann�l ink�bb meg fog azoknak a sz�ma n�vekedni, akik b�r minden r�termetts�g n�lk�l �gy �rzik, hogy a nemzet vez�ri szolg�lat�ba kell �ll�taniuk "halhatatlan" erej�ket. Alig tudj�k kiv�rni, hogy sorra ker�ljenek: ott �llnak hossz� sorokban, f�jdalmasan sz�moljak az el�tt�k �ll�kat, �s szinte k�nos pontoss�ggal sz�molj�k ki, hogy emberi sz�m�t�s szerint mikor ker�lhetnek sorra. �r�mmel �dv�z�lnek minden v�ltoz�st, minden botr�nyt, amely megritk�tja az el�tt�k �ll�k sorait. Ha valaki m�gsem akar t�g�tani a m�r bev�lt �ll�s�b�l, azt szinte a k�lcs�n�s szolidarit�s megszeg�inek tekintik. Gonosz indulatt�l vezetve nem nyugszanak, am�g ki nem t�rj�k hely�b�l �s nem bocs�tja a k�z rendelkez�s�re �ll�s�t, hogy azt�n az ilyen kimozd�tott egyhamar vissza se ker�lhessen a hely�re. Mert az ilyen �ll�s�b�l kitasz�tott mindj�rt ism�t megk�s�rli a v�llalkoz�k soraiba val� bef�rk�z�st, hacsak a t�bbiek fokoz�d� szidalma �s ord�t�sa vissza nem rettenti �t.
Ennek az eg�sz �llami berendezked�snek k�vetkezm�nyek�nt szinte f�lelmetes gyorsas�ggal v�ltoznak a legfontosabb �ll�sok �s tiszts�gek visel�i; olyan k�vetkezm�ny, amely gyakran v�gzetszer� hat�ssal lehet. Mert nemcsak az alkalmatlan �s �resfej� esik a v�ltoz� rendszer �ldozat�ul, hanem m�g ink�bb az igazi vez�regy�nis�g is, akit a sors v�letlen�l ilyen �ll�sba juttatott. Az ilyen egy�nis�g ellen ugyanis r�gt�n egys�ges frontot k�peznek azok, akik nem tartj�k, nem �rzik maguk k�z�l val�nak �t, �s eg�sz egyszer�en k�z�s ellens�g�knek tekintik. Beverik a fej�t annak is, aki az emberi null�k k�z�l tehets�g�vel kiv�lhatn�k, �s ebben az ir�nyban �szt�n�k ann�l er�teljesebb, min�l ink�bb hi�nyzik ez n�luk minden egy�b vonatkoz�sban.
Ennek a k�vetkezm�nye azut�n a vezet� r�tegek mind nagyobb ar�ny� szellemi elszeg�nyed�se. Mit jelent azonban ez a nemzetre �s �llamra n�zve, azt mindenki meg�llap�thatja, felt�ve. hogy nem tartozik � is a "vez�reknek" ehhez a rendj�hez.
A r�gi Ausztri�ban imm�r legjellegzetesebb v�ltozat�ban teny�szt�d�tt ki az ilyen parlament�ris korm�nyforma.
A minisztereln�k�t ugyan a cs�sz�r nevezte ki, de ez a kinevez�s a parlamenti akarat v�grehajt�s�t jelentette. Az egyes miniszteri t�rc�k�rt folytatott alkudoz�s azonban m�ra "tiszta nyugati demokr�cia" szellem�ben t�rt�nt. Az egyes szem�lyis�gek olyan gyors egym�sut�nban v�ltott�k fel egym�st, hogy ez m�r szinte hajt�vad�szat jelleg�t �lt�tte mag�ra. Ennek megfelel�en cs�kkent az �rt�ke ezeknek az "�llamf�rfiaknak", m�g v�gre csak az a kis parlamenti "s�ber"-t�pus maradt meg, amelyiknek az �rt�km�r�je csup�n a koal�ci�knak, e legkisebb st�l� politikai �zletk�t�seknek kereszt�lvitel�ben mutatkoz� tehets�g�ben rejlett.
Ilyen m�don a b�csi iskola a legnagyszer�bb tanulm�nyokat ny�jtotta.
�rthet� �rdekl�d�ssel vontam p�rhuzamot ezeknek a n�pk�pvisel�knek a tud�sa �s szellemi k�pess�ge, valamint az �ltaluk v�llalt feladatok k�z�tt. Term�szetesen, foglalkoznom kellett ezeknek a "kiv�lasztottak"-nak a szellemi sz�nvonal�val, �s vizsg�l�d�som akarva, nem akarva arra k�sztetett, hogy nyilv�nos �let�nk e nagyszer� p�ld�nyainak az el��let�t is tanulm�nyozzam. Az a m�d, amellyel ezek az urak szolg�latukat a haza jav�ra ford�tott�k, teh�t tev�kenys�g�k technik�ja is meg�rdemelte ezt az alapos vizsg�latot.
Min�l m�lyebbre hatolt az ember a bels� viszonyok tanulm�nyoz�s�ban �s min�l �lesebb t�rgyilagoss�ggal vizsg�lt egyeseket �s t�rgyi alapokat, ann�l szomor�bb lett a parlamenti �let �sszk�pe. Ez a meg�llap�t�s nagyon is figyelemre m�lt� olyan int�zm�nnyel szemben, amelyik minden alkalommal a t�rgyilagoss�gra, mint egyetlen igazi alapra hivatkozik. Ha az ember ezeket az urakat �s salamoni �t�let�k t�rv�nyeit vizsg�lja, csod�lkozik az eredm�nyen.
Egyetlen elv sincs, amely t�rgyilagosan szeml�lve annyira helytelen lenne, mint a parlament�ris korm�nyz�s elve.
Eltekintve att�l, hogy milyen k�r�lm�nyek k�z�tt �s mily m�don t�rt�nik ezeknek a n�pk�pvisel� uraknak a megv�laszt�sa, �s hogyan ker�lnek ezek az urak tiszts�g�kbe �s �j m�lt�s�gukba, mindenki el�tt vil�gos, hogy csak a legritk�bb esetekben �s csak egy kis t�red�kn�l lehet sz� �ltal�nos �haj �s sz�ks�g teljes�l�s�r�l. A nagy t�megek politikai iskol�zotts�ga sokkal alacsonyabb sz�nvonalon �ll, semhogy maguk tudn�k megszabni �ltal�nos politikai vil�gn�zet�k ir�ny�t, �s ki tudn�k v�lasztani az azok megval�s�t�s�ra hivatott megfelel� szem�lyeket.
