Osztr�k sz�rmaz�s� n�met dikt�tor (F�hrer), birodalmi kancell�r. Az elsõ vil�gh�bor�ban a bajor hadsereg tizedese, egy g�zt�mad�skor megsebes�l. 1921-t�l a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt (n�ci p�rt, NSDAP) vezet�je. Ekkor m�r eszel�sen gy�l�lte a zsid�kat �s a marxist�kat. 1923-ban sikertelen puccsk�s�rletet hajtott v�gre M�nchenben (s�rpuccs). �t�vi v�rfogs�gra �t�lt�k, de 9 h�nap m�lva m�r szabadult. K�zben meg�rta h�rhedt k�nyv�t, a Mein Kampf-ot, amelyben m�r megtal�lhat�k k�s�bbi agressz�v politik�j�nak alapjai. 1933-t�l birodalmi kancell�r, r�videsen �nk�nyuralmat vezet be. Diktat�r�ja �rtatlan emberek milli�inak hal�l�hoz vezetett. Hivatalos politik�v� tette a zsid�s�g kiirt�s�t. K�ny�rtelen�l �ld�zte politikai ellenfeleit is, nemcsak a kommunist�kkal, de a polg�ri ellenz�kkel, sõt saj�t p�rtj�n bel�li ellenl�basaival is lesz�molt. 1934-t�l �llamf�, felveszi a F�hrer c�met. 1935-t�l a n�met v�der� f�parancsnoka. Intenz�v fegyverkez�sbe kezd. 1938-ban Ausztri�t, 1939-ben Csehszlov�kia egy r�sz�t kebelezi be, de a fegyver n�lk�li h�d�t�sokat 1939-t�l h�bor� k�veti. Hogy bebiztos�tsa mag�t, m�g legnagyobb ideol�giai ellenfel�vel, Szt�linnal is hajland� volt paktumot k�tni. Lengyelorsz�g megt�mad�sa ut�n Anglia �s Franciaorsz�g is hadat �zent a n�meteknek. 1940-ben Hitler megind�totta szint�n gyorsan v�get �rt nyugat-eur�pai hadj�rat�t. Franciaorsz�g kapitul�ci�j�t k�vetõen rem�lte, hogy b�k�t k�thet Angli�val, de Churchill k�vetkezetesen folytatta ellene a harcot. 1941 nyar�n d�ntõ l�p�sre sz�nta el mag�t: megt�madta a Szovjetuni�t. A kezdeti sikerek ut�n nyilv�nval�v� v�lt, hogy N�metorsz�g erej�t meghaladja egy k�tfrontos h�bor�. Miut�n Moszkva elõtt meg�ll�tott�k hadsereg�t, nem b�zv�n t�bornokaiban, maga vette kez�be a hadsereg ir�ny�t�s�t. Szinte ezzel egyszerre hadat �zen az USA-nak is. 1942-ben a n�met csapatok �jabb szovjet ter�leteket foglalnak el, de folyamatosan ut�np�tl�si neh�zs�gekkel k�zdenek. Afrik�ban az el-alameini, eur�p�ban a szt�lingr�di csata hozza el a fordulatot. A folyamatosan h�tr�l� �s s�lyos vesztes�geket szenvedõ tengely-haderõ m�r csak kev�sszer tudja �tvenni a kezdem�nyez�st, de azt is csak idõlegesen. 1944 j�lius�ban, l�tva N�metorsz�g kil�t�stalan helyzet�t, a sokadik Hitler-ellenes �sszeesk�v�s akt�v l�p�sre sz�nja el mag�t. A F�her k�nnyû sebes�l�ssel v�szeli �t a Stauffenberg �ltal elk�vetett bombamer�nyletet, melynek �r�gy�n a n�ci vezet�s nemcsak a mer�nylõkkel, de v�lt �s val�s ellenz�k�vel is lesz�mol. Hitler ezt k�vetõen minden veres�g m�g�tt �rul�st l�t. Õ maga irracion�lis elk�pzel�seket v�zol fel k�rnyezet�nek a h�bor� megnyer�s�rõl. A v�gsõ f�zisban utas�t�st ad minden infrastrukt�ra elpuszt�t�s�ra. Berlin ostrom�nak utols� napjaiban a bunkerben feles�g�l veszi Eva Barunt, majd 1945. �prilis 30-�n mindketten �ngyilkoss�got k�vetneOsztr�k