T�borok, hal�lt�borok

A koncentr�ci�s t�bort mint „b�rt�nt”, abban a form�ban, ahogy az a totalit�rius rendszerekben (Szovjetuni�, n�ci N�metorsz�g, „szocialista” K�na stb.) elterjedt, a britek tal�lt�k ki, m�g a b�r h�bor� (1899–1902) idej�n. K�r�lbel�l 150 000 n�t �s gyereket z�rtak koncentr�ci�s t�borokba. A britek farmokat �gettek f�l, t�bb sz�z f�s gyalogmenetekben hajtott�k foglyaikat a l�gerekbe. A brit uralom ellen l�zad�k hozz�tartoz�it a t�borokban �heztett�k, legal�bb 35 000 ember pusztult el a fogs�gban, t�bbs�g�k �hez�s vagy fert�z� betegs�gek k�vetkezt�ben. B�rp�rti brit parlamenti k�pvisel�k nevezt�k „concentration campnek” ezeket a t�borokat. A kifejez�st el�sz�r a kubai spanyolellenes gerill�k sz�m�ra l�tes�tett „reconcentrado” t�borokkal kapcsolatban haszn�lt�k. (Finkelstein 1998, 80–81)
A n�ci �s szovjet koncentr�ci�s t�borok �sszehasonl�t�sa szakmai �s erk�lcsi szempontb�l is teljess�ggel jogosult. Hannah Arendt filoz�fus, Primo Levi �r� �s m�sok m�r �vtizedekkel ezel�tt meg�llap�tott�k, hogy a t�borok/l�gerek kisebb m�rtekben, de jobban �szlelhet� jellegzetess�gekkel reproduk�lt�k a totalitarius �llam hierarchikus strukt�r�j�t. A koncentr�ci�s t�bor nem t�lz�s, nem anom�lia, hanem a totalitarius nemzetnevel�, vil�gmegv�lt� „terv”, c�lkitûz�s logikus k�vetkezm�nye. (Todorov 1996, 28–29) Primo Levi tal�l� defin�ci�ja szerint a l�gerek: „…kicsiny�tett l�pt�kben, de a jellegzetes von�sokat felnagy�tva reproduk�lt�k a totalit�rius �llam hierarchikus szerkezet�t, amelyben minden hatalom fel�lr�l ered, s amelyben az alulr�l j�v� ellen�rz�s szinte lehetetlen.” (Levi 1990, 53) A Szovjetuni�ban nem indusztrializ�lt�k a gyilkol�st, a Gulag foglyait �ltal�ban hal�lra dolgoztatt�k. De f�ltehet� az a k�rd�s, mi az embers�gesebb: n�h�ny perc alatt elg�zos�tani valakit, vagy h�napokig �heztetve hal�lra dolgoztatni? Nem biztos, hogy j�l j�rtak azzal a foglyok, hogy a bolsevik l�gerekben �reikkel azonos nyelvet besz�ltek. (Todorov 1996, 133)
A n�ci koncentr�ci�s t�borokba z�rt zsid�k pontosan tudt�k, hogy nem b�rt�nbe vagy intern�l� t�borba ker�ltek. A b�rt�n�k rabjai tudj�k, hogy milyen v�dak alapj�n, h�ny �vre, h�napra �t�lt�k el �ket. A zsid�k sz�m�ra, ahogy azt Primo Levi megfogalmazta: „…a l�ger nem b�ntet�s, nek�nk [ti. a zsid�knak – K. L.] nem is fog letelni: a l�ger a germ�n t�rsadalom kebel�n bel�l nek�nk kijel�lt, id�t�l f�ggetlen l�tforma.” (Levi 1994, 104)
A n�cik rendszer�k ideol�giai, politikai ellenfeleit koncentr�ci�s t�borba z�rt�k, mivel tev�kenys�g�ket a n�p szempontj�b�l �rtalmasnak, k�rosnak v�lt�k. A Szovjetuni�ban a leglelkesebb szt�linist�t is b�rmikor lecsukhatt�k. A n�cik a n�p k�rtev�it (Volkssch�dlingen) k�t csoportra osztott�k: �tnevelhet�kre �s jav�thatatlanokra. Ez ut�bbi kateg�ri�ba tartoztak a szoci�ldemokrata �s kommunista p�rt vezet�i �s parlamenti k�pvisel�i, szakszervezeti funkcion�riusok, f�leg, ha r�ad�sul m�g zsid� sz�rmaz�s�ak is voltak. (Pingel 1980, 4)
A koncentr�ci�s t�borok orsz�gos h�l�zat�nak megszervez�s�vel a n�cik els�sorban meg akart�k f�leml�teni az embereket. Ahogy azt a korabeli vicc is megfogalmazta: „Hallgatni arany, besz�lni Gestapo…” (Glazar 1995, 4) Ahogy az SS fokozatosan az eg�sz bûn�gyi �s k�zrend�ri appar�tust befoly�sa al� vonta, �gy ker�ltek ki a l�gerek is az igazs�gszolg�ltat�s jogk�r�b�l. A hagyom�nyos rend�ri – igazs�g�gyi – b�r�i appar�tus egyes tagjai eleinte megpr�b�ltak ellen�llni. Nem a weimari demokr�cia ut�v�dharc�r�l volt sz�, hanem hat�sk�ri rivaliz�l�sr�l. De t�bb olyan rend�r, �gy�sz, b�r� akadt, m�g a n�ci N�metorsz�gban is, akik megpr�b�lt�k legal�bb a t�rv�nyess�g l�tszat�t meg�rizni. (Pingel 1980, 9)
1933. m�rcius 22-�n M�nchen mellett, Dachauban szervezt�k meg az els� olyan koncentr�ci�s t�bort, amely hamarosan az SS kiz�r�lagos fel�gyelete al� ker�lt. Ha a korabeli Szovjetuni�val vetj�k �ssze, a n�ci terrorg�pezet mûk�d�se viszonylag csek�ly sz�m� embert �rintett. 1933. janu�r 30-t�l j�lius 31-ig k�zel 30 000 embert vettek r�videbb-hosszabb id�re „v�d��rizetbe”. Dachau is �tnevel�t�bor volt, hivatalosan csak annyit akartak el�rni, hogy a „f�lrevezetett” embereket be lehessen illeszteni a (n�cik vezette-nevelte) t�rsadalomba. (Pingel 1980, 12)
1933 v�g�n a dachaui t�borparancsnok, Hilmar W�ckerle gyakorlatilag teljhatalommal ruh�zta fel al�rendeltjeit. A m�ncheni f��llam�gy�sz tiltakozott, kifejtve, hogy egy t�borparancsnoknak nincs joga foglyokat kiv�geztetni. Az els� hal�lesetek ut�n megindult a hivatalos �gy�szi vizsg�lat, Himmler k�nytelen volt lev�ltani W�ckerl�t, ut�da Theodor Eicke lett. (Aronson 1980, 22–23)
Uralma alatt Dachau hamarosan orsz�gszerte a legrettegettebb koncentr�ci�s t�bor lett. A Dachauval kapcsolatos „ellens�ges” propagand�t Goebbels f�nyk�pekkel gazdagon illusztr�lt helysz�ni riportokkal, cikkekkel pr�b�lta ellens�lyozni. A k�pek j�lt�pl�lt, b�k�sen dolgoz�, szabad idej�kben sportol�, pihen� foglyokat �br�zolnak. Mint oly sok esetben, amikor a val�s�g �s a r�la elterjeszteni k�v�nt „hivatalos” k�p k�z�tt t�ls�gosan nagy az ellentmond�s, ezek a „megrendelt” riportok senkit sem gy�ztek meg. Ezt Goebbels propagandist�i is bel�tt�k, �s abb�l a hivatalos, rasszista elvb�l kiindulva, hogy visszaes� bûn�z� csakis genetikusan deform�lt egy�n lehet, a dachaui riportokban csak durva, �llatias kin�zetû foglyokat mutattak. (Pingel 1980, 12)
1934–1936 folyam�n �vente �tlagosan 5000–7000 embert vittek hosszabb-r�videbb id�re koncentr�ci�s t�borba a n�ci N�metorsz�gban. A letart�ztatottak 90 sz�zal�ka kommunista, szoci�ldemokrata p�rttag, szakszervezeti aktivista volt.