Amit �ltal�ban "k�zv�lem�ny"-k�nt szoktunk megjel�lni, az csak a legritk�bb esetben nyugszik egyesek egy�ni tapasztalatain �s ismeretein, hanem legnagyobbr�szt, sajnos, a leger�szakosabb �s legk�m�letlenebb "felvil�gos�t�s" eredm�nyek�nt jelentkez� elgondol�son.
Amint a felekezeti hovatartoz�s csak nevel�s eredm�nye, �s az emberben csak a vall�soss�g sz�ks�glete jelentkezik �l� val�s�gk�nt, �ppen �gy a nagy t�megek politikai gondolkod�sm�dja is gyakran eg�szen hihetetlen�l kitart� �s alapos lelki �s szellemi megdolgoz�s eredm�nye.
E politikai nevel�s oroszl�nr�sze amelyet ebben az esetben a propaganda sz�val fejezhet�nk ki legtal�l�bban a sajt�t illeti. Az gondoskodik els�sorban err�l a "felvil�gos�t�" munk�r�l, �s ezzel mintegy a feln�ttek iskol�j�t teremti meg. De ez a nevel�si eszk�z nem az �llam kez�ben, hanem r�szben igen �rt�ktelen er�k hatalm�ban van. �ppen B�csben, m�g mint fiatal embernek ny�lt nagyon j� alkalmam ennek a t�megnevel� eszk�znek a tulajdonosait �s szellemi gy�rosait megismerni. Csod�lkoznom kellett azon, hogy milyen gyorsan siker�lt egy �llamban ennek a leg�tkozottabb nagyhatalomnak egy bizonyos gondolkod�sm�dot teremteni, amelyik pedig a mindenkori val�di k�v�ns�gok �s n�zetek t�k�letes meghamis�t�s�t jelentette. R�vid id� alatt nevets�ges dolgokat nagy jelent�s�g� �llami aktusokk� f�jtak fel, m�skor viszont �letbev�g�an fontos probl�m�kat a feled�s hom�ly�ba bor�tottak, helyesebben egyszer�en kiloptak a t�megek eml�kezet�b�l.
�gy siker�lt n�h�ny h�t alatt a semmib�l nevet el�var�zsolni, e n�v visel�j�nek a nagy nyilv�noss�g rem�nys�g�t biztos�tani, r�sz�re olyan n�pszer�s�get teremteni, amilyen igaz�n nagy jelent�s�g� f�rfiaknak eg�sz �let�kben nem jutott oszt�lyr�sz�l. M�g egyfel�l �gy bukkantak fel soha nem hallott nevek, m�sfel�l a nyilv�nos �s �llami �let kipr�b�lt egy�nis�gei legjobb eg�szs�g�k mellett egyszer�en meghaltak a vil�g sz�m�ra, vagy pedig olyan v�daskod�sokkal illett�k, amelyekkel lehetetlenn� tett�k �ket. Behat�an tanulm�nyozni kell azt a sz�rny� zsid� aknamunk�t, amellyel tisztess�ges embereket r�ntanak a szennybe �s a pocsoly�ba, hogy �rt�kelni tudjuk e sajt�kal�zok veszedelmes m�k�d�s�t.
Nincsen az a piszkos eszk�z, amihez az ilyen szellemi rabl�lovag ne folyamodn�k, ha c�ljai el�r�s�r�l van sz�. Bef�rk�zik a legtitkosabb csal�di rejtekbe, nem nyugszik, am�g csak egyetlen v�konyka esetre nem bukkan, amelynek seg�ts�g�vel meghurcolhatja szerencs�tlen �ldozat�t. Ha pedig sem a nyilv�nos, sem a csal�di �letben nem tal�l m�g nagy�t��veggel sem kivetnival�t, akkor egyszer�en a megr�galmaz�s m�dszer�hez folyamodik. Nemcsak az�rt, mert tudja, hogy az ezerszer visszavont r�galomb�l is mindig visszamarad valami a meghurcolt h�tr�ny�ra, de k�l�n�sen az�rt, mert a sz�zszoros ism�tl�s k�vetkezt�ben amelyhez mindig tal�l cinkost�rsakat, az �ldozatnak m�g v�dekeznie is szinte lehetetlens�g.
Mindezt az "�js�g�r�i k�teless�g" feh�r t�g�j�ban teszik. Ez a banda gy�rtja legnagyobbr�szt azt a "k�zv�lem�ny"-t is, amelyb�l a parlamentarizmus burj�nzik ki. Ennek a fejl�d�snek a szeml�ltet�se �s hazug val�sz�n�tlens�g�nek a bemutat�sa k�teteket venne ig�nybe. De hogyha mindett�l eltekint�nk �s csak a t�nyleges term�ket �s tev�kenys�get figyelj�k, akkor m�r az is el�g ahhoz, hogy m�g a legvakonh�v�bb el�tt is fellebbentse a f�tyolt az int�zm�ny �sszer�tlens�g�r�l. Ezt az �sszer�tlen �s egyben vesz�lyes t�ved�st legjobban akkor �rthetj�k meg, hogyha a k�s�bbiekben a demokratikus parlamentarizmust az igazi germ�n demokr�ci�val hasonl�tjuk �ssze.
A demokratikus parlament legf�bb saj�ts�ga abban rejlik, hogy bizonyos sz�m�, mondjuk �tsz�z f�rfi�t, vagy az ut�bbi id�ben asszonyt is, v�lasszanak, akiket azut�n mindenben d�nt� sz� illet; mert igaz ugyan, hogy van korm�ny is, amely kifel� az �llami tev�kenys�g ir�ny�t�s�t v�gzi, de ez csak l�tszat. A val�s�gban a korm�ny egyetlen l�p�st sem tehet a k�pvisel�egy�ttes enged�lye n�lk�l. �ppen ez�rt nem is lehet semmi�rt felel�ss� tenni, mert a d�nt�s joga a parlament t�bbs�g�t illeti. A korm�ny �gy semmi egy�b, mint a t�bbs�g akarat�nak a v�grehajt�ja. Politikai k�pess�ge pedig tulajdonk�ppen abban nyilv�nul meg, hogy mik�nt tudja mag�t a t�bbs�g akarat�hoz idom�tani, vagy pedig a t�bbs�get a saj�t akarata szerint befoly�solni. Ez a k�r�lm�ny a korm�nyt a t�nyleges korm�nyzat magass�g�b�l a t�bbs�g koldus�v� alacsony�tja. Legfontosabb feladata tulajdonk�ppen a t�bbs�g j�akarat�nak esetr�l esetre val� biztos�t�sa, vagy pedig egy alkalmasabb �s ink�bb befoly�solhat� t�bbs�g megteremt�se. Ha ez siker�l, akkor meghosszabb�totta �let�t; ha nem: mehet. Munkaterv�nek helyess�ge ebb�l a szempontb�l �ppens�ggel semmi szerepet sem j�tszik.
