Schindler List�ja

A Schindler List�ja 3 �r�s, fekete-feh�r, Holocaust-film. Ez a h�rom inform�ci� az, ami miatt neh�z megn�zni ezt a filmet. Hossz�, nem l�tv�nyos, t�rt�nelmi �s borzaszt�an kem�ny, ezekb�l a tulajdons�gokb�l egy is b�s�gesen elegend� ahhoz, hogy egy filmet ne n�zzen meg az ember, m�g akkor is, ha tudja, hogy j� film. A Schindler List�ja teh�t egy abszol�t neh�z film, b�r att�l a perct�l fogva, hogy le�l el� az ember, t�bb� nem hossz�, �s nem is neh�z n�zni, a neh�zs�g mind�ssze od�ig tart, hogy neh�z r�sz�nnia mag�t az embernek a megn�z�s�re, de ahogy elkezd�dik, m�r s�nen van minden.

Oskar Schindler (Liam Neeson) egy h�tk�znapi �zletember a h�bor� kit�r�sekor, aki sok m�s emberrel egy�tt a n�ci p�rt tagja, Lengyelorsz�gba pedig az�rt �rkezik, hogy az olcs� zsid� munkaer�t kihaszn�lva j�kora profitra tegyen szert. Megszerzi mag�nak a helyi zom�nc-ipari gy�rat, ahol zom�ncbevonat� f�mt�rgyakat gy�rtanak, �s szerez mag�nak valakit, aki ezt a gy�rat vezeti majd. Ezt a valakit Itzhak Stern-nek h�vj�k (Ben Kingsley). Stern azt javasolja Schindlernek, hogy vezesse csak � maga a gy�rat, de Schindler elz�rk�zik ett�l, mondv�n, � nem �rt hozz�, � csak prezent�lni tud, egyed�l ehhez �rt. Mai szemmel n�zve Schindler prezent�ci�s k�pess�ge egy�bk�nt egy�ltal�n nem kis tehets�g, amit m�velt, az az �zleti iskol�k alaptant�rgy�t k�pezhetn� napjainkban.

A film legelej�n egy sz�rakoz�helyen vagyunk, ahol sok az egyenruh�s n�ci nagykutya, Schindler pedig civilben �l egy asztaln�l, �s szemmel l�that�an �j a t�rsas�gban (m�rmint a klubban). Ekkor viszonylag v�ratlan dolog t�rt�nik, a j�vev�ny Schindler az egyik nagykutya asztal�hoz dr�ga italt k�ldet a pinc�rrel, k�nosan �gyelve r�, hogy ne n�met, hanem francia gy�rtm�ny� ital legyen az. A nagykutya sz�k asztalt�rsas�ga n�mik�pp megh�kkenve tekint a mer�sz k�zeled�sre, de udvariass�gb�l �tk�ldik hozz� egyik�ket, hogy h�vja meg az idegent az asztalukhoz. A v�ratlan dolog most k�vetkezik: a "k�ld�tt" nem t�r vissza. Egyszer�en ottragad Schindler asztal�n�l, s�t, miel�tt m�g egy k�ld�ttet meneszten�nek hozz�, m�r � maga is ott terem, hogy a nagykuty�t �s a t�bbieket �th�vja mag�hoz. Mindez m�g a klub nyit�sa idej�n t�rt�nik, amikor m�g kev�s a vend�g. P�r �r�val k�s�bb azonban az eg�sz hely egyetlen nagy asztalt�rsas�gb�l �ll, Oskar Schindler asztal-komplexuma k�r�l, �s egyszer�en mindenki az � vend�ge. Ahelyett, hogy alulr�l felfel� kuncsorogva, k�lts�ges reprezent�ci�k �r�n nagy nehezen odacsap�dott volna az egyik nagykutya asztal�hoz, el�rte, hogy az �sszes nagykutya �r�mmel csap�djon oda az � asztal�hoz. �zleti zsenialit�sa azzal tette fel a pontot az i-re, hogy az est cs�cspontj�n minden vez�rr�l spont�n fot�t k�sz�ttetett mag�val. A film teljesen dokumentum-jelleg�, semmit nem r�gnak a sz�nkba, egyszer�en el�nk t�rnak egy-egy jelenetet, �s nek�nk kell felismern�nk, hogy mi az, amit l�tunk. Erre az �zleti fog�sra is csak k�s�bb der�l f�ny, amikor l�tjuk, hogy az egyik nagykutya levelet kap, hogy v�s�roljon Schindlert�l zom�nc�r�t, �s a lev�lben ott van mell�kelve egy fot� a partir�l, melyen az illet� �s Schindler egym�s v�ll�ra borulva sz�rakoznak. Az illet� ezek ut�n meg volt gy�zve arr�l, hogy ha Schindlert�l rendel, egy kebelbar�tj�t�l rendel.