A foglyoknak k�r�lbel�l 10 sz�zal�ka volt zsid�, z�m�k a fenti h�rom „politikai” kateg�ria valamelyik�be tartozott, ez�rt �s nem sz�leik, nagysz�leik vall�sa miatt ker�ltek t�borba. 1937 v�g�n a koncentr�ci�s t�borban tartottak �sszl�tsz�ma h�tezer f� volt a n�ci N�metorsz�gban. (Bauer 1982, 107) Dachauban 1933-ban 24, 1936-ban 10 fogoly halt meg. (Pingel 1980, 7–8)
A zsid�k t�bb�-kev�sb� szisztematikus letart�ztat�sa �s koncentr�ci�s t�borokba sz�ll�t�sa 1938. j�nius 15-�n kezd�d�tt. Ezen a napon minden zsid�t (kb. 1500 f�t) koncentr�ci�s t�borba vittek, akir�l a rend�rs�gen volt „akta”, bele�rtve a k�zleked�si kih�g�sokat elk�vetett szab�lys�rt�k dosszi�it is. (Bauer 1982, 107)
1939 szeptember�ben a Harmadik Birodalomban hat nagy koncentr�ci�s t�bor mûk�d�tt: Dachau, Sachsenhausen-Oranienburg, Mauthausen, Flossenb�rg, Buchenwald �s Ravensbr�ckben egy n�i t�bor. A m�sodik vil�gh�bor� kit�r�s�ig �sszesen k�r�lbel�l 165 000–170 000 emberr�l mondhatjuk el, hogy megj�rta a n�cik t�borainak valamelyik�t.
A vil�gh�bor� idej�n a n�cik �ltal megsz�llt ter�leteken �s mag�ban a Harmadik Birodalomban koncentr�ci�s t�borok sokas�g�t szervezt�k meg. Egyed�l Lengyelorsz�gban k�zel 6000 kisebb-nagyobb t�bort �ll�tottak f�l. Maguk a n�cik funkci�juk szerint kategoriz�lt�k a l�gereket. Voltak hadifogoly- �s munkat�borok, k�nyszermunka-t�borok, gyûjt�t�borok �s kitelep�t�t�borok, b�ntet�t�borok �s v�g�l a „megsemmis�t� int�zm�nyek” (Vernichtungsantalt), vagyis a hal�lt�borok. Ez ut�bbi kateg�ri�ba csak azokat a t�borokat soroljuk, amelyekben nem volt szelekt�l�s, az ide deport�lt zsid�kat azonnal meg�lt�k. N�gy ilyen t�bor volt: Belzec, Sobib�r, Treblinka �s Chelmno (Kulmhof). Auschwitzban �s a lublin-majdaneki koncentr�ci�s t�borban a munkak�pesnek �t�lt foglyokat kiv�logatt�k, a t�bbieket �lt�k meg. (Weiss 1980, 115–116)
K�r�lbel�l egymilli� zsid� dolgozott, ink�bb r�videbb, mint hosszabb ideig a n�cik sz�m�ra a m�sodik vil�gh�bor� idej�n, k�z�l�k alig 100 ezren maradtak �letben, j� r�sz�k 1944-ben deport�lt magyar zsid� volt. (Friedman 1984, 37)
Teljesen alaptalan, n�met okm�nyokkal sem al�t�maszthat� feltev�s, hogy a n�metek az�rt szervezt�k meg a legt�bb koncentr�ci�s t�bort �s magukat a hal�lt�borokat is Lengyelorsz�gban, mert a lengyelek antiszemit�k voltak. A n�ciknak enn�l praktikusabb okaik voltak: Lengyelorsz�g megh�d�tott ter�let volt, ahol b�rmit megtehettek. Itt nem volt kollabor�ns korm�ny, hat�s�g vagy mozgalom, amelynek esetleges �rz�kenys�g�re tekintettel kellett volna lenni. Keletebbre, a Szovjetuni� ter�let�n m�g harcok folytak, �s 1942 folyam�n egyre akt�vabb� v�ltak a partiz�nok is. A f�ldrajzi t�nyez�k is kedvez�ek voltak: az esetleges menek�l�ket �szakon a tenger, nyugaton N�metorsz�g, d�len a fasiszta Szlov�kia v�rta. (Madajczyk 1980, 55)
De a legfontosabb ok: a „hal�lgy�rakban” (a hal�lt�borokban) feldolgozand� „nyersanyag”, vagyis a zsid�k itt �ltek a legnagyobb sz�mban. A Wehrmacht �s az SS, a hadiipar �s a t�meggyilkosok konfliktusa a koncentr�ci�s t�borokban is megnyilv�nult. Speer gy�rtani akart, Himmler gyilkolni.
A hadi�zemek, az �get� munkaer�hi�ny miatt s�rgett�k az SS-t, adjon �t min�l t�bb foglyot, k�nyszermunk�ra. Az SS fejp�nzt kapott a gy�rakt�l, �s nem k�l�n�sebben t�r�d�tt azzal, hogyan b�nnak az �zemekben a foglyokkal, hiszen k�nnyû volt zsid�kkal, hadifoglyokkal p�tolni �ket.
Auschwitz, mint m�r eml�tett�k, „vegyes” t�bor volt, vagyis a birkenaui hal�lt�bor mellett munkat�bor is volt itt. Auschwitzhoz alt�borok sokas�ga tartozott, ezek mind Rudolf H�ss parancsnoks�ga alatt �lltak. 1940. m�jus 20-�n kezdt�k el �p�teni az auschwitzi t�bort Sachsenhausenb�l ide sz�ll�tott 30 bûn�z�vel. A n�met sz�rmaz�s� foglyok t�bbs�ge Auschwitzban a t�bori hierarchia kulcspoz�ci�iba ker�lt, k�p�k, barakkparancsnokok (Block�lteste) stb. lettek. Jelent�s sz�mban ker�ltek Szil�zi�b�l n�met foglyok Auschwitzba, akik nemcsak antiszemit�k, de lengyelellenesek is voltak, r�ad�sul bilingvisek, teh�t vesz�lyes volt k�zel�kben m�g csak megsz�lalni is. (Langbein 1980, 274)
Auschwitzban a munkat�borban, mint �ltal�ban a n�ci t�borokban, f�leg n�gy ok miatt haltak meg az emberek: t�l sok munk�t v�geztettek vel�k, t�l kev�s �lelmet kaptak, a barakkokban az elviselhetetlen m�rt�kû zs�folts�g lehetetlenn� tette a kev�s pihen�id� kihaszn�l�s�t is, a piszok �s az elemi eg�szs�g�gyi ell�t�s hi�nya pedig gyors hal�lra �t�lte a betegeket.
1941 j�nius�ban az auschwitzi lengyel �s cseh nemzetis�gû foglyok l�tsz�ma m�r meghaladta a 17 ezret. Itt eleinte pontos nyilv�ntart�st vezettek, a foglyokat be�rkez�s�k sorrendj�ben, bal alkarjukra tetov�lt sz�mokkal jel�lt�k meg. M�s l�gerekben ilyesmit nem mûveltek a n�cik. A sz�mok, melyeket a foglyoknak cs�kos fogolykab�tjuk h�t�n is viselni�k kellett, el�rult�k, hogy az illet� k�r�lbel�l mikor ker�lt a t�borba. Akinek csak �t sz�mjegye volt, az r�gi t�borlak�nak sz�m�tott.
Primo Levi 1943 tel�n ker�lt It�li�b�l Auschwitzba. Eml�kirataiban annak a v�lem�ny�nek adott hangot, hogy a koncentr�ci�s t�borokat legnagyobb sz�mban azok �lhett�k t�l, akik csak magukkal t�r�dtek, minden alkalmat megragadtak, hogy �lelemhez jussanak, �s adott esetben g�tl�stalanul kiszolg�lt�k a k�p�kat, az SS-eket. Tadeusz Borowski, Jean Am�ry �s m�sok is le�rt�k, hogy a t�borokban v�gtelen�l egyed�l maradtak a foglyok, a mor�lis �rt�kek eltûntek, az emberekb�l �llatot csin�ltak. (Todorov 1996, 31–32) Az �llatvil�ggal kapcsolatos p�ld�l�dz�s, b�r igen elterjedt, m�gis f�lrevezet�. A k�l�nb�z� �llatfajok egyedei nem k�nozz�k, nem �ld�klik csoportjuk tagjait. A dzsungelben a csoportszolidarit�s, a „csal�di”, „rokoni” kapcsolatok megmaradnak.