Ez�ltal megsz�nik minden felel�ss�ge is. Hogy mihez vezet ez az �t, arra k�nnyen r�j�het�nk, ha meggondoljuk, hogy a megv�lasztott �tsz�z n�pk�pvisel� �sszet�tele az egyesek hivat�sa vagy k�pess�gei szerint �ppen olyan egyenetlen, mint siv�r k�pet mutat. Mert ne higgye senki, hogy a nemzetnek ezek a kiv�lasztottjai egyben szellemi �s �rtelmi kiv�lasztottak is! Rem�lhet�leg nem gondolja senki, hogy ennek a minden egy�b, mint szellemd�s v�laszt�i t�megnek a szavaz�c�dul�i nyom�n az �llamf�rfiak sz�zai n�nek ki. Egy�ltal�n az ember nem tudja el�gg� el�t�lni azt a balga hiedelmet, hogy az �ltal�nos v�laszt�sokb�l zsenik sz�letnek. Els�sorban is egy-egy nemzet sz�m�ra csak nagy, szent id�kben ad�dik egy-egy igazi �llamf�rfi�, de semmi sz�n alatt sem sz�z �s m�g t�bb egyszerre; m�sodsorban a t�meg szinte �szt�nszer�leg idegenkedik a l�ngelm�kt�l. El�bb megy �t a teve a t� fok�n, semmint egy v�laszt�s felfedezzen egy igazi nagy f�rfit.
Az. aki az �ltal�nos �tlag f�l� emelkedik, a vil�gt�rt�nelem folyam�n mindig szem�lyesen szokott jelentkezni.
�gy azonban t�bb mint �tsz�z szer�ny k�pess�g� ember hat�roz a nemzet legfontosabb k�rd�seiben, �ll�t �ssze korm�nyokat, amelyeknek azut�n minden esetben �s minden k�l�n�sebb k�rd�sben a gy�lekezet hozz�j�rul�s�t kell kik�rnie, teh�t r�viden azt mondhatjuk, hogy val�j�ban �tsz�z ember csin�lja a politik�t. �gy is n�z az ki.
De ha teljesen figyelmen k�v�l hagyjuk is ezeknek a n�pk�pvisel�knek a zsenialit�s�t, meg kell gondolnunk, hogy milyen k�l�nb�z� k�rd�sek �s ezeknek mennyire k�l�nf�le ter�leten mozg� megold�sa �s d�nt�se v�r elint�z�sre, akkor meg�llap�thatjuk hogy mennyire m�ltatlan egy ilyen korm�nyzati rendszer, amely a d�nt�s jog�t emberek sokadalm�ra b�zza. Olyan egy�ttesre, amelyb�l csak egy csek�ly t�red�knek van tud�son �s tapasztalaton alapul� fogalma az �ppen sz�nyegre ker�l� �gyekre vonatkoz�lag. A legfontosabb gazdas�gi k�rd�sek olyan f�rum el� ker�lnek, amelyeknek tagjai csak egy tized r�szben rendelkeznek gazdas�gi el�k�pzetts�ggel. Ez pedig nem jelent egyebet, mint a d�nt�st olyan emberekre b�zni, akiknek ehhez minden felt�tel�k teljesen hi�nyzik.
�gy van ez azonban minden m�s k�rd�sben is. Mindig a tudatlanok �s tehetetlenek t�bbs�g�t illeti a d�nt�s; azt a t�bbs�get, amelynek �sszet�tele v�ltozatlan marad, mialatt a t�rgyal�s al� ker�l� k�rd�sek az �letnek majdnem minden ter�let�r�l ker�lnek sz�nyegre, mi�rt is a d�nt�s jog�t gyakorl� n�pk�pvisel�k �lland� v�ltoz�sa is sz�ks�ges lenne. Teljesen indokolatlan �llapot az, hogy a k�zleked�si k�rd�sekben ugyanazok hat�rozzanak, akik a magas politika k�rd�seit eld�ntik. Ezeknek a n�pk�pvisel�knek egyetemes l�ngelm�knek kellene lenni�k. Sajnos, legt�bbsz�r egy�ltal�n nem nagy kopony�kr�l van sz�, hanem korl�tolt, bek�pzelt, p�ffeszked� dilett�nsokr�l, a szellemi vil�g e legundor�t�bb fajt�j�hoz tartoz�kr�l. Ehhez j�rul az az �rthetetlen k�nnyelm�s�g is, amellyel ezek az urak olyan dolgokr�l besz�lnek �s t�rgyalnak, amelyek m�g a legnagyobb szellem�ri�soknak is gondos m�rlegel�st tenn�nek sz�ks�gess�. A nemzet j�v�j�t �rint� nagy fontoss�g� hat�rozatokat hoznak olyan k�nnyed�n, mintha a t�rgyal�asztalon egy ked�lyes tarokkparti folyn�k, �s nem pedig egy nemzet l�te f�ggne azokt�l.
Igazs�gtalans�g lenne azt hinni, hogy az ilyen parlament minden egyes k�pvisel� tagja m�r �nmag�ban ennyire kev�s felel�ss�g�rzettel rendelkezne. Nem. Semmi esetre sem.
Mialatt azonban a rendszer az egyest arra k�nyszer�ti, hogy olyan k�rd�sekben foglaljon �ll�st, amelyekhez egy�ltal�n nem �rt, lassank�nt meg�li a jellemet is. Senkiben nem lesz b�tors�g annak kijelent�s�re: "Uram, �n azt hiszem, hogy mi ehhez az �gyh�z nem �rt�nk, �n legal�bbis semmi esetre sem �rtek. " (Egy�bk�nt ez is keveset v�ltoztatna a dolgon, mert nemcsak hogy nem �rten�k meg a becs�letes ny�lts�gnak ezt a m�dj�t, de nem is engedn�k egy ilyen becs�letes szam�r miatt az eg�sz j�t�kot felbor�tani. ) Aki azonban az embereket ismeri, az tiszt�ban van azzal, hogy egy ilyen kit�n� t�rsas�gban senki nem akar a legbut�bb lenni, ann�l kev�sb�, mert bizonyos k�r�kben a becs�letess�g egyet jelent a butas�ggal.
�gy azut�n, ha egy alapj�ban v�ve becs�letes k�pvisel� ker�l a parlamentbe, id�vel k�nytelen maga is egy�tt ord�tani a farkasokkal. M�r az a meggondol�s, hogy egyetlen embernek az ellenkez�se az eg�szen mit sem v�ltoztat, meg�l minden J�indulat� elhat�roz�st. Lassank�nt bebesz�li mag�nak, hogy � szem�ly szerint t�volr�l sem a legrosszabb �s hogy az � egy�ttm�k�d�se tal�n sok rossz megakad�lyoz�s�t jelentheti.