Schindler sz�m�ra teh�t nagyon j�l indul ez a h�bor�, hanyatt fekszik egy frissen kilakoltatott zsid� csal�d hatalmas h�z�ban az �gyon, �s arra gondol, enn�l jobb m�r nem is lehetne a helyzet. Ugyanebben a percben a frissen ben�pes�tett gett� egyik p�r n�gyzetm�teres lak�s�ban egy frissen kilakoltatott zsid� n� azt mondja, hogy lehetne rosszabb is a helyzet. F�rje p�r percig m�g vitatkozik vele, hogy szerinte enn�l rosszabb m�r nemigen lehet, de perceken bel�l tov�bbi emberek �rkeznek a kis lak�sba, �s beismeri feles�ge igaz�t. Schindler hamar berendezkedik az �j �letre, odal�togat� feles�g�nek azt mondja, nagy dolgot fog v�grehajtani, annyi p�nzt fog keresni, amennyit nem sz�gyell, �s az emberek fel fognak n�zni r�, hogy komoly fick� ez az Oskar Schindler. Azt is elmondja feles�g�nek, hogy tiszt�ban van vele, ez a bomba�zlet nem j�hetett volna l�tre a h�bor� n�lk�l, ami eset�ben egyet jelentett az olcs� zsid� munkaer�vel. A film nagyon profin megvil�g�tja, hogy ak�rmilyen s�lyos is volt a helyzet, ha minden �gy maradt volna a h�bor� v�g�ig, az nagyon sz�p lett volna. De sajnos nem �gy t�rt�nt.

Kev�s olyan film van, amelyik a Holocaust-ot a maga akkori val�s�g�ban k�pes bemutatni, m�g kevesebb, amelyik k�pes �rz�keltetni, hogyan lett a helyzet h�napr�l h�napra, napr�l napra egyre s�lyosabb, hogy hogyan terjedt el az �r�let, hogyan fert�z�tt meg mindent �s mindenkit. A Schindler List�ja ilyen. Megd�bbent�en �les k�pet rajzol err�l a folyamatr�l. V�gig�lhetj�k, ahogyan egy emberi vil�gb�l fokozatr�l fokozatra kibontakozik a r�m�lom. A sz�rny�s�g �s a borzalmak elharap�dz�sa egy Amon Goeth nev� osztr�k n�ci tiszt megjelen�s�vel kezd�dik, akit Ralph Fiennes alak�t, �s tegy�k hozz�, zseni�lisan. Amon Goeth egy beteges �r�lt, akinek az �r�lts�ge pont addig ny�jt�zik, ameddig a n�cizmus addigi �ll�s�nak a takar�ja �rt. Egyetlen centivel sem volt �r�ltebb, mint maga a rendszer, �gy �t a g�pezet eg�szs�ges fogasker�kk�nt kezelhette.

