Besz�mol�. A sz�l�i h�zban

Isten kegyelm�b�l Braunauban az Inn mellett sz�lettem. Ez a v�roska �ppen a k�t n�met �llam hat�r�n fekszik, annak a k�t n�met �llamnak a tal�lkoz�si pontj�n, amelyeknek egyes�t�se legal�bb is el�tt�nk, fiatalok el�tt felt�tlen�l megval�s�tand� �letc�lk�nt lebeg. N�met-Ausztri�nak ism�t egyes�lnie kell a nagy n�met anyaorsz�ggal, �spedig nem holmi gazdas�gi ok miatt! Nem! Ennek az egyes�l�snek m�g akkor is be kell k�vetkeznie, ha az gazdas�gilag k�z�mb�s vagy ak�r k�ros lenne, be kell k�vetkeznie a v�rs�gi k�tel�kekn�l fogva. A n�met n�pnek addig nincs joga gyarmatpolitikai c�lokat k�vetni, am�g nincs minden fia egy k�z�s �llamban. Azonos v�r egy �llamba val�. Csak ha a Birodalom hat�rai az �sszes n�metet k�r�lz�rj�k, �s ez a ter�let nem tudja lakosait �lelmezni, akkor fogja a n�p �ns�ge arra megadni az erk�lcsi jogot, hogy idegen ter�leteket vegy�nk birtokunkba. Akkor az ek�b�l kard lesz, �s a h�bor� k�nnyei megteremtik az ut�doknak a mindennapi kenyeret. Ez a kis hat�rmenti v�roska nagy feladat jelk�p�v� lett sz�momra. De egy�bk�nt is �ppen korunkban hat figyelmeztet�en sz�l�v�rosom. T�bb mint sz�z �vvel ezel�tt, haz�nk legm�lyebb megal�ztat�s�nak idej�n, itt halt v�rtan�hal�lt szeretett N�metorsz�g��rt a nacionalista, franciagy�l�l� Johannes Palm, n�rnbergi k�nyvkeresked�. Nem volt hajland� t�rsait �s f�l�tteseit el�rulni, �s neki is Leo Schlageter sorsa jutott oszt�lyr�sz�l. Palmot is el�rultak Franciaorsz�gnak. Az uralkod� rendszer egyik k�pvisel�j�nek, az augsburgi rend�rkapit�nynak jutott oszt�lyr�sz�l az a szomor� dics�s�g. hogy �rul�s�val az �j n�met hat�s�gi k�zegek mintak�pe legyen Severing �r birodalm�ban. (Severing Wilhelm Karl t�bbs�gi szocialista politikus (Mehrheitssozialist). 1920-30. k�z�tt t�bbsz�r n�met bel�gyminiszter. )
Ebben, a n�met v�rtan�s�g dicsf�ny�vel �vezett, v�r szerint bajor, f�ldrajzilag osztr�k v�rosk�ban laktak sz�leim a m�lt sz�zad nyolcvanas �veinek v�ge fel�. �desap�m, aki tizenh�rom �ves kor�ban a sz�l�i h�zt�l elker�lt v�ndorleg�nyb�l, k�m�vesseg�db�l �llami tisztvisel�v� k�zd�tte fel mag�t, hivatali k�teless�g�nek, any�m pedig f�leg h�ztart�s�nak �s mindenekel�tt nek�nk, gyermekeinek �lt, igaz, szeret� gondoss�ggal.
Csak kev�s eml�kem f�z�dik e v�rosk�hoz, mert sz�leim innen �thelyez�s folyt�n Passauba, majd r�viddel azut�n a v�mtisztvisel�k sorsak�nt Linzbe ker�ltek. �desap�m itt ment nyugd�jba 56 �ves kor�ban. �desap�m mint szeg�ny h�zal� gyermeke, 13 �ves kor�ban elhagyta a sz�l�i h�zat. Noha a falu tapasztaltabb emberei err�l lebesz�lt�k, B�csbe ment, hogy ott k�zm�vess�get tanuljon. Ez az 1850-es �vekben t�rt�nt. 3 gulden vagyonnal ment a bizonytalan j�v�be, 13 �vesen. 17 �vesen letette az iparosleg�nyi vizsg�t, de ez nem el�g�tette ki. A k�zm�ves sors szeg�nys�g�b�l �s f�gg�s�g�b�l is ki akart szabadulni �s arra v�gyott, hogy �llami tisztvisel� legyen. Ezt a c�lj�t is el�rte. 24 �v ut�n visszat�rt faluj�ba mint tisztvisel�. Ekkor m�r szinte senki sem eml�kezett a szeg�ny fi�ra, aki valaha nagy rem�nyekkel indult a nagyv�rosba. Innen ment nyugd�jba. Nyugd�jaztat�sa ut�n a fels�ausztriai Lambachban v�s�rolt mag�nak f�ldet, �s mint valaha sz�lei, ezt m�velte hal�l�ig.