Felvet�dhet az ellenvet�s: lehet, hogy az egyes k�pvisel� ehhez vagy ahhoz a k�rd�shez nem �rt, de viszont az � �ll�sfoglal�sa a politik�j�t ir�ny�t� frakci� megbesz�l�s�nek a t�rgy�t k�pezi, melynek megvannak a maga k�l�n szakoszt�lyai, amelyek szak�rt�ik �tj�n kell�k�ppen t�j�kozottak.
Els� l�tszatra ez t�nyleg �gy is van. De akkor viszont felmer�l a k�rd�s, mi�rt kell �tsz�z embert v�lasztani, ha egy�bk�nt is csak n�h�nyan rendelkeznek a legfontosabb k�z�rdek� k�rd�sekben val� �ll�sfoglal�shoz sz�ks�ges tud�ssal. Itt van a k�rd�s l�nyege.
A mai demokratikus parlamentarizmusunknak nem is c�lja, hogy a b�lcsek egy�ttes�t teremtse meg, hanem sokkal ink�bb az, hogy f�gg�si viszonyban l�v� szellemi senkiket hozzon �ssze, akiknek bizonyos ir�nyban val� vezet�se ann�l k�nnyebb lesz, min�l nagyobb az egyes szem�lyek korl�tolts�ga. Csak �gy lehet mai �rtelemben vett p�rtpolitik�t folytatni, �s csak �gy lehets�ges, hogy a tulajdonk�ppeni f�mozgat� mindig a h�tt�rben maradjon an�lk�l, hogy �t valamikor is felel�ss�gre lehessen vonni. Ha a nemzetre b�rmilyen k�ros hat�rozatot hoznak is, azt nem egy mindenkit�l ismert szem�ly rov�s�ra �rj�k, hanem egy eg�sz frakci� terh�re.
Ez minden gyakorlati felel�ss�g kikapcsol�s�hoz vezet, mert a felel�ss�g csak egyes szem�lyek k�telezetts�g�ben �llhat, nem parlamenti test�letben.
Ez a rendszer csak a leghazugabb s�t�t bujk�l�nak lehet kedves �s �rt�kes, egyenes jellem�, becs�letes �s egy�ni felel�ss�get v�llalni hajland� egy�n csak gy�l�lheti azt.
Ez�rt v�lt az ilyen demokr�cia annak a fajnak az eszk�z�v�, amely a maga bels� c�lkit�z�seit most �s a j�v�ben is mindenkor rejtegetni k�nytelen. Csak a zsid� becs�lheti azt az int�zm�nyt, amely �ppen olyan k�tsz�n� �s hazug, mint � maga.
Homlokegyenest ellenkezik ezzel a tev�kenys�g��rt �s mulaszt�sai�rt teljes felel�ss�ggel tartoz� vez�r szabad v�laszt�s�nak germ�n demokr�ci�ja, amelyben a t�bbs�get nem szavaztatj�k meg egyes k�rd�sekr�l, hanem azt csak egyetlen szem�ly v�laszt�si joga illeti meg, az� a szem�ly�, aki azt�n vagyon�val �s �let�vel felel hat�rozatai�rt.
Arra az ellenvet�sre, hogy ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nehezen akad valaki, aki ilyen nagy es�ly� �s felel�ss�g� feladatra v�llalkozn�k, csak egyet lehet felelni:
H�la Istennek, hiszen �ppen ebben rejlik a germ�n demokr�cia hatalmas jelent�s�ge, hogy nem juthat mindj�rt a legels� m�ltatlan, k�ny�kl� �s erk�lcsi gy�va ker�l� utakon a n�pt�rsak korm�ny�ra, hanem m�r a felel�ss�g nagys�ga is visszariaszthatja a tudatlanokat �s gy�ng�ket.
De ha egy ilyen ember m�gis a polcra mer�szkedn�k, akkor k�nnyebb �t felel�ss�gre vonni �s k�m�let n�lk�l elj�rni e gy�va kutya ellen, mondv�n: h�tr�bb az agarakkal, te bemocskolod a l�pcs�ket. A t�rt�nelem panteonj�hoz vezet� l�pcs�zet nem illeti meg az alattomosokat, hanem csak a h�s�ket. A b�csi parlament l�togat�sa k�t �v ut�n erre a meggy�z�d�sre juttatott. Azut�n m�r nem j�rtam be.
A parlamenti korm�nyz�s volt legf�bb oka a r�gi Habsburg �llam �vr�l �vre val� gyeng�l�s�nek. Min�l ink�bb megt�rte m�k�d�s�vel a n�mets�g el�jogait, ann�l ink�bb beleesett a nemzetis�gek egym�s elleni kij�tsz�s�nak rendszer�be. Mag�ban a birodalmi tan�csban ez mindig a n�mets�g �s ezzel egyidej�leg a birodalmi egys�g rov�s�ra esett, s az �vsz�zadfordul�n m�r mindenki el�tt vil�goss� v�lt, hogy a Monarchia vonz�ereje nem k�pes megk�zdeni az egyes nemzetis�gek sz�th�z� t�rekv�seivel. Ellenkez�leg!
Min�l szer�nyebbek voltak az eszk�z�k, amelyeket az �llam a saj�t fenntart�sa �rdek�ben haszn�lt, ann�l nagyobb volt a birodalom egys�g�nek semmibe v�tele. Nemcsak Magyarorsz�gon, hanem az egyes szl�v tartom�nyokban is olyan kev�s egy�tt�rz�s volt tapasztalhat� a k�z�s Monarchi�val szemben, hogy annak gy�nges�g�ben semmi esetre sem l�tt�k a saj�t sz�gyen�ket is, ink�bb �r�ltek a bek�vetkez� �regs�g e jel�nek, �s ink�bb hal�l�t, semmint gy�gyul�s�t rem�lt�k.
A teljes �sszeoml�st a parlamentben gyal�zatos meghuny�szkod�ssal �s minden zsarol�snak a n�mets�g sz�ml�j�ra val� kiel�g�t�s�vel, az orsz�gban pedig az egyes n�peknek egym�s elleni kij�tsz�s�val egyel�re megakad�lyozt�k. Az �ltal�nos fejl�d�s ir�nya hat�rozottan n�metellenes volt, k�l�n�sen mi�ta Ferenc Ferdin�nd lett a tr�n�r�k�s, akit�l kezdve a fel�lr�l lefel� val� csehes�t�s tervszer�v� v�lt. A kett�s Monarchi�nak ez a j�vend� uralkod�ja minden elk�pzelhet� eszk�zzel el�mozd�totta, de legal�bb is fedezte az eln�mettelen�t�st. Tiszta n�met helys�geket toltak �t az �llami hivatalnoki kar felhaszn�l�s�val a vegyes nyelv� vesz�lyz�n�ba. Mag�ban Als�-Ausztri�ban is egyre fokoz�d� gyorsas�ggal indult meg ez a folyamat, �s B�cs m�r sok cseh szem�ben, mint legnagyobb v�rosuk szerepelt.