A n�cik mindent elk�vettek, hogy embertelen �letk�r�lm�nyeket teremtsenek foglyaik sz�m�ra. Primo Levi �s t�rsai Auschwitzban n�h�ny h�nap alatt, az �hez�s, a k�nz�sok, a k�nyszermunka k�vetkezt�ben m�r �gy �ltek, ak�r az �llatok. „Nemcsak a haz�nkat felejtett�k el, nemcsak a kult�r�nkat, hanem a csal�dunkat, a m�ltunkat �s a magunk el� k�pzelt j�v�t is, mert csak a jelennek �lt�nk, ak�r az �llatok” – �rta Levi. (Levi 1990, 92)
A n�ci t�borokban m�dszeresen k�nozt�k, gy�t�rt�k a foglyokat. Amikor Franz Stanglt�l k�s�bb megk�rdezt�k, hogy ennek mi �rtelme volt, hiszen �gyis valamennyi foglyot meg akart�k �lni, �gy v�laszolt: „Hogy a mûveletek gyakorlati v�grehajt�s�val megb�zott emberek megfelel� �llapotba ker�ljenek. Hogy el tudj�k v�gezni a munk�jukat.” (Levi 1990, 159)
A koncentr�ci�s t�borok t�l�l�i k�z�l azok, akik meg�rt�k eml�kirataikat, saj�t magukr�l �ltal�ban azt �ll�tj�k, hogy kem�nyen kitartottak, seg�tett�k gyeng�bb, elesettebb bajt�rsaikat. Ritka esetben elismerik, hogy olykor m�g szerencs�j�k is volt, de a hangs�lyt z�mmel arra helyezik, hogy �k milyen er�sek, �gyesek, ravaszok stb. voltak. A zsid� t�l�l�k �ltal �rott eml�kiratokban ritk�n ker�lnek el� zsid� k�p�k, az SS-ek seg�t�i �ltal�ban lengyelek, szlov�kok, n�metek. A kiv�telesen ritka, �szinte eml�kiratok k�z� tartozik Garai Andr�s munk�ja. M�ly megvet�ssel, gyûl�lettel �r Weiss b�csir�l, a k�v�r b�csi zsid�r�l, aki Auschwitz-Birkenauban a deport�ltakat fosztogatta. Garai eml�ti a zsid� k�p�kat is, akik a j� ell�t�s�rt k�pesek voltak agyonverni saj�t testv�r�ket, �desapjukat. „Az �hs�g mindenre k�pess� teszi az embert” – fûzte hozz�, nem ments�g�l, hanem magyar�zatul Garai.
(Garai 1995, 18, 25) Primo Levi egyenesen „szomor� emberi jelens�gnek” nevezi a l�gerben hatalomhoz, tiszts�ghez jutott zsid�t. „Egyes�l benne a jelen �s a m�lt minden atavisztikus szenved�se �s a hagyom�nyosan bel�nevelt idegenek ir�nti ellen�rz�s – sz�val aszoci�lis, �rz�ketlen sz�rny” – �rja Levi, hozz�fûzve, hogy ez a fajta ember a n�met l�gerszerkezet „tipikus term�ke”, aki „elnyom�i ir�nti k�m�letlen gyûl�let�t �sszerûtlen m�don az elnyomottak ellen ford�tja.”
(Levi 1994, 114–115)
Bizonyos, hogy az eml�kiratok alapj�n nem lehet meg�rteni, nem lehet igaz�n felfogni, mi is t�rt�nt ezekben a t�borokban. Amikor Alekszander Szolzsenyicin meg�rta az Ivan Gyenyiszovics egy napja c�mû kisreg�ny�t, a n�cik t�borait sem ismer� nyugati, baloldali intellektuellek elborzadtak: lehets�ges, hogy a metsz� szib�riai hidegben �rtatlan embereket k�nyszermunk�ra vez�nyelnek? Szolzsenyicin k�s�bb meg�rta, hogy egyik olvas�ja figyelmeztette: kisreg�ny�nek f�szerepl�je nagyszerû k�r�lm�nyek k�z�tt raboskodhatott, ha t�bor�ban egy macska b�k�sen m�szk�lhatott. A foglyok teh�t nem voltak olyan �hesek, hogy azonnal sz�tt�pj�k �s felfalj�k a cic�t. (Szolzsenyicin 1993, 2, 220) B�r�l�ja, a Kolima pokl�t t�l�l� Varlam Salamov az�rt is szemreh�ny�st tett az �r�nak, hogy Gyenyiszovics kanalat hordott mag�n�l, „amikor tudott dolog, hogy minden l�gerbeli f�tt �tel foly�konyk�nt fogyaszthat�, kisz�rcs�lhet�.” (Uo.) A n�ci t�borokr�l sz�l� visszaeml�kez�sek t�meg�ben szinte alig akad olyan, amelyben arr�l olvashatn�nk, hogy a v�gs�kig kimer�lt, a sz� szoros �rtelm�ben hal�lra �heztetett foglyok halott bajt�rsaik h�s�val pr�b�lt�k �hs�g�ket csillap�tani. Garai Andr�s (1944-ben 16 �ves volt) 1945 �sz�n eml�kirataiban bevallotta, hogy 1945 tavasz�n a l�gerben „…az els� �hez� megjelent a h�ssal. R�gcs�lta, �zlett neki. J� s�lth�s volt. Azt�n k�vett�k p�ld�j�t m�sok is, �s r�gt�k a v�res, m�csingos – emberh�st! Megborzongtunk. �s ett�l kezdve j�tt a hajsza �nmagunkkal, �nmagunk�rt. Az emberh�s cs�b�tott, �s az �rz�keink undorodtak.” (Garai 1995, 99–100)
Todorov – Primo Levi eml�kiratait elemezve – az „eml�kez�s sz�gyen�r�l” �r. A t�l�l�knek olyan tettekre kellene eml�kezni�k (�s csak nagyon kevesen teszik ezt meg), amelyekre r�k�nyszer�ltek, hogy t�l�lhess�k a l�gert. Eml�kezni�k kell azokra a sz�gyenletes k�r�lm�nyekre, amelyek k�z�tt �ltek, a szennyre, piszokra, a tehetetlens�gre. Az eml�kez�s sz�gyene a t�l�l� sz�gyen�vel p�rosul. Sok t�l�l� �rzi �gy, hogy valaki m�s helyette halt meg, aki kev�sb� volt szerencs�s, aki nem b�rta a l�t�rt folytatott mindennapos k�zdelmet. Levi szerint a legrosszabbak, vagyis a leg�letreval�bbak �lt�k t�l, a legjobbak mind meghaltak. (Todorov 1996, 263–264, �s Levi 1990, 22–25) Levi �nk�nz� k�rd�se: „Sz�gyelled-e, hogy m�svalaki hely�ben �lsz? M�gpedig n�ladn�l �nzetlenebb, �rz�kenyebb, b�lcsebb, hasznosabb, n�ladn�l �rdemesebb valaki hely�ben?” (Levi uo., 100 �s 101–102) Levi eg�szen od�ig jutott, hogy az�rt is sz�gyellni kezdte mag�t, mert embernek sz�letett, hiszen ember-sz�rnyek k�vett�k el vele �s t�rsaival a sz�rnyûs�geket. „Sz�gyen embernek lenni, mert ember �p�tette Auschwitzot” – fogalmazta meg Levi. (Id�zi Todorov 1996, 265)
A t�l�l�k, ak�r bevallj�k ezt, ak�r nem, tudj�k, hogy a t�bbiek n�lk�l, azok n�lk�l, akik ak�r csak egyetlenegyszer is seg�tettek vagy legal�bb seg�teni pr�b�ltak rajtuk, �k sem �lhett�k volna t�l a koncentr�ci�s t�bort. (Todorov 1996, 86) Nem szabad megfeledkezn�nk arr�l, hogy a l�gerek foglyainak �ri�si t�bbs�ge nem �lte t�l a n�cik uralm�t, az � �lm�nyeikr�l, tapasztalataikr�l csak a t�l�l�k tud�s�tanak minket. Sok t�l�l� nagyon is tiszt�ban van azzal, hogy az emberek t�bbs�ge nem akarja hallani az igazs�got – „k�p�kat vagy h�s�ket akarnak” – ez�rt ennek az „elv�r�snak” megfelel�en �rj�k meg eml�keiket. (Huppert 1983, 157)