Erre az id�szakra esnek �letem els� nagy lelki benyom�sai. A szabadban elt�lt�tt sok id�, hossz� utam az iskol�ig m�r kora fiatals�gomban elidegen�tettek a szob�hoz k�t�tt foglalkoz�st�l. B�r ekkor m�g nemigen t�r�dtem a p�lyav�laszt�s gondolat�val, abban bizonyos voltam, hogy �letutamon nem k�vetem ap�m nyomdokait. Azt hiszem, sz�noki k�szs�gem t�rsaimmal val� civakod�s k�zben m�r itt n�mi iskol�zotts�gra tett szert. Egyike voltam a kis f�kolomposoknak.
K�nnyen �s ekkor j�l is tanultam, de a velem val� b�n�sm�d nem volt egyszer�. Szabad id�mben �nek�r�ra j�rtam, �s a lambachi kolostorban alkalmam volt r�szt venni a pomp�s templomi �nneps�geken. Szinte belek�bultam ezek nagyszer�s�g�be. Mint egykor ap�mnak a kisv�rosi pl�b�nos, sz�momra az ap�ti m�lt�s�g jelentette t�rekv�seim legmagasabb pontj�t.
K�s�bb ap�m k�nyvt�r�nak b�ng�sz�se k�zben katonai dolgokat tartalmaz� m�vekre, t�bbek k�z�tt az 1870/71-es n�met-francia h�bor� t�rt�net�nek n�pszer� kiad�s�ra bukkantam, Nem telt bele hossz� id�, �s e h�si k�zdelem csakhamar bels� lelki �lm�nyt jelentett sz�momra. Ett�l fogva minden�rt rajongtam, ami h�bor�val vagy katonas�ggal volt �sszef�gg�sben.
E m� olvas�sa k�zben vet�d�tt fel el�sz�r bennem annak a gondolata, hogy mi k�l�nbs�g van e dics�s�ges h�bor�ban r�szt vett �s a t�bbi n�met k�z�tt? Mi�rt nem vett r�szt Ausztria is e h�bor�ban, mi�rt nem ment ap�m �s a t�bbiek is vel�k? H�t mi nem vagyunk mind ugyanolyanok, mint a t�bbi n�metek? Nem tartozunk mindannyian egy�v�? E nagy k�rd�s most kezdett el�sz�r motoszk�lni bennem. Bels� irigys�ggel vettem tudom�sul, hogy nem minden n�metnek jutott oszt�lyr�sz�l az a szerencse, hogy Bismarck birodalm�hoz tartozhasson. Sz�momra ez teljesen �rthetetlen volt.
�desap�m helyes �rz�kkel eg�sz egy�nis�gemb�l, de legink�bb v�rm�rs�kletemb�l arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy sz�momra nem megfelel� a humanisztikus gimn�zium. A re�liskol�t alkalmasabbnak tartotta, s e feltev�s�ben m�g ink�bb meger�s�tette mar ekkor felt�n� rajztehets�gem. Alapj�ban v�ve azonban az volt az �haja, hogy az � nyomdokaiba l�pjek, �s bel�lem is �llami hivatalnokot faragjon. Keser� ifj�s�ga, az �nerej�b�l felk�zd�tt ember b�szkes�ge k�sztette arra, hogy fia az � nyomdokain haladjon, �s azon az �letp�ly�n lehet�leg t�bbre vigye, mint atyja.
Mindehhez m�g hozz�j�rult az a v�lem�nye, hogy saj�t beoszt�sa r�v�n ezt a p�lyafut�st igen megk�nny�theti sz�momra.