Ennek a Habsburgnak, akinek csal�dja �gysz�lv�n csak cseh�l besz�lt (feles�ge, akit mint cseh gr�fn�t morganatikus h�zass�gk�t�s �tj�n vett n��l, olyan k�rb�l sz�rmazott, akinek n�metgy�l�lete csal�di hagyom�nyt k�pezett), az volt a vez�rl� gondolata, hogy K�z�p-Eur�p�ban fokozatosan egy szl�v �llamot alak�t ki, amely az ortodox Oroszorsz�ggal szembeni v�dekez�sk�ppen szigor�an katolikus alapokon nyugodn�k. Ez�ltal, amint az a Habsburgokn�l nagyon gyakran el�fordult, a vall�st megint tiszt�n politikai gondolat szolg�lat�ba �ll�tott�k, �spedig olyan gondolatnak a szolg�lat�ba, amely legal�bbis n�met t�rt�nelmi szempontb�l n�zve szerencs�tlen volt.
Az eredm�ny sok tekintetben t�bb volt mint szomor�.
A Habsburg h�z tr�nj�t, R�ma pedig egy nagy �llamot vesz�tett el.
Mialatt a korona a vall�si momentumokat is a maga politikai c�lkit�z�seinek szolg�lat�ba �ll�totta, egy olyan mozgalmat keltett �letre, amellyel term�szetesen maga sem sz�molt.
A r�gi Monarchi�ban �l� n�mets�g minden eszk�zzel val� visszaszor�t�s�nak k�s�rlete mintegy v�laszul megteremtette Ausztri�ban a nagyn�met mozgalmat.
A nyolcvanas �vekben a zsid� alapokon nyugv� manchesteri liberalizmus a Monarchi�ban el�rte, tal�n t�l is haladta fejl�d�s�nek cs�cspontj�t. Az �ltala kiv�ltott ellenhat�s, mint �ltal�ban minden�tt, a r�gi Ausztri�ban els�sorban nem szoci�lis, hanem nemzeti szempontb�l n�tt ki. A l�tfenntart�si �szt�n a n�mets�get er�sebb �nv�delmi harcra k�sztette. Csak m�sodsorban kezdtek a gazdas�gi elgondol�sok is befoly�st gyakorolni. �gy bontakozott ki az �ltal�nos politikai z�rzavarb�l k�t p�rtk�pz�dm�ny, amelyik k�z�l az egyik ink�bb nemzeti, a m�sik ink�bb szoci�lis ir�nyban haladt, de mindkett� nagyon �rt�kes �s tanuls�gos volt a j�v�re n�zve.
Az 1866-os h�bor� nyomaszt� v�ge a megtorl�s gondolat�t oltotta a Habsburg h�zba. Kiz�r�lag Miksa mexik�i cs�sz�r hal�la akinek szerencs�tlen exped�ci�j��rt a felel�ss�get els�sorban III. Nap�leonra h�r�tott�k, �s akinek a franci�k r�sz�r�l t�rt�nt cserbenhagy�sa �ltal�nos felh�borod�st keltett akad�lyozta meg a szorosabb egy�ttm�k�d�st Franciaorsz�ggal. A Habsburg h�z akkoriban m�gis lesben �llott. Ha az 187071. �vi h�bor� nem lett volna olyan szinte egyed�l�ll� diadalmenet, a b�csi udvar minden bizonnyal megk�s�relte volna a Sadow��rt val� bossz� v�res j�t�k�t. Amikor azonban a harcterekr�l az els� csod�latos, szinte hihetetlen �s m�gis igaz gy�zelmi h�rek meg�rkeztek, a "minden uralkod�k legb�lcsebbje" felismerte, hogy erre nem alkalmas a pillanat, �s �gy j� arcot mutatott a rossz j�t�khoz.
E k�t �vnek h�si k�zdelme egy m�g sokkal hatalmasabb csod�t is teremtett; mert a Habsburgok ir�nyv�ltoz�sa sohasem jelentett bels� �szintes�get, hanem a k�r�lm�nyek k�nyszer�t� hat�s�t. Ezzel szemben a r�gi Ostmark n�met n�p�t a gy�zelmi m�mor mag�val ragadta �s m�lys�ges �rz�ssel l�tta ap�i �lm�nak nagyszer� megval�sul�s�t.
Mert ne �m�tsa mag�t senki! Az igaz�n n�met �rzelm� osztr�k K�niggr�tzben a birodalom �jj�teremt�s�nek �ppen olyan tragikus, mint sz�ks�ges velej�r�j�t ismerte fel. Az osztr�k n�mets�g �ppen a saj�t test�n tapasztalta legalaposabban, hogy a Habsburg h�z t�rt�nelmi k�ldet�s�t befejezte, �s hogy az �j birodalom csak azt koron�zhatja cs�sz�r�v�, aki a maga h�si egy�nis�g�vel m�lt� a "Rajna koron�j�hoz". K�l�n�sen h�l�sak lehet�nk a sorsnak az�rt, hogy erre a dics�s�gre �ppen olyan uralkod�h�zat szemelhetett ki, amely a nemzeti elesetts�g idej�n Nagy Frigyes szem�ly�ben m�r megaj�nd�kozta a nemzetet a meg�jhod�s �tj�t jelz� l�ngoszloppal.
A nagy h�bor� ut�n, mid�n a Habsburg h�z v�gs� elhat�roz�ssal a szl�vos�t� politika v�gc�ljak�nt a kett�s monarchia veszedelmes n�mets�g�nek (amelynek bels� vil�gn�zete m�r nem lehetett k�ts�ges) lass�, de k�rlelhetetlen kiirt�s�ra hat�rozta el mag�t, akkor ennek a hal�lra�t�lt n�pnek az ellen�ll�sa olyan m�don robbant ki, amilyenre az �jabbkori n�met t�rt�nelemben nem volt m�g p�lda. Els� �zben lettek rebelliss� a nemzeti �s hazafias gondolkod�s� f�rfiak. Rebellisek voltak. �h, nem a nemzettel, nem az �llammal szemben, hanem a korm�nyz�snak olyan m�dj�val szemben, amelynek, felfog�suk szerint, n�p�k elsorvaszt�s�hoz kellett vezetnie.