A l�gereml�kiratok z�m�t, Primo Levi ismeretei szerint is „szinte kiz�r�lag” olyanok �rt�k, akik hozz� hasonl�an nem j�rt�k meg a koncentr�ci�s t�borok pokl�nak „legm�lyebb bugyr�t”. (Levi 1990, 15)
A n�cik t�boraival kapcsolatban r�nk maradt, sok esetben igen pontatlan adatok, sz�mok azt mutatj�k, hogy a t�l�l�k z�me fiatal, egyetemista vagy f�iskol�s volt. Ez tal�n annak bizony�t�ka, hogy az �letkor mellett bizonyos intelligencia, k�pzetts�g is kellett ahhoz, hogy valakinek legyen n�mi es�lye a t�l�l�sre. Maga Levi 1986 szeptember�ben adott egyik interj�j�ban annak a v�lem�ny�nek adott hangot, hogy nem volt �ltal�nos szab�ly, kinek volt nagyobb es�lye arra, hogy t�l�lje Auschwitzot. Nyilv�nval�an jobbak voltak annak az es�lyei, aki j� fizikai �llapotban �rkezett a t�borba, �s tudott n�met�l. De ezen t�l m�r csak a szerencse sz�m�tott. Levi elmondta: l�tott � okos �s buta t�l�l�ket, b�trakat �s gy�v�kat, gondolkod�kat �s bolondokat. (Levi 1993, 180) Auschwitzban a 150 ezer alatti kleine Nummer (kis sz�mok – K. L.), vagyis azok, akik bal alkarjukon enn�l kisebb regisztr�ci�s sz�mot viseltek, 1944-ben m�r alig p�r sz�zan voltak. De k�z�ns�ges H�ftling (fogoly – K. L.) egy sem volt k�zt�k. Csak az orvosok, a szab�k, a cip�szek, a zen�szek, a szak�csok, a fiatal �s mutat�s homoszexu�lisok �s egyes t�bori el�lj�r�k bar�tai vagy f�ldijei �s azok a kegyetlen, �leter�s �s embertelen egy�nek, akikb�l a n�cik k�p�kat, barakkfel�gyel�ket stb. csin�ltak. (Levi 1994, 112)
Treblink�t igen kevesen, mintegy �tven-hetven ember �lte t�l. Richard Glazar k�z�l�k val�, �s eml�kirataiban meg�rta: a hal�lt�borban az �lland� foglyok, teh�t azok, akiket az �ldozatok ruh�inak v�logat�s�n�l, az �kszerek oszt�lyoz�s�n�l stb. dolgoztattak, ha sûrûn �rkeztek transzportok, d�sk�ltak minden f�ldi j�ban. Eleg�ns ruh�kat tudtak maguknak v�logatni, ak�r naponta v�lthattak selyeminget, als�nemût, m�g ha ritk�n �rkeztek a deport�ltak, akkor �heztek. 1942–1943 tel�n, a vars�i gett� foglyainak legyilkol�sa ut�n hossz� h�napokig csak ritk�n deport�ltak zsid�kat Treblink�ba. Ez�rt fogadt�k 1943 tavasz�n az els� bulg�riai, g�r�gorsz�gi transzportokat Glazar �s t�rsai boldog �r�mmel. (Glazar 1995, 90–91) Garai Andr�s is l�tta Auschwitzban a „kanadist�kat”, azokat a foglyokat, akik a ruh�k, csomagok oszt�lyoz�s�t v�gezt�k. Ezek „…k�v�r pasasok, akik kiz�r�lag szard�ni�n, s�tem�nyen, csokol�d�n, gy�m�lcs�n �ltek”
– �rta eml�kirataiban. (Garai 1995, 53)
Auschwitzban 1942. m�rcius 22. �s 1943. j�nius 28. k�z�tt n�gy nagy kremat�riumot �p�tettek. Ezeknek szerves tartoz�kuk volt az alagsorukban el�re be�p�tett g�zkamra. H�ss szerint a k�t legnagyobb l�tes�tm�nyben egyszerre 2000 embert tudtak meg�lni, a cs�csteljes�tm�ny 4576 halott volt 24 �ra alatt. A halott n�k haj�t leny�rt�k, Bajororsz�gba sz�ll�tott�k. A halottakat a kremat�riumokban el�gett�k, a hamvakat a f�ld tr�gy�z�s�ra, valamint haleledel k�sz�t�s�re haszn�lt�k. (Langbein 1980, 276)
A g�zkamr�k el�tt 2000 f� befogad�s�ra alkalmas, f�rd�csarnokhoz hasonl�t� terem volt. Az ide beterelt embereknek le kellett vetk�zni�k, szappant, t�r�lk�z�t kaptak. Innen l�pcs� vezetett a szûk g�zkamr�kba, melyek falain tusol�k voltak. Az �lc�z�s, a megt�veszt�s itt �rt v�get, az embereket val�s�ggal bepr�selt�k a helyis�gbe, meztelen�l, egym�shoz tapadva �lltak. Miut�n a l�gmentesen szigetelt ajt�kat bez�rt�k, a gyilkosok v�rtak egy ideig, hogy a g�zkamr�ban a h�m�rs�klet a testek meleg�t�l emelkedjen. A g�zkamr�k tetej�n h�rom szeleppel ell�tott, k�m�nyszerû ny�l�s volt, g�z�larcot visel� SS-emberek ezeken kereszt�l sz�rt�k le az addig l�gmentesen lez�rt pl�hdobozokban t�rolt Ziklon-B port. Eredetileg ezt a szert tetves ruh�k fert�tlen�t�s�re haszn�lt�k. A m�reg, mely magasabb h�m�rs�kleten a leveg�vel elkeveredik, bel�legezve n�h�ny percen bel�l fullad�sos hal�lt okoz. (Munk�csi 1947, 97–98)
A g�zkamr�kb�l a zsid� Sonderkommando tagjai cipelt�k ki a hull�kat, a gyûrûket, �kszereket, arany- �s platinafogakat k�l�n „szakemberek” gyûjt�tt�k �ssze. Havonta �tlagosan 10-18 kilogramm aranyat sz�ll�tottak Auschwitzb�l N�metorsz�gba.
1942. szeptember 2-�n dr. Kremer SS-orvos auschwitzi napl�j�ba feljegyezte: „Els� alkalommal 3 �ra k�r�l k�l�nleges akci� odakint. Ehhez k�pest Dante pokla majdhogynem kom�di�nak tûnik. Nemhi�ba nevezik Auschwitzot megsemmis�t� t�bornak.” H�rom nappal k�s�bb pedig azokat a szavakat vetette pap�rra, amelyeket �vtizedek �ta el�szeretettel id�znek az Auschwitzcal foglalkoz� mûvek: „Ma d�lben k�l�nleges akci� a zsid� koncentr�ci�s t�borban. Barb�rok.
A borzalmak borzalma. Pf�j. Thilonak igaza van, amikor azt mondja nekem ma, hogy mi itt az anus mundin�l [a vil�g v�gb�lny�l�sa – �n kiemel�sem – K. L.] vagyunk. Este 9 k�r�l ism�t egy k�l�nleges akci�, hollandok. Az ehhez felk�sz�t� kezel�s �ll negyed liter p�link�b�l, 5 cigarett�b�l, 100 gr kolb�szb�l �s keny�rb�l; az emberek tolongtak az ilyen akci�hoz.” Dr. Kremer nem kapott ideg�sszeroppan�st, szeptember 23-�n napl�j�ban feljegyezte, hogy Pohl Obergruppenf�hrer tisztelet�re igazi d�szvacsor�t adtak. „Ez �llt s�lt halb�l, annyi, amennyit mindenki k�v�nt, eredeti babk�v�b�l, kitûn� s�rb�l �s szendvicsekb�l.” (NO – 3408.)