E tekintetben tan�s�tott ellen�ll�som �rthetetlen �s megfoghatatlan volt sz�m�ra. �letp�ly�mat illet� elhat�roz�sa kem�ny �s v�gleges volt. A l�t�rt val� k�zdelemben megedzett zsarnoki term�szete kiz�rta azt, hogy az ez ir�ny� d�nt�st egy tapasztalatlan �s felel�tlen gyermekre b�zza, m�r csak fia k�s�bbi j�v�je �rdek�ben is. M�sk�pp t�rt�nt!
Ellenz�kbe l�ptem, �s konokul ellenszeg�ltem ap�m elhat�roz�s�nak. Bel�lem nem lesz hivatalnok! mondottam. Sem komoly p�ld�l�z�s, sem r�besz�l�s nem haszn�lt. A hivatalnoki p�lya ir�nt nem lehetett kedvet �breszteni bennem. Kellemetlen, b�nt� �rz�s fogott el arra a gondolatra, hogy majd egy irod�ban �ljek, ne
egyek ura saj�t id�mnek, ne legyek szabad ember, hanem eg�sz �letem alakis�gok k�z� legyen k�nyszer�tve.
A sz�momra igen k�nny� iskolai tananyag mellett sok szabadid�m maradt. �gy bizony t�bbet voltam Isten szabad ege alatt, mint a szoba n�gy fala k�z�tt.
Boldog vagyok �s h�l�s az �gnek az�rt, mert most, amikor politikai ellenfeleim szorgos �s kedves figyelmess�ggel kutatj�k �letp�ly�mat kora ifj�s�gomig visszamen�leg, �s megk�nnyebb�lten meg�llap�tj�k ennek a "Hitler"-nek pajkos volt�t Ennek folyt�n �jra �s �jra visszaeml�kezhetem gyermekkorom boldog idej�re, amikor erd� �s mez� volt a fel-felmer�l� ellent�tek rendez�s�nek hadsz�ntere. A szabad p�ly�t illet� er�s elhat�roz�somon a re�liskola sem v�ltoztatott sokat.
Az �ssze�tk�z�s mindaddig elker�lhet� volt, m�g csup�n ap�m k�v�ns�g�nak egyszer� ellenz�s�re szor�tkozhattam, �s titokban tarthattam bels� meggy�z�d�semet. A magam megnyugtat�s�ra egyel�re elegend� volt az a szil�rd elhat�roz�som, hogy bel�lem nem faragnak hivatalnokot.
Nem volt ilyen egyszer� dolog, amikor ap�m terveivel ellenkez� v�lem�nyt nyilv�n�tottam. Ez pedig m�r tizenk�t �ves koromban bek�vetkezett. Magam sem tudom, hogyan t�rt�nt, de egy sz�p napon egyszerre csak elhat�roztam, hogy fest�m�v�sz leszek. Nem lehetett k�ts�gbe vonni rajzk�pess�gemet, ezt ap�m is tudta, hiszen �ppen ez k�sztette t�bbek k�z�tt arra, hogy re�liskol�ba k�ldj�n. M�gis, amikor megk�rdezte, hogy tulajdonk�ppen milyen �letp�ly�t v�lasztan�k magamnak, kimondtam fenti elhat�roz�somat. Els� percben tork�n akadt a sz�. K�telkedni kezdett �pelm�j�s�gemben. Miut�n pedig megism�teltem elhat�roz�somat, �s meg�rezte ennek komolys�g�t, esetleges tehets�gem figyelmen k�v�l hagy�s�val, hat�rozott egy�nis�g�nek eg�sz erej�vel fell�pett tervem ellen. "Fest�m�v�sz nem lesz bel�led, legal�bb is, m�g �n �lek, addig soha!" mondotta.
Mindketten k�vetkezetesek maradtunk: Aty�m a "soh�"-hoz, �n pedig a "csak az�rt is"-hez.
Mag�t�l �rtet�d�en ennek nem lehettek kellemes k�vetkezm�nyei. B�rmennyire is ragaszkodtam ap�mhoz, kitartottam eredeti �ll�spontom mellett. Ap�m kijelentette, hogy fest�v� val� kitan�ttat�somhoz nem hajland� hozz�j�rulni, �n pedig kijelentettem, hogy a re�liskol�ban nem vagyok hajland� tov�bb tanulni. Hallgattam, de fenyeget�semet val�ra v�ltottam abban a rem�nyben, hogyha ap�m majd l�tja az iskol�ban tan�s�tott gyatra el�menetelemet, k�nytelen-kelletlen majd hagyni fog boldog �lmaim fel� evezni.