Az �jabb n�met t�rt�nelem idej�n el�sz�r v�lt el egym�st�l a megszokott dinasztikus hazafiass�g �s a nemzeti alapon �ll� haza �s fajszeretet.
Az 1890-es �vek ausztriai nagyn�met mozgalm�� az �rdem az�rt az egyenes �s ny�lt meg�llap�t�s�rt, hogy az �llamhatalom csak akkor ig�nyelhet tiszteletet �s v�delmet, ha a n�p �rdek�nek megfelel, vagy legal�bbis nem �rtalmas arra.
Az �llamhatalom nem lehet �nc�l, mert ha az lehetne, akkor ennek a vil�gnak minden er�szakoss�ga szent �s s�rthetetlen volna.
Ha az �llamhatalom seg�ts�g�vel egy n�pet a t�nk sz�l�re juttattak, akkor az ilyen n�p fiainak nemcsak joga, de egyenesen k�teless�ge a forradalom.
Azt a k�rd�st azonban, hogy mikor j�n el ennek az ideje, nem elm�leti vit�k, hanem az er� �s az eredm�ny d�nti el.
Minthogy a m�g rossz �s a n�p �rdekeit ezerszer is el�rul� korm�nyhatalom is ig�nybe veszi saj�t �rdek�ben az �llamtekint�lyt, a faji l�tfenntart�s �szt�n�nek a szabads�g �s f�ggetlens�g kiv�v�sa �rdek�ben ugyanazokkal a fegyverekkel szabad harcolnia, mint amelyekkel az ellenf�l igyekszik �nmag�t fenntartani. Leg�lis fegyverekkel kell harcolnia mindaddig, am�g a megd�ntend� uralom is ezeket haszn�lja, de nem szabad visszariadni az illeg�lis fegyverekt�l sem, ha az elnyom� is ilyenekkel harcol.
�ltal�ban azonban nem szabad elfelejteni, hogy az emberi l�t legfontosabb c�lja nem egy �llamnak, m�g kev�sb� egy korm�nynak a fenntart�sa, hanem a fajfenntart�s kell, hogy legyen. Ha teh�t ezt fenyegeti vesz�ly, akkor a t�rv�nyess�g k�rd�se csak al�rendelt szerepet j�tszik. Ebben az esetben, ha az uralkod� hatalom ezerszer is "t�rv�nyes" eszk�z�ket haszn�l tev�kenys�g�hez, az elnyomottak l�tfenntart�si �szt�ne legteljesebb jogot ad b�rmilyen fegyver haszn�lat�ra.
Csakis e gondolat felismer�s�ben gy�kereznek a birodalom n�peinek bels� �s k�ls� elnyomat�sa elleni szabads�gharcai, azok a k�zdelmek, amelyek oly hatalmas szerepet j�tszottak a t�rt�nelemben.
Az emberi jogok megt�rik az �llami jogokat. Ha azonban egy n�p az emberi jogok�rt folytatott harc�ban elbukik, akkor ez azt jelenti, hogy a sors m�rleg�n k�nny�nek bizonyult e f�ld�n val� fennmarad�sra. Mert aki nem hajland� vagy nem k�pes a l�t�rt k�zdeni, annak a v�gzete a f�ld�n egy igazs�gos, eleve elhat�roz�s szerint beteljes�lt.
Ez a vil�g nem a gy�va n�pek vil�ga!
Hogy a zsarnoks�gnak mily k�nny� az �gynevezett "t�rv�nyess�g" k�peny�t mag�ra �lteni, azt a legtiszt�bban �s legnyomat�kosabban �ppen Ausztria p�ld�ja mutatja. A t�rv�nyes �llamhatalom ebben az id�ben a n�met t�bbs�ggel rendelkez� parlament n�metellenes talaj�ban �s az �ppen annyira n�metellenes uralkod�h�zban gy�kerezett. Ebben a k�t t�nyez�ben testes�lt meg az eg�sz �llamtekint�ly (hatalom). Balgas�g lett volna e helyr�l v�mi a n�met-osztr�k n�p sors�nak a jobbrafordul�s�t. Az egyetlen lehets�ges "t�rv�nyes" �t �s az �llamhatalomnak im�d�i szerint ezzel minden ellen�ll�s minthogy ez t�rv�nyes eszk�z�kkel kereszt�lvihet� nem volt elvetend� lett volna. Ez viszont a n�met n�pnek sz�ks�gszer� �s r�vid id�n bel�l bek�vetkez� megsemmis�t�s�t jelentette volna. Val�j�ban azonban ett�l a sorst�l csak ennek az �llamnak az �sszeoml�sa mentette meg a n�mets�get.
A r�vidl�t� teoretikus term�szetesen sokkal ink�bb halna meg saj�t elm�let��rt, mint n�p��rt.
Miut�n az emberek el�bb megalkotnak bizonyos t�rv�nyeket, �gy k�pzelik, hogy k�s�bb �k vannak a t�rv�ny kedv��rt. E balga felfog�ssal val� lesz�mol�s Ausztria akkori nagyn�met mozgalm�nak �rdeme. Mik�zben a Habsburgok minden eszk�zzel megk�s�relt�k a n�mets�g elnyom�s�t, ez a p�rt k�m�letlen�l nekirontott a "fels�ges uralkod�h�z"-nak. Ez a p�rt volt az, amelyik els�nek vette bonck�s al� ezt az elposhadt �llamot, �s nyitotta ki sz�zezrek szem�t. �v�k az �rdem az�rt is, hogy a hazaszeretet nagyszer� fogalm�t kiszabad�tott�k a gy�szos eml�k� uralkod�h�z �lel� karjaib�l. Fell�p�s�k els� idej�ben rendk�v�l nagy volt k�vet�ik sz�ma, szinte lavinaszer�en mindent els�pr�ssel fenyegettek. Sajnos, a siker nem volt tart�s. Amikor B�csbe j�ttem, ezt a mozgalmat a k�zben hatalomra jutott kereszt�nyszocialista p�rt r�gen t�lsz�rnyalta �s majdnem a jelent�ktelens�g hom�ly�ba tasz�totta.
A nagyn�met mozgalom emelked�s�nek �s hanyatl�s�nak, m�sr�szt a kereszt�nyszocialista p�rt hatalmas el�ret�r�s�nek eg�sz folyamata klasszikus �s m�ly jelent�s�g� tanulm�ny volt sz�momra.