Amon Goeth ahogy megjelent, hozz�l�tott, hogy elt�r�lje a zsid�k hat �vsz�zados jelenl�t�t Krakk�ban. Mindenkit kik�lt�ztetett a gett�b�l, �t egy l�gerbe. Aki pr�b�lt elb�jni, ott helyben agyonl�tt�k. Aki nem rendelkezett n�lk�l�zhetetlen szakmai gyakorlattal, helyben kiv�gezt�k. Amon Goeth-tel az �r�let �s a hal�l legsz�rny�bb kever�ke telepedett r� a v�rosra. Hajnalban katonacsizm�ban, meztelen�l (Ralph Fiennes 13 kil�s s�rhasat n�vesztett a szerephez, Guiness s�r�kkel) kiment az erk�lyre, �s a t�borban dolgoz� zsid�kat l�tte t�vcs�ves pusk�j�val. Megd�bbent� jelenet, �s a film profin eml�keztet r�, hogy ez nem jelenet, hanem az egykori borzalmas val�s�g. A film �s a rendez�s zsenialit�sa az is, hogy mi, n�z�k soha nem n�z�nk a t�vcs�v�n kereszt�l, csak k�v�lr�l l�tjuk Amon Goeth-�t, amint gyilkol. Az�rt nem n�z�nk kereszt�l a t�vcs�v�n, mert ezzel a szereppel, ezzel a n�z�ponttal m�r nem lehet azonosulni. Eg�szen egyszer�en Spielberg nem mondja azt nek�nk, hogy "k�pzeld el, hogy a t�vcs�be n�zel, ott �l egy l�ny, �s". Nem mond ilyet, mert ilyet nem lehet mondani.

Amon Goeth-tel bek�sz�nt az �r�let, illetve, mivel az mindig is jelen volt, a hossz� k�sek �jszak�ja �ta, ink�bb azt lehet mondani, hogy az �r�let a tet�fok�ra h�gott. A sz�rny� reggelt, amikor a krakk�i gett�t ki�r�tett�k, Schindler egy magaslatr�l n�zte v�gig. Hajnalban egy n�vel kilovagolt a k�zeli dombokra, �s onnan l�tta a m�sz�rl�st. Amon Goeth-tel a n�cizmus �s az �r�let olyan fokot �rt el, ami elv�lt Schindler p�ly�j�t�l. Schindler ezen a hajnalon k�ptelenn� v�lt a n�cizmus k�vet�s�re. Onnan fentr�l nem egy elt�rl�sre sz�nt t�meget l�tott, mint az embertelen n�cik, hanem embereket, akiket vagy lem�sz�rolnak, vagy a Plasow-i l�gerbe telep�tenek. Nem t�meget l�tott, hanem embereket t�megben. Ezt Spielberg zseni�lisan egyszer� m�don �br�zolta. Egy kisl�ny menek�lt a t�megben a h�zt�mb�k k�z�tt. A film fekete-feh�r volt, a filmen bel�l is mindenki az, de a kisl�nyt a rendez� kisz�nezte pirosra. Gy�ny�r� megold�s. K�l�n�sen az�rt, mert egyszer�.

A film zseni�lis, mert semmif�le t�rt�netet nem tal�lt ki, a val�s�ghoz a lehet� legkevesebbet tette hozz�, a felv�telek nem te�tr�lisak, nem moziszer�ek, nem l�tv�nyosak, �s nincsenek benne "sz�p felv�telek". Ez a purit�n, val�s�gos st�lus Schindler t�rt�net�n�l is nagyon szembe�tl�. Mozin�z�i rutinunk alapj�n azt v�rn�nk, hogy Schindler egy darabig r�szt vesz a n�cik oldal�n a Holocaust-ban, majd egy ponton megv�ltozik, j� �tra t�r, �s elkezdi megmenteni az embereket. Biztos sz�p egy ilyen mese, de ez "Az �let Sz�p"-st�lus eszm�letlen m�don m�v�szked� �s hat�svad�sz, ahhoz k�pest, amit az �let �s Spielberg produk�ltak.