Nem tudom, hogy vajon helyes volt-e ez a sz�m�t�som. Bizonyos azonban, hogy azokkal a t�rgyakkal, amelyek �r�met szereztek �s amelyekre k�s�bb, mint fest�nek legal�bbis saj�t felfog�som szerint sz�ks�gem lehetett, nagy buzgalommal foglalkoztam. Azokat viszont, amelyek az �n szememben jelent�kteleneknek l�tszottak, elhanyagoltam. Ebb�l az id�b�l sz�rmaz� bizony�tv�nyaim sz�ls�s�geseknek nevezhet�k. Egym�s mellett voltak kit�n�, jeles, el�gs�ges, vagy ak�r el�gtelen oszt�lyzatok is. A legszebb eredm�nyt a t�rt�nelemben �s f�ldrajzban �rtem el. E k�t kedvenc tant�rgyamban kit�ntem az oszt�lyban.
Ha most, annyi esztend� ut�n ism�t szem�gyre veszem ezt az id�szakot, mindenekel�tt k�t felt�n� dolgot kell jelent�s�gteljesnek tartanom.
El�sz�r: nacionalista v�lt bel�lem!
M�sodszor: megtanultam bels� tartalma �s �rtelme szerint m�rlegelni �s felfogni a t�rt�nelmet.
A r�gi Ausztria t�bb nemzetis�g� �llam volt. A birodalmi n�met legal�bbis akkoriban aligha tudta felfogni, mit jelent az egy�n mindennapi �let�ben egy ilyen nemzetis�gi �llam polg�r�nak lenni. A n�met-francia h�bor� h�s n�met hadsereg�nek csod�latos diadalmenete ut�n a birodalmi n�metek mind jobban elidegenedtek a k�lf�ldi n�mets�gt�l, s�t lassan m�r figyelemre sem m�ltatt�k azt. Az �si, alapjaiban eg�szs�ges ausztriai n�mets�get pedig nagyon gyakran �sszet�vesztett�k mag�val a lez�ll�tt Ausztri�val. Ennek a n�pnek a n�met nyelv�rt, n�met iskol��rt �s n�met volta megv�d�s��rt folytatott �r�k�s, k�ny�rtelen harc�r�l nagyon kev�s birodalmi n�metnek volt fogalma. Csak most, amikor hasonl� szomor� sorsot sok milli�, hajdan birodalmi n�metre is r�k�nyszer�tettek, amikor idegen uralom alatt annyian �lmodnak v�gyakozva a k�z�s haz�r�l, �s annyian k�zdenek az�rt, hogy legal�bb az anyanyelvhez val� jogukat elismerj�k, most v�gre meg�rti a t�bbs�g, mit jelent a nemzetis�gi k�zdelem.
Most m�r tal�n egyesek k�pesek �rt�kelni az �si Ostmark n�mets�gnek azt a h�si magatart�s�t, amellyel ki�llt a birodalom �s a n�met nyelvter�let keleti hat�r�n, akkor, amikor a birodalmat jobban �rdekelt�k a gyarmatok, mint a kapui el�tt k�zd� saj�t v�r�nek �s h�s�nak sorsa.
M�r kora ifj�s�gomban �n is r�szt vehettem a r�gi Ausztria nemzetis�gi k�zdelmeiben.
A d�li hat�rvid�k �s ennek iskol�i sz�m�ra akkoriban gy�jt�seket rendeztek. B�zavir�g �s piros-fekete-arany sz�nek seg�ts�g�vel juttatt�k kifejez�sre bels� meggy�z�d�s�ket azok, akik minden b�ntet�s �s figyelmeztet�s dac�ra "heil"-lal k�sz�nt�tt�k egym�st, �s a cs�sz�ri himnusz helyett ink�bb a "Deutschland �ber Alles"t �nekelt�k. Mag�t�l �rtet�dik, hogy �n m�r ebben az id�ben sem tartoztam a "langyosak" k�z�. R�vid id� alatt "n�met nemzeti" lettem, ami persze nem fedi a mai hasonnev� p�rt fogalm�t.
Ebben az ir�nyban igen gyors fejl�d�sen mentem kereszt�l. M�r tizen�t esztend�s koromban �lesen meg tudtam k�l�nb�ztetni a dinasztikus "hazafis�got" a n�pies, faji "nacionalizmus"-t�l. M�r akkor is csak az ut�bbit ismertem el!