B�csbe �rkez�semkor minden egy�tt�rz�sem a nagyn�met mozgalom� volt. Az a b�tors�g, amellyel a parlamentben "�ljenek a Hohenzollerek!" ki�lt�s elhangzott, �pp�gy impon�lt nekem, mint ahogy �r�ltem annak, hogy �k magukat a n�met birodalom �tmenetileg elv�lasztott alkot�r�sz�nek tekintett�k, �s egy pillanatig sem feledkeztek meg arr�l, hogy ezt a k�r�lm�nyt nyilv�nosan is kifejez�sre juttass�k. N�p�nk megment�s�hez vezet� egyetlen �tnak tetszett az, hogy a n�mets�get �rint� minden k�rd�sben k�m�let n�lk�l sz�nt vallottak �s sohasem alkudoztak; az a k�r�lm�ny viszont, hogy ez a mozgalom ilyen csod�latos felvir�gz�s ut�n oly nagyon lehanyatlott, �rthetetlen volt el�ttem. M�g kev�sb� volt �rthet� azonban az, hogy a kereszt�nyszocialista p�rt abban az id�ben hatalma cs�cspontj�n �llott.
Mik�zben �n e k�t mozgalom �sszehasonl�t�s�hoz fogtam, itt is a v�letlen tette lehet�v� sz�momra szomor� helyzetem k�vetkezt�ben igen r�vid id� alatt a rejt�ly megfejt�s�t.
A dolgok m�rlegel�s�t ann�l a k�t embern�l kezdem. akik e k�t p�rt vezet�i �s alap�t�ik�nt tekinthet�k: Georg Sch�nerern�l �s dr. Karl Luegern�l.
Emberi szempontb�l mindkett� messze kimagaslik az �n. parlamenti jelens�gek k�r�b�l. Az �ltal�nos politikai korrupci� mocsar�ban mindkett�nek az �lete tiszta �s �rintetlen maradt. Szem�lyes szimp�ti�m els�sorban m�gis a nagyn�met
Sch�nerert illette, hogy csak k�s�bb, lassan forduljon a kereszt�nyszocialista vez�r fel� is.
K�pess�g�ket tekintve az elvi k�rd�sek tekintet�ben m�r akkor Sch�nerert tartottam a jobb �s alaposabb gondolkod�nak. Tiszt�bban �s vil�gosabban l�tta, mint b�rki m�s, az osztr�k �llam k�nyszer� v�g�t. Hogyha a Habsburg monarchi�val szembeni figyelmeztet�seit, k�l�n�sen a N�met Birodalomban, jobban megsz�vlelt�k volna, a N�metorsz�got eg�sz Eur�p�val szembe�ll�t� vil�gh�bor� szerencs�tlens�ge sohasem k�vetkezett volna be.
Amennyire ismerte azonban Sch�nerer a probl�m�kat bels� val�s�gukban. �ppen annyira t�vedett az emberekben. Dr. Lueger ereje pedig ezzel szemben �ppen emberismeret�ben rejlett.
Ritka emberismer� volt ez a f�rfi�, aki k�l�n�sen att�l �vakodott, hogy az embereket jobbaknak l�ssa, mint amilyenek. �ppen ez�rt � ink�bb az �let gyakorlati jelent�s�geivel sz�molt, m�g Sch�nerernek ehhez kev�s �rz�ke volt. Mindaz, amit ez a nagyn�met gondolt, elm�letileg helyes volt, de hi�nyzott az er� �s a meg�rt�s ahhoz, hogy mindazt az elm�leti tud�st a nagy t�megek, a n�p sz�les r�tegei sz�m�ra megfelel� form�ban hozz�f�rhet�v� is tegye. �ppen ez�rt minden megl�t�sa, b�r l�tnoki b�lcsess�g volt, sohasem v�lhatott gyakorlati val�s�gg�.
Az emberismeretnek ez a k�ts�gtelen hi�nya hovatov�bb mind a mozgalom, mind az �si int�zm�nyek meg�t�l�s�ben nagy t�ved�shez vezetett.
Sch�nerer v�gre bel�tta, hogy itt vil�gn�zeti k�rd�sekr�l van sz�, azt m�r azonban nem �rtette meg, hogy az ilyen, szinte vall�si meggy�z�d�sek k�pviselet�re csak a n�p sz�les r�tegei alkalmasak.
Sajnos, csak igen kis m�rt�kben vette �szre az �n. "polg�ri" elemek harci kedv�nek rendk�v�li korl�tolts�g�t is, m�rpedig ezek a k�r�k gazdas�gi helyzet�k k�vetkezt�ben f�lnek az igen nagy vesztes�gekt�l, s �gy tart�zkod�bbak.
Minden vil�gn�zetnek csak akkor lehet kil�t�sa a gy�zelemre, hogyha az �j tanok k�pviselet�t �s terjeszt�s�t sz�les t�megek v�llalj�k �s k�szek azok�rt harcolni is.
Az alacsonyabb n�pr�tegek jelent�s�g�nek �s �rt�k�nek f�lreismer�s�b�l fakadt Sch�nerernek a szoci�lis k�rd�sek ter�n tan�s�tott teljesen el�gtelen felfog�sa. Sch�nerernek mindebben ellent�te volt dr. Lueger.
Alapos emberismerete lehet�v� tette sz�m�ra az er�viszonyok helyes meg�t�l�s�t s ez a k�r�lm�ny meg�rizte a meglev� int�zm�nyek t�ls�gos lebecs�l�s�t�l is, s�t ezeket r�szben seg�t�eszk�z�l haszn�lta fel c�ljai el�r�s�hez. . Alaposan meg�rtette azt is, hogy a fels� polg�ri r�tegek harci ereje a mostani id�kben nagyon csek�ly �s el�gtelen volt egy nagy mozgalom c�lj�nak a kiharcol�s�hoz. �ppen ez�rt politikai tev�kenys�g�nek f� s�ly�t azoknak a r�tegeknek a megnyer�s�re ford�totta, amelyeknek l�te forgott vesz�lyben s amelyeknek harci kedve emiatt ink�bb fokoz�dott, semmint cs�kkent volna. �ppen �gy igyekezett kihaszn�lni a megl�v� hatalmi eszk�z�ket, hatalmas int�zm�nyeket, hogy ezekb�l a r�gi er�forr�sokb�l min�l t�bb lehet�s�get biztos�tson saj�t mozgalma sz�m�ra.
�j p�rtj�t teh�t els�sorban a l�t�ben vesz�lyeztetett k�z�poszt�lyra alapozta �s ez�ltal �ldozatk�sz �s sz�v�s harci er�t jelent�, kitart� t�bort biztos�tott mag�nak.
A katolikus egyh�zzal v�gtelen�l okosan ki�p�tett viszonya r�vid id� alatt biztos�totta sz�m�ra a fiatal paps�g oly nagym�rt�k� t�mogat�s�t, hogy a r�gi klerik�lis p�rt k�nytelen volt a harci ter�leteket feladni, vagy pedig b�lcsen az �j p�rthoz csatlakozni, hogy lassan ism�t �jabb �s �jabb poz�ci�kat nyerjen.