A filmben Schindler egy roppant egyszer� gondolatmeneten halad v�gig. A h�bor� �s az olcs� zsid� munkaer� sz�m�ra j� dolog, ebb�l szerzi a sok p�nzt, ett�l lesz k�l�nleges ember. R�j�n, hogy Goeth n�pirt�sa rombolja az �zlet�t. Ha meg�lik a zsid�kat, odalesz a vir�gz� gy�ra. Ez�rt r�veszi Goeth-�t, hogy fogja vissza mag�t. El�ri, hogy akik a gy�r�ban dolgoznak, kiv�telezett helyzetbe ker�ljenek, bizonyosfajta v�detts�get �lvezzenek, nem nagyot, de a semmin�l t�bbet, ami az adott pillanatban az �letet jelentheti. Ezzel p�rhuzamosan Schindler elkezdi megbecs�lni a munk�sait, �l�k�n Stern-nel, aki a gy�rat vezeti, �s az emberek felett �rangyalkodik. Van p�ld�ul egy f�lkar� b�csi, aki bej�n Schindlerhez h�l�t adni, ami�rt munk�t adott neki, �s �gy a kiv�gz�st�l mentette meg. N�h�ny nap m�lva ezt a b�csit n�h�ny n�ci sorkatona egyszer�en helyben kiv�gzi, mert f�lkar�. Schindlert meghatotta, hogy h�l�s volt neki ez a b�csi. A k�vetkez� fokozat az volt, hogy Schindler elkezdte Goeth-�t befoly�solni, hogy nem m�sz�roljon le embereket. Azt mondta neki, a hatalom nem az, hogy meg�lsz valakit, hanem az, hogy megtehetn�d, de nem teszed meg, hanem megbocs�tasz. Ez a vil�g legb�trabb k�s�rlete volt egy tombol� SS tiszt befoly�sol�s�ra. Schindler ezt Goeth csel�dj��rt tette, aki miatt elkezdett iszony�an agg�dni. A l�nyt naponta megverte Goeth, �s �gy �lt napr�l napra, hogy biztos volt benne, valamelyik percben �gyis lel�vi a munkaad�ja egyetlen sz� n�lk�l. Schindler homlokon cs�kolta a l�nyt, �s az mondta neki, tudja, hogy t�l fogja �lni ezt az eg�szet.
Schindler a filmben egyszer�en v�gigj�rja az utat onnan, hogy van egy gy�ra, ami neki hasznot hoz, �s amiben emberek dolgoznak. Elkezdte megbecs�lni az embereket, majd az emberek �let�t, �s mag�t az �letet is. Ugyanezzel p�rhuzamosan kezdett sz�m�ra egyre kevesebbet �s kevesebbet jelenteni a p�nz, �s amikor �gy alakult, hogy az eg�sz t�bort Auschwitz-ba ir�ny�tott�k megsemmis�t�s c�lj�b�l, Schindler elkezdte nagyban �zni, amit addig is csin�lt, vagyis a megveszteget�st.
M�r a film els� perc�ben kider�lt, hogy Schindler remek�l tud prezent�lni, remek�l tudja el�adni mag�t. Most, ahhoz k�pest, hogy egy �zben a Gestapo m�r letart�ztatta egy zsid� l�ny megcs�kol�s��rt egy sz�linapi �nneps�gen, hatalmas mell�nyel v�gott neki, hogy megvesztegessen mindenkit, akit csak kellett. Folyton azt adta el�, hogy befoly�sos bar�tai vannak, �s hogy a profit miatt van sz�ks�ge a zsid�kra. Ek�zben a gy�ra m�r r�g r�fizet�ses volt, �s t�bbet k�lt�tt, mint amekkora bev�tele volt. De egyre jobban �lvezte. Az elej�n �lvezte, hogy d�l a p�nz, �s most minden p�lfordul�s n�lk�l azt �lvezte, hogy emberei vannak, �letei, akikre egyed�l � figyel oda. �lvezte a bl�ff�l�st. Egy �zben a bevagon�rozott embereket tele sz�jjal kinevetve azt mondta Goeth-nek �s csapat�nak, hogy mi�rt nem locsoljuk le �ket t�zolt�slaggal? Az ostoba n�ciknak tetszett az �tlet, Schindler pedig teljes er�bedob�ssal azon dolgozott, hogy a vagon minden egyes ablak�n j� sok vizet bejuttasson. Amikor l�tta, hogy az utols� �tven m�terre m�r nem �r el a slag, nem azt mondta mag�nak, hogy legal�bb ennyivel is jobban alszom, hanem megpr�b�lta a legterm�szetesebb �tletk�nt el�adni a helysz�nen �cs�rg� n�ciknak, hogy hazaszalad, van otthon m�g egy 200 m�teres slagja, �s ha elhozn�, az lenne csak a j� mulats�g. �s a j�ember t�nyleg megcsin�lta. A t�z� napon bevagon�rozott embereknek, akik m�r az els� �t percben alig kaptak leveg�t, ez a v�z maga volt az �let. Schindler nem olyat adott nekik, ami neki semmibe sem ker�lt, hiszen ez egy meglehet�sen kock�zatos jelenet volt. Schindler sz�pen v�gigj�rta az utat, a profit felett �rzett �r�mt�l a munkaer�, az ember, az �let megbecs�l�s�ig, ez volt az az �t, amit akkoriban b�rki v�gigj�rhatott volna, de senki sem j�rta v�gig.