Aki sohasem vett mag�nak f�rads�got a Habsburg monarchia bels� viszonyainak tanulm�nyoz�s�ra, nemigen tudja meg�rteni ezt a fejl�d�st. Pedig m�r a vil�gt�rt�nelem iskolai tan�t�sa is mag�ban hordozta ennek a fejl�d�snek cs�r�j�t, hiszen k�l�n�ll� osztr�k t�rt�nelem tulajdonk�ppen csak igen kis m�rt�kben l�tezik Az osztr�k �llam sorsa olyan szerves �sszef�gg�sben van az �sszn�mets�g fejl�d�s�vel, hogy a t�rt�nelemnek osztr�k �s n�met r�szre val� f�loszt�sa szinte elk�pzelhetetlen. Az egykori birodalmi nagys�g B�csben �rz�tt jelv�nyei pedig, mint az �r�k�s k�z�ss�g �sszek�t� kapcsai, csod�latos var�zser�vel hatnak.
A vil�gt�rt�nelem tan�t�sa az �n. k�z�piskol�kban m�g ma is nagy zavarban van. Csak kev�s tan�r tudja meg�rteni, hogy a t�rt�nelem tanul�s�nak c�lja sohasem a magol�sban �s a sz�madatok elhadar�s�ban rejlik. Nem az a fontos, hogy a tanul� tudja, mikor volt ez vagy az az �tk�zet, mikor sz�letett ez vagy az a (m�gpedig t�bbnyire jelent�ktelen) hadvez�r, s�t mi t�bb, az sem fontos, hogy mikor tette fej�re valamelyik uralkod� �sei koron�j�t. Nem! Istenemre, ez igaz�n nem fontos!
T�rt�nelmet "tanulni" annyit jelent, mint azokat az er�ket keresni �s megtal�lni, melyek hat�sa a k�s�bbi t�rt�nelmi esem�nyekben jelentkezik. Az olvas�s �s tanul�s m�v�szete itt is a fontos dolgok megtart�s�ban �s a kev�sb� fontosak elfelejt�s�ben rejlik!
Tal�n eg�sz k�s�bbi �letemre v�gleges befoly�st gyakorolt az a k�r�lm�ny hogy a szerencse �ppen olyan t�rt�nelemtan�rral aj�nd�kozott meg, aki mind a tan�t�s, mind a vizsg�ztat�s ter�n a fentebb v�zolt �ll�spontot juttatta �rv�nyre.
A linzi re�liskola tan�r�ban, dr. Leopold P�tschben ez a k�vetelm�ny val�ban ide�lisan testes�lt meg.
Dr. P�tsch j�lelk�, de hat�rozott fell�p�s� �reg�r volt, aki nagyszer� el�ad�saival nemcsak figyelm�nket tudta lek�tni, hanem mag�val ragadott benn�nket. M�g ma is el�rz�keny�l�k, ha re� gondolok, aki lelkes magyar�zataival a jelenb�l egy elm�lt korszakba var�zsolt benn�nket, �s �vezredek k�d�b�l �l� val�s�gg� form�lta a sz�raz t�rt�nelmi esem�nyeket. Izz� lelkesed�ssel figyelt�k szavait, n�ha m�g k�nnyekig is el�rz�keny�lt�nk. Tan�rom �rtett ahhoz. mik�nt kell a jelenb�l val� k�vetkeztet�sekkel a m�ltat megvil�g�tani, �s viszont a m�ltb�l a jelenre k�vetkeztet�seket levonni. �gy tudta vel�nk legnagyobb boldogs�gunkra a jelen probl�m�it a legjobban meg�rtetni. Ilyen m�don felsz�totta nemzeti fanatizmusunkat. Nemzeti b�szkes�g�nkre t�rt�nt hivatkoz�ssal szedte rendbe a mi kamasz t�rsas�gunkat, ami m�s eszk�zzel bizony�ra sokkal kisebb m�rt�kben siker�lt volna. Neki k�sz�nhetem, hogy a t�rt�nelem kedvenc tant�rgyamm� v�lt.