sz�rmaz�s� n�met dikt�tor (F�hrer), birodalmi kancell�r. Az elsõ vil�gh�bor�ban a bajor hadsereg tizedese, egy g�zt�mad�skor megsebes�l. 1921-t�l a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt (n�ci p�rt, NSDAP) vezet�je. Ekkor m�r eszel�sen gy�l�lte a zsid�kat �s a marxist�kat. 1923-ban sikertelen puccsk�s�rletet hajtott v�gre M�nchenben (s�rpuccs). �t�vi v�rfogs�gra �t�lt�k, de 9 h�nap m�lva m�r szabadult. K�zben meg�rta h�rhedt k�nyv�t, a Mein Kampf-ot, amelyben m�r megtal�lhat�k k�s�bbi agressz�v politik�j�nak alapjai. 1933-t�l birodalmi kancell�r, r�videsen �nk�nyuralmat vezet be. Diktat�r�ja �rtatlan emberek milli�inak hal�l�hoz vezetett. Hivatalos politik�v� tette a zsid�s�g kiirt�s�t. K�ny�rtelen�l �ld�zte politikai ellenfeleit is, nemcsak a kommunist�kkal, de a polg�ri ellenz�kkel, sõt saj�t p�rtj�n bel�li ellenl�basaival is lesz�molt. 1934-t�l �llamf�, felveszi a F�hrer c�met. 1935-t�l a n�met v�der� f�parancsnoka. Intenz�v fegyverkez�sbe kezd. 1938-ban Ausztri�t, 1939-ben Csehszlov�kia egy r�sz�t kebelezi be, de a fegyver n�lk�li h�d�t�sokat 1939-t�l h�bor� k�veti. Hogy bebiztos�tsa mag�t, m�g legnagyobb ideol�giai ellenfel�vel, Szt�linnal is hajland� volt paktumot k�tni. Lengyelorsz�g megt�mad�sa ut�n Anglia �s Franciaorsz�g is hadat �zent a n�meteknek. 1940-ben Hitler megind�totta szint�n gyorsan v�get �rt nyugat-eur�pai hadj�rat�t. Franciaorsz�g kapitul�ci�j�t k�vetõen rem�lte, hogy b�k�t k�thet Angli�val, de Churchill k�vetkezetesen folytatta ellene a harcot. 1941 nyar�n d�ntõ l�p�sre sz�nta el mag�t: megt�madta a Szovjetuni�t. A kezdeti sikerek ut�n nyilv�nval�v� v�lt, hogy N�metorsz�g erej�t meghaladja egy k�tfrontos h�bor�. Miut�n Moszkva elõtt meg�ll�tott�k hadsereg�t, nem b�zv�n t�bornokaiban, maga vette kez�be a hadsereg ir�ny�t�s�t. Szinte ezzel egyszerre hadat �zen az USA-nak is. 1942-ben a n�met csapatok �jabb szovjet ter�leteket foglalnak el, de folyamatosan ut�np�tl�si neh�zs�gekkel k�zdenek. Afrik�ban az el-alameini, eur�p�ban a szt�lingr�di csata hozza el a fordulatot. A folyamatosan h�tr�l� �s s�lyos vesztes�geket szenvedõ tengely-haderõ m�r csak kev�sszer tudja �tvenni a kezdem�nyez�st, de azt is csak idõlegesen. 1944 j�lius�ban, l�tva N�metorsz�g kil�t�stalan helyzet�t, a sokadik Hitler-ellenes �sszeesk�v�s akt�v l�p�sre sz�nja el mag�t. A F�her k�nnyû sebes�l�ssel v�szeli �t a Stauffenberg �ltal elk�vetett bombamer�nyletet, melynek �r�gy�n a n�ci vezet�s nemcsak a mer�nylõkkel, de v�lt �s val�s ellenz�k�vel is lesz�mol. Hitler ezt k�vetõen minden veres�g m�g�tt �rul�st l�t. Õ maga irracion�lis elk�pzel�seket v�zol fel k�rnyezet�nek a h�bor� megnyer�s�rõl. A v�gsõ f�zisban utas�t�st ad minden infrastrukt�ra elpuszt�t�s�ra. Berlin ostrom�nak utols� napjaiban a bunkerben feles�g�l veszi Eva Barunt, majd 1945. �prilis 30-�n mindketten �ngyilkoss�got k�vetnek el.