A v�g�n pedig, amikor az �sszes embert Auschwitzba ir�ny�tott�k, Schindler mindenkinek beadta, hogy nem hajland� p�nzt bukni a hal�lt�borokon, �s ez�rt otthon (eredetileg cseh sz�rmaz�s�), egy k�l�n kis t�borban akar dolgoztatni Auschwitz-ot elker�lt zsid�kkal, egy kis mag�nt�borban. Goeth elmondta neki, hogy nem l�t a fej�be, nem �rti, most mi neki az �zlet abban, hogy fizet ezek�rt az emberek�rt. A remek bl�ff�l�si k�pess�gekkel meg�ldott Schindler azonban (nem el�sz�r latba vetve a Goeth-tel szembeni els�pr� szellemi f�l�ny�t �s erej�t) laz�n el�adta neki, hogy legyen az az � kis titka, hogy mennyit keres ezen a bolton. A m�sik, aki gyanakodva tekintett az emberek Auschwitz helyett Csehorsz�gba val� telep�t�s�re, Stern volt, de � gyorsan �t is l�tott a szit�n. R�gt�n r��bredt, hogy Schindler minden egyes ember�rt fizet. Ha a filmeket az�rt tal�lt�k volna fel, hogy h�tborzongat�an sz�p jeleneteket vet�tsenek emberek milli�inak az emberi nagys�gr�l, h�t akkor ebben a filmben mindez megval�sult. Persze, a filmeket sz�rakoztat�s c�lj�b�l tal�lt�k fel, �gy ez a film nem is min�s�l igaz�n filmnek.
Ez egy furcsa konzerv a t�rt�nelemb�l, melyben a filmes Spielberg, a C�pa �s a Jurassic Park sorozat rendez�je �s producere (aki csak a szint�n 93-as Jurassic Parkb�l 1 milli�rd doll�rt keresett), a min�l nagyobb hat�s el�r�s�t a filmes eszk�zt�r helyett most eg�szen m�shol kereste. Arra t�rekedett, hogy min�l t�bbet �tmentsen a t�rt�nelem e sz�rny� korszak�b�l a jelen �s a j�v� sz�m�ra. A filmes eszk�z�k szerep�t gyakorlatilag a null�ra reduk�lta, �s el�rte, hogy a t�rt�nelem egyszer�en megelevenedjen a v�sznon, azaz, a filmes eszk�z�k helyett val�s�got haszn�lt.