�gy h�t mag�t�l �rtet�d�en an�lk�l, hogy tan�rom akarta volna m�r fiatalon [nacionalista] forradalm�rr� v�ltam. Ugyan ki tudott volna enn�l a tan�rn�l t�rt�nelmet tanulni an�lk�l, hogy ne v�lj�k annak az �llamnak az ellens�g�v�, amely uralkod� dinaszti�ja r�v�n olyan megbocs�thatatlan m�don befoly�solta nemzete sors�t? Ki tudta volna meg�rizni h�s�g�t azzal a cs�sz�ri h�zzal szemben, amelyik mind a jelenben, mind a m�ltban k�pes volt a n�met n�p �rdekeit saj�t �nz� �rdekeinek fel�ldozni?
Mi m�r mint iskol�sfi�k is tudtuk, hogy benn�nket, n�meteket az osztr�k �llam nem szeret, de nem is szerethetett.
Napjaink tapasztalata csak meger�s�tette benn�nk a Habsburg h�z t�rt�nelmi szerep�nek felismer�s�t. �szakon �s d�len idegen n�pis�g m�regfoga r�g�dott n�mets�g�nk�n. B�cs pedig napr�l napra vesz�tett n�met jelleg�b�l. A "tr�n�r�k�s udvara" ott csehes�tett, ahol �ppen lehet�s�g ad�dott erre. Az �r�k isteni igazs�gszolg�ltat�s vas�kle volt az, amely Ferenc Ferdin�nd f�herceget, a n�mets�gnek ezt az elkeseredett ellens�g�t �ppen azokkal a goly�kkal ter�tette le, melyeknek �nt�s�n�l maga is seg�dkezett. Ausztri�ban Ferenc Ferdin�nd volt a fel�lr�l ir�ny�tott elszl�vos�t�s f�v�dn�ke!
�ri�si terheket raktak a n�mets�g v�ll�ra; az anyagi �s v�r�ldozatok szinte elviselhetetlenek voltak, s csak a vak nem l�tta, hogy mindez hi�baval�! Nek�nk az f�jt a legjobban, hogy a N�metorsz�g �s Ausztria k�z�tti sz�vets�gi viszony mintegy szentes�tette N�metorsz�g r�sz�r�l az ausztriai n�mets�g kiirt�s�t eredm�nyez� rendszer m�k�d�s�t. A Habsburg �lszentesked�s eredm�nyek�nt az volt a l�tszat, mintha Ausztria m�g mindig n�met �llam lenne. E k�tsz�n� magatart�sa viszont a felh�borod�st a megvet�sig fokozta a Habsburg h�zzal szemben.
Csak mag�ban a [n�met] birodalomban nem l�ttak mindebb�l semmit az �n. "hivatottak". Mintha a vaks�g �tk�val lettek volna s�jtva, egy �l�halott mell� szeg�dtek, �s a rothad�s jeleiben m�g �j �let cs�r�j�t is felfedezni v�lt�k.
A fiatal birodalomnak a korcs osztr�k �llammal k�t�tt sz�vets�g�ben azonban a k�s�bbi vil�gh�bor� �s az �sszeoml�s cs�r�ja rejlett.
Munk�mban m�g behat�an fogok e probl�m�kkal foglalkozni, �ppen az�rt itt csak annak a meg�llap�t�s�ra szor�tkozom, hogy m�r kora ifj�s�gomban az a felfog�s krist�lyosodott ki bennem amelyhez mind�r�kre h� maradtam �s amely felfog�s mindink�bb megszil�rdult bennem , hogy a n�mets�g sors�nak biztos�t�sa megk�v�nta Ausztria megsemmis�t�s�t, hogy a dinaszti�val egybek�t�tt patriotizmusnak semmi k�ze sincs a nemzeti �rz�shez, s hogy mindenekel�tt a Habsburg h�z a n�mets�g, illetve a n�met nemzet k�r�ra van.
A fentiek felismer�s�b�l m�r ekkor levontam a k�vetkeztet�seket: amilyen forr� szeretet vonzott n�met-osztr�k haz�mhoz, ugyanolyan m�ly gy�l�letet �reztem az osztr�k �llammal szemben.
A t�rt�nelmi gondolkod�sm�dnak az a form�ja, amelyet �n az iskola padjaiban ismertem meg, v�gigk�s�r eg�sz �letemen. A vil�gt�rt�nelem, a napjainkban lej�tsz�d� t�rt�nelmi esem�nyek teh�t a politika meg�rt�s�nek kiapadhatatlan forr�sa maradt sz�momra. Nem akartam tanulni a t�rt�nelmet, hanem azt akartam, hogy a t�rt�nelem tan�tson engem!