1942–1943 folyam�n a foglyok 19–25 sz�zal�ka halt meg havonta Auschwitzban. A lengyel ellen�ll�k t�ls�gosan sok, nagyon pontos inform�ci�t k�ldtek Londonba ebb�l a t�borb�l is, ez�rt Himmler m�rs�kletre intette H�sst. 1943 �prilis�ban a hal�loz�si ar�nysz�m megk�zel�tette a t�z, m�jusban pedig az �t sz�zal�kot. Ennek ellen�re H�sst 1943. november 11-�n lev�ltott�k. (Langbein 1980, 282)
Robert Jay Lifton szerint a n�ci rendszer biokr�cia volt, nem abban az �rtelemben, hogy biol�gusok ir�ny�tott�k volna, hanem az�rt, mert rasszista-antiszemita politikusok voltak vezet�i. Rasszista antiszemit�k voltak azok az orvosok is, akik ezekben a t�borokban az SS gyilkol� g�pezete szolg�lat�ba �lltak. A rasszista antiszemit�k szerint a zsid� nem ember, hanem fert�z�, vesz�lyes bacilus, tetû, bakt�rium stb. Zsid�kon k�s�rletezni, �ket gyilkolni teh�t nem jelenti a hippokr�teszi esk� megszeg�s�t. (Lifton 1980, 213)
Az auschwitzi r�mp�n eleinte SS-tisztek v�gezt�k a szelekt�l�st. Az SS auschwitzi orvosai, Mengele �s koll�g�i term�szetesen semmif�le �rdemi orvosi munk�t sem v�geztek a szelekt�l�sok sor�n. Csak v�gigm�rt�k az el�tt�k �ll� deport�ltat, �s intettek, hogy melyik sorba �lljon: amelyikb�l a g�zkamr�ba, vagy amelyikb�l a k�nyszermunk�ra vezetik az embereket. (Garai Andr�st �s P�csr�l deport�lt t�rsait 1944. j�lius 8-�n �jjel Auschwitz-Birkenauban szelekt�lt�k. „Egy riad�aut� reflektorai el�tt vonultunk el, egy SS tiszt vigyorogva szabta meg az �tj�t, kinek jobbra, kinek balra” – �rta eml�kirataiban. [Garai 1995, 14])
Az SS-doktorok v�gezt�k a g�zkamr�k ellen�rz�s�t, „munk�juk” abb�l �llt, hogy ben�ztek a l�gmentesen szigetelt ajt�kon l�v� k�mlel�ny�l�sokon, �s megpr�b�lt�k meg�llap�tani, hogy a megm�rgezettek megfulladtak-e m�r. Ezek a n�ci orvosok v�gezt�k a szelekt�l�st a munkat�borok gyeng�lked�in, �ltal�ban injekci�kkal seg�tve �t a t�lvil�gra a betegeket. De ott voltak a kiv�gz�sekn�l is, �k �llap�tott�k meg hivatalosan a hal�l be�llt�t. �k gy�rtott�k sorozatban a t�borokban elhal�lozottakr�l a z�r�jelent�seket, a legv�ltozatosabb hal�lnemeket �rva a kartonokra. (Garai Andr�s is k�telkedett abban, hogy volt-e �rtelme a n�ci orvosok munk�j�nak. „Ha valaki elolvassa ezeket a v�g n�lk�li hal�llist�kat, elhiszi, hogy �gy t�rt�nt? Vajon �k maguk elhiszik? Ha megnyerik a h�bor�t, nem lesz, aki megk�rdezhetn�, mit csin�ltak a zsid�kkal. Ha pedig elvesztik, ki fogja elhinni, hogy Eur�pa zsid�s�ga hasmen�sben �s vesebajban pusztult ki?”
[Garai 1995, 48])
A l�gerekben a n�ci orvosok sz�les k�rû emberk�s�rleteket folytattak. Az Untermenschek k�r�be sorolt n�pekn�l a sz�let�si sz�m cs�kkent�s�t tartott�k k�v�natosnak, ez�rt kiterjedt steriliz�ci�s k�s�rleteket v�geztek r�ntgensug�rz�ssal, k�l�nf�le injekci�kkal. N�k ezrein v�geztek csonkol�sos oper�ci�kat is. Katonai c�l� k�s�rleteket is folytattak, vizsg�lt�k, hogy az emberi szervezet milyen sz�ls�s�ges h�m�rs�klet-ingadoz�st b�r ki maradand� k�rosod�s n�lk�l. (Lifton 1980, 218–219) A magyar cig�ny holokauszt egyik t�l�l�j�t�l tudjuk, hogy �t, az �leter�s fiatal f�rfit t�bbsz�r is szinte hal�lra fagyasztott�k, majd j�l fût�tt terembe vitt�k, ahol k�t j�l t�pl�lt, meztelen n�i fogoly pr�b�lta mag�hoz t�r�teni. Az SS orvosai k�mlel�ny�l�sokon kereszt�l n�zt�k, mennyi id� alatt t�r mag�hoz annyira, hogy k�pes legyen szexu�lis kapcsolatot l�tes�teni a n�kkel. A cig�ny t�l�l�nek Magyarorsz�gon 1983-ig n�gy mongoloid idi�ta gyermeke sz�letett. (Visszaeml�kez�s�t l�sd S�ra 1983) Tudjuk, hogy Dachauban m�r 1942 �sz�t�l folytattak ilyen „k�s�rleteket”, ugyanis dr. Rascher SS Hauptsturmf�hrer okt�ber 3-�n k�rt el�sz�r n�gy cig�ny n�t ilyen „felmeleg�t�si” akci�hoz. (NO – 285.) November 5-�n m�r meg is �rkezett a n�gy n� a ravensbr�cki n�i koncentr�ci�s t�borb�l. Mivel egyik�k tiszta nordikus fajta volt (sz�ke haj, k�k szem, megfelel� fej- �s testforma, 21 �s h�romnegyed �ves), annak ellen�re, hogy �nk�nt jelentkezett, dr. Rasche nem alkalmazta a „k�s�rletein�l”. (NO – 323.)
Dr. Rascher 1943. febru�r 17-�n Himmlernek �rott jelent�s�ben dr. Grawitz SS Gruppenf�hrerrel folytatott szakmai vit�j�r�l sz�molt be. Dr. Grawitz k�telkedett abban, hogy azokat az embereket is ugyanolyan gyorsan fel lehet �leszteni, akik a hideg leveg�n fagytak meg, mint azokat, akik hideg v�zben. Dr. Grawitz sz�z k�s�rleti bizony�t�kot k�vetelt, Rascher dr. pedig jelent�se elk�ld�se pillanat�ig m�r 30 emberk�s�rlettel bizony�totta igaz�t. A foglyokat 9–14 �r�n kereszt�l meztelen�l tartott�k m�nusz 27-29 fokos hidegben, majd egy�r�s sz�ll�t�s ut�n forr� f�rd�be tett�k �ket. Egy �r�n bel�l valamennyi fogoly mag�hoz t�rt, b�r t�bbnek a keze �s l�ba feh�rre fagyott. Egyes esetekben k�nnyû f�radts�g �s n�mi h�emelked�s k�vetkezett be a k�s�rletet k�vet� napon. Dr. Rascher sajn�lkozva jelentette, hogy az SS Birodalmi F�hrere �ltal k�rt „szauna”-k�s�rletet nem tudta v�grehajtani, mert 1942 december�ben �s 1943 janu�rj�ban t�l meleg volt a szabadt�ri k�s�rletekhez. (PS – 1616.)
Dr. Rascher Dachauban a Luftwaffe megb�z�s�b�l magasl�gk�ri k�s�rleteket is v�gzett. Ezek abb�l �lltak, hogy egy l�gmentesen szigetelt teremb�l fokozatosan kiszivatty�zt�k a leveg�t, �s figyelt�k, hogy az oda bez�rt fogolynak mikor robban sz�t a t�deje. M�s k�s�rletek sor�n 20 000 m�ter magass�gban uralkod� l�gk�ri viszonyokat szimul�ltak, pedig a korabeli rep�l�g�pek meg sem tudt�k ezt a magass�got k�zel�teni. A c�l az volt, hogy meg�llap�ts�k, milyen magass�gban jut forrpontra a v�r, m�rpedig ez laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt, ember�ldozat n�lk�l k�nnyen megm�rhet� lett volna, s�t ak�r k�z�ns�ges t�bl�zatok seg�ts�g�vel ki is lehetett volna sz�molni. (Levi 1990, 157)
Dr. Rascher 1942. m�jus 11-�n r�szletes jelent�sben sz�molt be magasl�gk�ri k�s�rleteir�l Himmlernek. A VP-ken (Versuchspersonen – emberi k�s�rleti alanyok – K. L.) v�gzett k�s�rletek bebizony�tott�k, hogy l�gnyom�st kiegyenl�t� kabin vagy megfelel� v�d�ruha n�lk�l 12 km-n�l magasabbra nem lehet rep�lni. A k�s�rletek egy r�sz�n�l zsid� „bûn�z�k” voltak a VP-k, olyanok, akiket „fajgyal�z�s�rt” z�rtak koncentr�ci�s t�borba. T�z esetben v�geztek emb�liak�s�rleteket, „r�j�ttek”, hogy 12 km-es magass�gban f�l �ra alatt meghal a VP. Azt is kipr�b�lt�k, hogy h�sz km-es magass�gban meddig b�rja a VP – 6 percig, pedig el�tte 2,5 �r�ig tiszta oxig�nt l�legeztettek vele. T�bb VP-vel azt mûvelt�k, hogy miut�n elvesz�tette eszm�let�t, addig tartott�k v�z alatt, am�g meg nem fulladt. Dr. Rascher a boncol�s eredm�ny�r�l is r�szletesen t�j�koztatta Himmlert. (NO – 220)
M�sok a tr�pusi betegs�gek elleni �j gy�gyszereket pr�b�lt�k ki a zsid� foglyokon.