Ha mindezt ennek az embernek ugyancsak jellemz� egy�nis�g�vel magyar�zzuk, nagy igazs�gtalans�g t�rt�nn�k vele. Benne ugyanis az okos taktikus mellett a l�ngesz�, igaz�n nagy reform�tor tulajdons�gai is megvoltak. Ennek term�szetesen hat�rt szabtak a meglev� lehet�s�gek �s saj�t egy�ni k�pess�gei.
Hat�rtalanul nagy gyakorlati c�l lebegett ez el�tt az ember el�tt. B�cset akarta bevenni.
B�cs volt a Monarchia sz�ve. Ebb�l a v�rosb�l l�vellt ki az utols� �letsug�r a korhadt birodalom beteges �s elv�nhedt test�be. Min�l eg�szs�gesebb a sz�v, ann�l l�ktet�bb �jj�sz�let�st biztos�that a test sz�m�ra. Elvileg helyes gondolat, amely azonban csak meghat�rozott, korl�tolt ideig �rv�nyes�lhet.
Amit ez a polg�rmester B�cs v�rosa �rdek�ben tett, az a sz� legteljesebb �rtelm�ben halhatatlan; a Monarchi�t azonban ezzel m�r megmenteni nem tudta. K�s� volt.
Ellenl�basa, Sch�nerer ezt vil�gosabban l�tta. Amibe dr. Lueger gyakorlatilag belefogott, az csod�latos m�don siker�lt; amit azonban t�le rem�lt, az elmaradt. Amit viszont Sch�nerer akart, nem siker�lt, amit�l f�lt, az sajnos, borzalmas m�don bek�vetkezett. E k�t ember �gy sem �rte el t�volabbi c�lj�t. Dr. Lueger nem tudta Ausztri�t megmenteni, Sch�nerer pedig nem tudta a n�met n�pet a pusztul�st�l meg�vni.
Nagyon tanuls�gos napjainkban e k�t p�rt sikertelens�g�t tanulm�nyoznunk. K�l�n�sen c�lszer� ez bar�taim sz�m�ra, mert sok ponton a mai k�r�lm�nyek hasonl�tanak az akkoriakhoz. Sok hib�t�l tudjuk meg�vni magunkat, olyanokt�l, amelyek akkor az egyik mozgalom v�g�t �s egy m�siknak eredm�nytelens�g�t id�zt�k el�.
Az ausztriai nagyn�met mozgalom �sszeoml�s�nak v�lem�nyem szerint h�rom oka van.
El�sz�r is a szoci�lis k�rd�sek jelent�s�g�nek fel nem ismer�se egy �j �s alapj�ban forradalmi p�rtban.
Minthogy Sch�nerer �s k�vet�i els�sorban a polg�rs�g r�tegeit igyekeztek megnyerni, az eredm�ny csak nagyon gy�nge �s szer�ny lehetett.
A n�met polg�rs�g, k�l�n�sen magasabb k�reiben egyedeiben tal�n �ntudatlanul szinte a form�lis �nmegtagad�sig pacifista, hogyha a nemzet vagy az �llam bels� �gyeir�l van sz�. J� id�kben, vagyis ebben az esetben j� korm�ny idej�n ilyen gondolkod�sm�d az �llamra n�zve e r�tegeknek a r�sz�r�l rendk�v�l nagy �rt�ket jelent; rossz uralom idej�n azonban egyenesen vesz�lyes. A nagyn�met mozgalomnak m�r csak a val�ban komoly harc kereszt�lvitele �rdek�ben is a t�megek megnyer�s�t kellett volna c�lj�ul kit�znie. Az a k�r�lm�ny, hogy ezt nem tette, eleve megfosztotta att�l a kezd� lend�lett�l, amelyre egy ilyen mozgalomnak sz�ks�ge van, ha nem akar id� el�tt meggyeng�lni.
Ha azonban ezt az alapt�telt kezdetben elmulasztja, akkor az �j p�rt m�g a lehet�s�g�t is n�lk�l�zi annak, hogy az elmulasztottat k�s�bb j�v�tegye. M�rs�kelt polg�ri elemek nagy t�meg�nek a felv�tele eset�n a mozgalom ezekhez fog alkalmazkodni, �s �gy m�g kil�t�s sem lehet arra, hogy a n�p sz�les r�tegeib�l sz�m�t�sra m�lt� er�kre tegyen szert. A t�bb�-kev�sb� majdnem vall�sos �s �ldozatk�szs�get felt�telez� hit elv�sz, hogy helyet adjon egy "pozit�v" egy�ttm�k�d�sre val� t�rekv�snek, amely nem jelent semmi m�st, mint a harc �l�nek letomp�t�s�t �s v�g�l h�tr�nyos b�kek�t�st.
Ez lett a sorsa a nagyn�met mozgalomnak is az�rt, mert elej�t�l fogva nem helyezett s�lyt a sz�les r�tegek megnyer�s�re. Ez�rt lett "polg�ri, el�kel� �s m�rs�kelten radik�lis". Pusztul�s�nak m�sodik oka ebb�l a hib�b�l fejl�d�tt ki.
Az ausztriai n�mets�g helyzete a nagyn�met mozgalom megindul�s�nak idej�n m�r k�ts�gbeejt� volt. A parlament �vr�l �vre mindink�bb a n�met n�p lass� megsemmis�t�s�nek eszk�z�v� v�lt. A tizenkettedik �r�ban minden megtett ment�si k�s�rlet csak ennek az int�zm�nynek a megsz�ntet�s�n kereszt�l lehetett volna b�rmily kis m�rt�kben is eredm�nyes.
E k�r�lm�ny a mozgalmat egy elvi jelent�s�g� k�rd�s el� �ll�totta: Vonuljon-e be a parlamentbe az�rt, hogy mint kifejezni szok�s "bel�lr�l akn�zza al�" ezt az int�zm�nyt, vagy vezessen t�mad� harcot k�v�lr�l.
Bevonult �s veres�ggel t�vozott onnan. Term�szetesen be kellett vonulnia.
Mert k�v�lr�l ir�ny�tott t�mad� harchoz sok b�tors�gra �s �ldozatk�szs�gre van sz�ks�g. Az ilyen harcban a szarv�n�l fogva kell a bik�t megragadni, hogy sok s�lyos d�f�s �r�n, esetleg t�rt tagokkal a legnagyobb harcok �tj�n kiv�vhassuk a gy�zelmet.
Ehhez a nagy gy�zelemhez azonban a n�p sz�les r�tegeinek fiait kell meggy�zn�nk.
Egyed�l benn�k rejlik