K�ts�gtelen�l kor�n lett bel�lem politikai forradalm�r, de nem kev�sb� kor�n lettem forradalm�rr� a m�v�szet ter�n is.
A linzi sz�nh�zban 12 �ves koromban l�ttam els� �zben Tell Vilmost �s p�r h�napra r� �letem els� oper�j�t: Lohengrint. Egy csap�sra megh�d�tottak ezek a m�vek! Wagner ir�nti lelkesed�sem hat�rtalan volt, �s ma k�l�n�s szerencs�nek tartom, hogy a szer�ny vid�ki el�ad�s meghagyta sz�momra a m�v�szi �lvezet k�s�bbi fokoz�s�nak lehet�s�g�t!
Mindez m�g ink�bb meger�s�tette bennem a p�lyav�laszt�ssal kapcsolatos elhat�roz�somat. V�gleg r�j�ttem arra, hogy mint hivatalnok, sohasem lehetn�k megel�gedett! Mi�ta pedig a re�liskol�ban rajztehets�gem is felt�nt, elhat�roz�som m�g kem�nyebb� v�lt, s ezen sem j� sz�val, sem fenyeget�ssel v�ltoztatni nem lehetett.
Fest� akartam lenni, de a vil�g minden kincs��rt sem hivatalnok!
K�l�n�s, hogy min�l id�sebb lettem, ann�l ink�bb �rdekelt az �p�t�szet. Az �p�t�szetet fest�i tehets�gem term�szetes kieg�sz�t�j�nek tekintettem s bens�mben �r�ltem annak, hogy a m�v�szi keret kib�v�lt. Nem sejtettem, hogy egykor m�sk�nt lesz.
J�vend� hivat�som k�rd�se azonban hamarabb eld�lt, semmint sejthettem volna.
Tizenh�rom �ves koromban v�ratlanul meghalt �desap�m. Sz�vsz�lh�d�s �lte meg, �gy legal�bb a legkevesebb szenved�ssel fejezte be f�ldi p�lyafut�s�t. A f�jdalom mindny�junkat les�jtott. �gy l�tszott, hogy legf�bb �haja: fia j�v�j�nek a biztos�t�sa nem teljesedik be, pedig tudat alatt m�gis � alapozta meg j�v�met!
K�ls�leg egyel�re m�g semmi sem v�ltozott meg. �desany�m k�teless�g�nek tartotta, hogy neveltet�semet �desap�m �haj�hoz h�ven folytassa, �s engem tov�bbra is a hivatalnoki p�ly�ra akart el�k�sz�teni. �n azonban konokabbul ragaszkodtam elhat�roz�somhoz, mint valaha. V�ratlan seg�ts�gk�nt l�pett fel betegs�gem amely d�nt� jelent�s�ggel befoly�solta sorsomat. Tekintettel s�lyos t�d�bajomra, orvosom �desany�m lelk�re k�t�tte, hogy engem semmi sz�n alatt se tegyen be valami irod�ba. Egy esztend�re a re�liskola l�togat�s�t is be kellett sz�ntetnem. �gy szinte �nmag�t�l teljesedett be legh�bb v�gyam, amely�rt oly sok�ig k�zd�ttem.
Betegs�gem hat�sa alatt �desany�m ezut�n v�gleg kivett a re�liskol�b�l, hogy az akad�mi�ra k�ldj�n.
Ezek voltak �letem legboldogabb napjai, hogy azut�n e napok minden gy�ny�r� �lm�t halomba d�ntse �desany�m hal�la, mely hossz� �s f�jdalmas betegs�g befejez�je volt.
A k�ny�rtelen val�s�g �s a nyomor�s�g gyors elhat�roz�sra k�sztetett. A csek�ly atyai vagyon r�ment any�m betegs�g�re, az �rvap�nz puszta meg�lhet�semet sem biztos�totta, teh�t valami �ton-m�don magamnak kellett megkeresnem a kenyeremet.
Egy csomag ruh�val �s n�mi feh�rnem�vel kezemben, de megd�nthetetlen akar�ssal nekiv�gtam B�csnek! Hittem, hogy ami �tven �vvel ezel�tt �desap�mnak siker�lt, az nekem is siker�lni fog. �n is lenni akartam "valami", b�r semmi sz�n alatt sem hivatalnok!