Josef Mengele �lma is az volt, hogy min�l t�bb germ�n n�pes�tse be a F�ldet, ez�rt folytatta ikerk�s�rleteit. Azok a gyermekek, akik valamilyen szempontb�l felkeltett�k tudom�nyos �rdekl�d�s�t, j� es�lyt kaptak arra, hogy t�l�lj�k Auschwitzot. Mengele azonban, ha �gy l�tta j�nak, haboz�s n�lk�l b�rmelyik k�s�rleti alany�t meg�lte, felboncolta.
Mengele k�l�n is vizsg�lta a t�rp�ket. A deform�lt zsid� foglyokon v�gzett k�s�rleteivel azt k�v�nta bizony�tani, hogy a zsid� faj genetikusan romlott. Mengel�t �rdekelt�k a NOMA-r�kkal fert�z�ttek is. Ezek a szerencs�tlenek az �hez�s �s f�leg a szennyezett auschwitzi iv�v�z miatt betegedtek meg. Olyan m�rt�kben lesov�nyodtak, hogy b�r�k azokon a helyeken, ahol a hegyesebb csontokkal �rintkezett (arc, k�ny�k, t�rd stb.) �tlyukadt. (Mengel�r�l l�sd Nyiszli 1994 �s K�d�r–V�gi 1999)
A hal�lt�borok k�z�l a chelmn�iban (megszak�t�sokkal) 1941 december�t�l 1944 j�lius�ig gyilkolt�k t�megesen a zsid�kat. A belzeci t�borban 1942 m�rcius�t�l decemberig, a sobib�riban 1942 �prilis�t�l 1943 okt�ber�ig, a treblinkaiban 1942. j�lius 23-t�l 1943 okt�ber�ig, a lublin-majdaneki l�gerben 1942 szeptember�t�l 1943 november�ig, az auschwitziban pedig 1941. november 26-t�l 1944 november�ig. (Hilberg 1985, 893–894)
Auschwitzban valamikor 1944 k�s� �sz�n fejezt�k be a zsid�k tervszerû, iparszerû legyilkol�s�t. Amikor 1944 augusztus�ban a birkenaui Sonderkommando 200 tagj�t a n�cik kiv�gezt�k, a t�bbiek �gy d�nt�ttek, hogy fell�zadnak. 1944. okt�ber 7-�n, miut�n a f�t�boron k�v�l dolgoz� foglyok seg�ts�g�vel n�h�ny pisztolyt, k�zigr�n�tot szereztek, nekit�madtak �reiknek. Felrobbantott�k a 3-as sz�m� kremat�riumot, 3 SS-�rt meg�ltek �s t�bbet megsebes�tettek. A l�zad�s r�sztvev�it m�g aznap agyonl�tt�k az SS-ek.
Az auschwitzi t�bort 1945 janu�rj�ban a V�r�s Hadsereg el�l menek�l� n�cik felsz�molt�k. 1945. janu�r 17-�n felrobbantott�k a kremat�riumokat, el�gett�k a t�bor iratt�r�t. 48 000 f�rfit �s 18 000 n�t hajtottak hal�lmenetben N�metorsz�g fel�. A holokauszt t�rt�net�nek egyik abszurd fejezete kezd�d�tt most: az egyszer m�r „zsid�tlan�tott” N�metorsz�gba most ezr�vel, t�zezr�vel deport�lt�k „vissza”, gyalogszerrel, vonaton �s teheraut�kon a zsid�kat, hogy m�g n�h�ny h�napig dolgoztass�k �ket, a teljesen rem�nytelen katonai helyzetben is. Primo Levi szerint az�rt vitt�k, terelt�k N�metorsz�gba a zsid�kat, hogy meg�rizz�k a l�gerek, a t�meggyilkoss�gok titk�t. („Nem sz�m�tott, ha �tk�zben meghalnak, egyvalami volt fontos: hogy ne besz�lhessenek.” Levi 1990, 11) A t�borban a n�cik janu�r 20-�n l�ttek agyon utolj�ra t�megesen embereket. 1945. janu�r 27-�n Auschwitzban 7650 csontt� sov�nyodott, hal�losan beteg zsid�t tal�ltak a szovjet katon�k.
Annak ellen�re, hogy a t�bor ter�let�n tal�lhat� 35 rakt�rb�l a n�cik 29-et felgy�jtottak, a felszabad�t�k tal�ltak
368 820 f�rfi�lt�nyt, 836 255 n�i ruh�t, 5525 p�r n�i cip�t, fogsorokat, gyermekruh�kat, fogkef�ket �s �sszesen 7 tonna emberi hajat. (Hilberg 1985, 983) A deport�ltakt�l elrabolt, de a V�r�s Hadsereg birtok�ba ker�lt ing�s�gok mennyis�ge az�rt is figyelemre m�lt�, mivel az �rt�kesebb �runemût, am�g ezt biztons�gosan tehett�k, szinte naponta vonatszerelv�nyek vitt�k a Harmadik Birodalomba. Globocnik 1944. janu�r 5-i jelent�se szerint Treblink�b�l 2910 kg aranyat,
18 734 kg ez�st�t, 16 ezer kar�t �rt�kû gy�m�ntot �s 7 milli� amerikai doll�r �rt�kû k�szp�nzt sz�ll�tottak N�metorsz�gba. Franz Stangl jelent�se szerint ezenk�v�l 25 vagon n�i hajat, 248 vagon n�i ruh�t, 100 vagon cip�t, 400 ezer arany�r�t �s 145 ezer arany jegygyûrût vittek N�metorsz�gba. (Bartoszewski 1989, 24–25) A hal�lt�borok �rszem�lyzete ezeket a sz�ll�tm�nyokat is rendszeresen fosztogatta, a hullarabl�k meglopt�k a Harmadik Birodalom polg�rait. Maga Globocnik igen meg volt el�gedve embereivel. 1943 �sz�n k�sz�lt �sszefoglal� jelent�s�ben azt �rta Himmlernek, hogy al�rendeltjei „becs�letess�ge �s tisztess�ge” volt a garancia arra, hogy a zsid�kt�l elszedett �rt�kek �ps�gben N�metorsz�gba ker�ltek. (PS – 4024. Id�zi Hilberg 1985, 951)
A koncentr�ci�s t�borokba, mint a fenti adatokb�l is l�that�, �ri�si mennyis�gû ruha, �kszer, gyûrû �s k�szp�nz ker�lt. A ruh�k, �kszerek v�logat�s�n�l dolgoz�, kiv�telezett zsid�k, �let�k kock�ztat�sa �r�n ugyan, de szint�n loptak, „sikkasztottak”. Treblink�ban �s m�s l�gerekben is val�s�gos l�nckereskedelem alakult ki. A zsid�k az �r�ket vesztegett�k meg, az �r�k a parasztokt�l v�s�roltak. A feketepiaci �rakban is j�l l�that� k�l�nbs�gek voltak. K�z�p-Lengyelorsz�gban egy szelet (300 gramm) keny�r 20 zlotyba ker�lt, Vars�t�l keletre m�r 40-be, �s egyre dr�g�bb lett, ahogy Treblinka fel� k�zeled�nk. A hal�lt�borban m�r 500 zlotyt, vagy 10 doll�rt, esetleg 5 aranyrubelt k�rtek a parasztok az �hez� foglyokt�l. (Glazar 1995, 105–107)
Raul Hilberg defin�ci�ja szerint hal�lt�bornak azt a t�bort lehet nevezni, ahol az ember d�lben kisz�ll a deport�l� vonatb�l, �s est�re test�t m�r el�gett�k, ruh�it �sszecsomagolt�k, �s �rt�keivel egy�tt N�metorsz�gba sz�ll�tott�k. (Hilberg 1985, 863)
Az auschwitzi �s lublin-majdaneki „vegyes”, munka- �s hal�lt�borokkal szemben a n�gy hal�lt�bor viszonylag kis ter�letet foglalt el, �s alig n�h�ny tucat ember v�gezte itt t�meggyilkol� „munk�j�t”. Az azonos tervek alapj�n �p�lt hal�lt�borok �tlagosan egy futballp�lya nagys�g�ak voltak.