Ez a film egyszer�en p�lda n�lk�l val�, m�g csak ehhez foghat�t sem l�ttunk kor�bban. Kezdetben mindenki ut�lta, mert nehogy m�r a C�pa �s a Jurassic Park producere most m�g n�h�ny Oscar-t is bezsebeljen ezzel az �tl�tsz� film-�tlettel. Senkinek nem volt szimpatikus ez a p�lfordul�s, hogy "Spielberg �s egy komoly film", de aki megn�zte, v�g�l csak abszol�t szimp�ti�val tekinthet Spielberg er�fesz�t�s�re. A forgat�k�nyvet sem � �rta, �s nem is � akarta rendezni, csak Polanski �s Scorsese egyar�nt visszautas�tott�k a felk�r�s�t. Szerint�nk egyszer�en nem tudt�k eld�nteni, hogy "ciki"-e megrendezni Spielberg Holocaust-filmj�t, vagy sem. R�ad�sul mindk�t rendez� alaposan "te�tr�lis mozikban" gondolkodik, l�sd m�g a Zongorist�t. Polanski 10 �vvel k�s�bb meggondolta mag�t, �s m�r nem �rezte "t�l k�zelinek" a krakk�i trag�di�t. Nem rosszm�juskodni akarunk, hiszen a Zongorista egy nagyon j� film, de m�giscsak egy film, a Schindler List�ja pedig nem az, hanem "csak t�rt�nelem". M�sr�szt Spielberg, ak�rki ak�rmit mond, ezzel a filmmel legal�bb egy �vtizeddel megel�zte a kor�t, �s tegy�k hozz�, ez az a 10 �v el�ny, amely egy�ltal�n lehet�v� tette, hogy ez a film elk�sz�lj�n, hiszen a t�l�l�k alaposan benne voltak m�r a korban, �s mind a film, mind a filmmel p�rhuzamosan fel�ll�tott Holocaust t�rt�nelmi centrumok sz� szerint az id�vel futottak versenyt.
Egy sz�, mint sz�z, Spielberg egyszer�en zseni�lis, �s h�tborzongat�an nagy dolgot hozott l�tre ezzel a filmmel. Hi�ba volt r�hejes pr�b�lkoz�s ennek mint�j�ra az Amistad, �s hi�ba csin�lt kor�bban �s az�ta is n�h�ny gyenge filmet, zseni�lis ember, aki t�rt�nelmi l�pt�k szerint is nagyot alkotott. R�ad�sul senki, de senki nem mondhatja, hogy persze, � megtehette, mert neki volt r� p�nze, mert ilyen nagy filmet csak Hollywoodban lehet forgatni. Ez a film mind�ssze 25 milli� doll�rb�l k�sz�lt, amikor a legolcs�bb tini-horrorok ker�lnek 11-20 milli�ba, �s a 30 milli�s filmek m�g olcs�bbnak nevezhet�k. Vagyis ezt a filmet gyakorlatilag b�rki megcsin�lhatta volna, ha akarta volna. Csak senki nem l�tta �gy ezt a k�rd�st. Senki nem jutott el od�ig, hogy szuper-mozi helyett egyszer�, fekete-feh�r val�s�gban gondolkodjon. A Holocaust-filmekr�l akkoriban m�g mindenkinek a nagy szt�rok, a sz�nes, k�kes k�pek, es�, sz�gesdr�tok, sz�vet szaggat� filmzen�k, sz�val Hollywood-i effektek jutottak esz�kbe. Spielberg teh�t alaposan megel�zte a kor�t. Felemelte a t�m�t, ami a l�ba el�tt hevert, �s amit n�h�ny �vvel k�s�bb m�r senki sem emelhetett volna fel. J� ember volt j� id�ben, j� helyen. Ugyan�gy, mint Schindler.