A t�bor egyik r�sz�ben helyezt�k el a szem�lyzetet, a t�bori hivatalt, itt volt a vas�t�llom�s �s a zsid� foglyok sz�ll�sa is. A t�bor m�sik fel�ben voltak a g�zkamr�k, kremat�riumok �s a zsid� Sonderkommando sz�ll�sa. K�r�lbel�l 20-30 SS szolg�lt ezekben a t�borokban, f�leg parancsnoki �s adminisztrat�v poz�ci�kban. Ukr�n �s litv�n �r�k mellett n�h�ny szovjetuni�beli Volksdeutsche alkotta, szint�n fekete egyenruh�ban a t�bori �rs�get. Ezek �ltal�ban volt hadifoglyok k�z�l ker�ltek ki. A mintegy 80–120 f�s �rs�g feladata volt az �rkez� vonatszerelv�nyek �tv�tele, a kisz�ll�s ellen�rz�se, a deport�ltak g�zkamr�ba terel�se, illetve a kiv�gz�sek v�grehajt�sa. (Arad 1980, 358–360)
Az �lland� zsid� foglyokat k�t csoportra osztott�k. Az „udvari” zsid�k (Hofjuden) Treblink�ban mintegy 600-700-an voltak, szakmunk�sokk�nt �k �p�tett�k a t�bort, �k tartott�k karban a g�peket. A „piaci” zsid�k (Platzjuden) v�gezt�k a vas�ti szerelv�nyek ki�r�t�s�t, tiszt�t�s�t, �k v�gt�k le a n�i foglyok haj�t, a „fog�szok” t�rdelt�k ki a hull�k aranyfogait, �k voltak a gyûrûk, �kszerek begyûjt�i is. Az � feladatuk volt a halottak el�get�se is. Ha a kremat�riumok m�r nem b�rt�k a terhel�st, vagy – mint Treblink�ban – nem is �p�tettek kremat�riumot, akkor nagy g�dr�kben, t�megs�rokban �gett�k el a hull�kat. (Arad 1980, 360)
Mindez a rend, szervezetts�g csak hossz� h�napok alatt form�l�dott ki. Kezdetben – �s ez is arra mutat, hogy m�g a lengyel zsid�k legyilkol�s�ra sem dolgoztak ki pontos tervet 1942 els� f�l�v�ben – a treblinkai hal�lt�borban val�s�gos k�osz uralkodott. A deport�ltakat v�logat�s n�lk�l �ld�st�k, csak fokozatosan j�ttek r� arra, hogy meg k�ne k�m�lni a szakemberek �let�t. Eleinte nem v�logatt�k ki a szab�kat, ruhakeresked�ket, a k�l�nf�le karbantart�si szakmunk�sokat, �p�t�munk�sokat, aranymûveseket, �kszer�szeket. Miut�n k�l�nv�lasztott�k a t�bor mûk�dtet�s�hez sz�ks�ges szakembereket, szakmunk�sokat, ruh�jukra k�l�n jelz�st varrtak, nehogy v�letlen�l meg�lj�k �ket. (Glazar 1995, 55) Samuel Willenberg is azon szerencs�sek egyike volt, akit Treblink�ban munk�ra – �letre �t�ltek. Egy SS besz�det int�zett hozz�juk, ebb�l meg�rtett�k, hogy �letben maradnak, hiszen: „Ahogy az a kutya, amelyik ugat, nem harap, az az SS, amelyik besz�l, nem l�.” (Willenberg 1989, 86)
A treblinkai t�bor els� parancsnoka, dr. Irmfried Eberl SS Untersturmf�hrer 1942 nyar�n k�ptelen volt megbirk�zni a deport�ltak megsemmis�t�s�nek hatalmas feladat�val. Dr. Eberl az eutan�ziaprogramban Brandenburgban �s Bernburgban is gyilkol�k�zpontot ir�ny�tott, most nagys�grendekkel t�bb embert kellett volna hat�konyan meg�lnie. 1942. j�lius 23-t�l augusztus 28-ig Vars�b�l 200 ezer, m�s gett�kb�l k�zel 100 ezer zsid�t sz�ll�tottak Treblink�ba. A g�zkamr�kn�l alkalmazott diesel-motorok (ezeket zs�km�nyolt szovjet tankokb�l szerelt�k ki) gyakran elromlottak, sokszor hossz� ideig tartott, m�g „Rettenetes Iv�n”, a treblinkai hal�lt�bor rettegett �re meg tudta jav�tani �ket. Samuel Willenberg �gy eml�kezett, hogy a t�borban �sszesen 13 g�zkamra volt, ezekben egyenk�nt 400 embert tudtak elg�zos�tani, kb. 40 perc alatt. (Willenberg 1989, 59)
Az els� h�napokban a treblinkai t�bor ter�let�n mindenfel� holttestek hevertek, m�g az elkobzott iratokat sem sz�ll�tott�k el. Egy id� m�lt�n dr. Eberl k�rte, hogy ne sz�ll�tsanak t�bb zsid�t Treblink�ba, az �ton l�v�, vesztegl�sre k�nyszer�tett vonatszerelv�nyek viszont fennakad�sokat okoztak a vas�ti k�zleked�sben. Dr. Eberlt lev�ltott�k, hely�re az eutan�ziaprogramban m�r nagy tapasztalatokat szerzett �s j� szervez� Christian Wirth ker�lt. Wirth v�grehajtotta a legsz�ks�gesebb �tszervez�seket, majd �tadta a t�bor parancsnoks�g�t Franz Stanglnak, aki Sobib�rban el�z�leg m�r „bizony�tott”. (Bartoszewski 1989, 12–13)
A holokauszt l�nyeg�hez tartozott a titok, a megt�veszt�s, eur�pai m�retekben. Ami nem volt titok, az a deport�l�s t�nye. Amit viszont minden�ron megpr�b�ltak titokban tartani, az a deport�l�s c�lja volt. Csak nagyon kev�s zsid� tette fel a k�rd�st: „Mondd, te hiszel a marhavagon ut�ni �letben?” (Donat 1978, 106) Feljegyezt�k, hogy egy n�met n� t�ved�sb�l ker�lt a treblinkai t�borba. Wehrmacht-tiszt feles�ge volt, valahol Nyugat-Eur�p�ban gyerek�vel egy�tt v�letlen�l sz�llt fel a Treblink�ba tart� vonatra. Az SS-�r�k tudt�k, hogy t�ved�sr�l volt sz�, m�gis meg�lt�k a n�t �s gyermek�t, hogy a t�bor titk�t meg�rizz�k. (Bartoszewski 1989, 30) Wiernik 1944-es eml�kirataiban �gy eml�kezett, hogy a n� N�metorsz�gb�l �rkezett, k�t kisfi�val, �s b�r kifog�stalan iratokat mutatott fel, �s fiai sem voltak k�r�lmet�lve, m�gis meg�lt�k �ket, mert m�r l�tt�k a t�bort bel�lr�l. (Wiernik 1944, 22–23)
A megt�veszt�s m�g a hal�lt�borok vas�ti r�mp�j�n is folytat�dott. A treblinkai vas�t�llom�son az �r�k mellett lengyel �s n�met nyelvû t�bla fogadta a vars�i zsid�kat. Felirata �gy hangzott: „Vars�i zsid�k, figyelem! Gyûjt�/Eloszt� (Durchgangslager) t�borban vannak. Innen munkat�borba ker�lnek. A j�rv�nyvesz�ly miatt fert�tlen�t�sre ker�l sor, a p�nzt�rban elismerv�ny ellen�ben adj�k �t �rt�kt�rgyaikat, ruh�ikat �s a magukkal hozott csomagokat. Ut�na mindenki sorakozzon a f�rd��p�letn�l!” Egy SS-tiszt mindezt sz�ban is elism�telte, hozz�t�ve, hogy az �regek �s betegek a t�bori k�rh�zba ker�lnek.
K�l�n g�zkamr�kba terelt�k a n�ket �s a gyerekeket, �s k�l�n a f�rfiakat. A „t�j�koztat�” ut�n az �r�k val�s�ggal r�vetett�k magukat a deport�ltakra, �v�lt�zve, bot�t�sekkel pr�b�lt�k gyorsabb vetk�z�sre, sorakoz�sra b�rni �ket. A kuty�ikat usz�tott�k a zsid�kra, �s megf�leml�t�s�l hol a leveg�be, hol a foglyok k�z� l�v�ld�ztek.
Ha nyugat-eur�pai zsid�kat „v�rtak”, akkor m�g jobban �gyeltek a l�tszatra. Treblink�ban �s Sobib�rban igazi vas�t�llom�st rendeztek be, p�nzt�rakkal, ahol a felirat szerint jegyet lehetett v�ltani. K�l�n t�bl�n szab�lyos menetrend volt. Treblink�ba, Sobib�rba a francia, belga �s holland deport�lt zsid�k nemritk�n norm�l szem�lysz�ll�t� vonatokkal �rkeztek. Amikor kisz�lltak, a peronon nyugodt, udvarias SS-ek fogadt�k �ket, m�g arra is lehet�s�get kaptak, hogy otthon maradt szeretteiknek �rjanak. A deport�ltak egyen-levelez�lapokat kaptak, melynek felirata a sobib�ri t�borr�l azt �ll�totta, hogy Wlodawa Munkat�bor.
Amint �tadt�k a meg�rt lapokat, a nyugat-eur�pai deport�ltak is megtapasztalhatt�k, hogy mit �ltek �t azok a lengyel zsid�k, akik ezekbe a hal�lt�borokba ker�ltek. (Arad 1980, 361–362)
A szakirodalomban m�ig �les vit�k folynak arr�l, hogy a hal�lt�borokban h�ny zsid�t �ltek meg a n�cik. A probl�m�t f�leg az okozza, hogy �ppen els�dleges forr�saink, az SS, az SD, a Gestapo stb. iratai hi�nyoznak, pontosabban a n�cik megsemmis�tett�k ezeket is. Amikor 1943 �sz�n felsz�molt�k a treblinkai, sobib�ri �s belzeci t�bort, a berlini utas�t�s egy�rtelmû volt: nyoma sem maradhat annak, hogy itt mit mûveltek. A treblinkai t�bor hely�re mez�gazdas�gi farmot szerveztek, egy ukr�n gazd�t pedig megh�vtak, hogy dolgozzon itt. A belzeci t�bor hely�re feny�f�kat �ltettek, a k�rny�ken lak� lengyelek fel�st�k a f�ldet, �kszerek ut�n kutatva, de csak csontokat tal�ltak. (Hilberg 1985, 979–990)
Az al�bbiakban becsl�seket l�thatunk. K�z�l�k Madajczyk k�pviseli a hagyom�nyos, a hal�lt�borok �ldozatainak sz�m�t „maximaliz�l�” n�zetet, Aharon Weiss tekinthet� az �vatos k�z�p�rt�kek becsl�j�nek, Raul Hilberg pedig a „minimaliz�l�k” t�bor�t er�s�ti.
Madajczyk becsl�seit megalapozatlannak kell tartanunk. Abban a szak�rt�k t�bbs�ge egyet�rt, hogy a holokauszt �ldozatainak sz�ma 6 milli�n�l nem t�bb. �vatos becsl�sek szerint a lengyelorsz�gi �s baltikumi, ukrajnai gett�kban �hez�s, betegs�gek, agyonl�v�s stb. k�vetkezt�ben k�r�lbel�l 500 ezer zsid� halt meg. Egymilli�ra becs�lhetj�k az Einsatzgrupp�k �s a vel�k egy�ttmûk�d� rend�ri er�k zsid� �ldozatainak sz�m�t. Mindezek alapj�n teljesen val�sz�nûtlen, hogy egyed�l Auschwitzban 4 milli� embert tudtak volna a n�cik meg�lni. �gy tûnik, hogy a chelmn�i (kulmhofi), belzeci �s sobib�ri t�borban meggyilkoltak sz�m�t a szak�rt�k t�bbs�ge 360, 600, illetve 250 ezerre becs�li. (Leg�jabban err�l l�sd Bartoszewski 1989, 7, 9)
Treblink�b�l megsz�k�tt foglyok 1943 nyar�n megpr�b�lt�k �sszesz�molni, hogy t�borukban k�r�lbel�l h�ny embert �ltek meg a n�cik, �k is kb. 800 ezerre becs�lt�k ezek sz�m�t. (Glazaer 1995, 137)
Rudolf H�sst N�rnbergben 1946. �prilis 1-j�n kihallgatt�k, mai ismereteink szerint meglep�en pontosan becs�lte meg az Auschwitzba deport�lt zsid�k sz�m�t. H�ss eml�kezete szerint a Lengyel F�korm�nyz�s�gb�l kb. 250 ezer, G�r�gorsz�gb�l 65 ezer, N�metorsz�gb�l 100 ezer, Hollandi�b�l 90 ezer, Franciaorsz�gb�l 110 ezer, Szlov�ki�b�l 90 ezer, Belgiumb�l 20 ezer, Magyarorsz�gr�l 400 ezer zsid�t deport�ltak Auschwitzba. (Mendelsohn 1982, Vol. 12., 71–72) Franciaorsz�g �s Szlov�kia eset�ben legal�bb 30, illetve 20 ezerrel t�lbecs�lte a deport�ltak sz�m�t, de nagys�grendi t�ved�st sehol sem k�vetett el. Ha H�ss adatait �sszeadjuk, 1,1 milli�s sz�mot kapunk.
A zsid� k�r�kben �ltal�nosan elterjedt 4 milli�s auschwitzi sz�mot ma m�r a szak�rt�k egy�rtelmûen t�lz�snak tartj�k. Yehuda Bauer is revide�lta �ll�spontj�t, 1989-ben m�r az 1,3 milli�s �ldozati sz�mot tartotta val�sz�nûnek. Bauer professzor egyik �js�gnyilatkozat�ban �lesen b�r�lta a holokausztm�toszt tudatosan vagy �ntudatlanul gy�rt�kat, akik szerint propagandaszempontb�l „jobb” a 4 milli� auschwitzi halott, mintha a val�s�g nem lenne el�g borzalmas. (Id�zi Marrus 1991, 111)
H�ss, fentebb eml�tett kihallgat�sa alkalm�val azt �ll�totta, hogy az Auschwitzba �rkezetteknek �tlagosan 20-30 sz�zal�k�t v�logatt�k ki munk�ra. H�ss magyar�zatul hozz�fûzte, hogy a „terv” szerint 4-5 milli� zsid�t kellett volna kiv�gezni. (Mendelsohn 1982, Vol. 12., 92)
Jean-Claude Pressac francia t�rt�n�sz a becsl�sek k�z�tti elt�r�sek egyik – igen egyszerû – ok�t abban l�tja, hogy a t�rt�n�szek m�g azt sem tudj�k, hogy egy-egy, Auschwitzba tart� deport�l� vonatszerelv�nybe h�ny zsid�t pr�seltek. Georges Wellers szerint 5000-et, Raul Hilberg szerint 2000-et. (Pressac 1993, 146–147) A magyarorsz�gi deport�l� vonatok adatait ismerj�k. Csak p�ldak�nt: 1944 j�nius�ban a miskolci gyûjt�t�borb�l 6 vonattal 19 100 zsid�t deport�ltak, az egri, hatvani, salg�tarj�ni, balassagyarmati �s kom�romi adatok is arra mutatnak, hogy a szerelv�nyenk�nti 3000 f�t csaknem minden esetben „t�lteljes�tett�k”. (Karsai–Moln�r 1994, 511)
A becsl�sek k�z�tti elt�r�sek oka lehet az is, hogy a n�cik Kelet-, illetve Nyugat-Eur�p�ban egy-egy marhavagonba nem ugyanannyi embert pr�seltek. Primo Levi eml�kezete szerint amikor 1943 december�ben �szak-Olaszorsz�gb�l deport�lt�k, �tlagosan 50-60 embert raktak egy vagonba, de tudjuk, hogy Lengyelorsz�gban �s Magyarorsz�gon is gyakran 90-120 embernek kellett olykor hossz� napokig egy marhavagonban szenvedni – Auschwitzig, vagy m�s hal�lt�borokig tart� �t sor�n. „M�rpedig – �rta Levi – 50 embernek igen gy�trelmes dolog egyetlen vagonba zs�fol�dni. Valamennyien elf�rnek a padl�n, ha egyszerre fekszenek le pihenni, de ilyenkor szorosan �ssze�r a test�k. Ha sz�zan vannak vagy m�g t�bben, akkor alig n�h�ny �r�s utaz�s is maga a pokol.” (Levi 1990, 136) Munk�cson 1944. m�jus 12-�n a zsid�k deport�l�s�nak megszervez�s�r�l tartott �rtekezleten dr. Uray L�szl� csend�r sz�zados kijelentette: „…ha a sz�ks�g �gy k�v�nja, 100 is mehet egy kocsiba. Rakhat�k �gy, mint a heringek, mert a n�meteknek sz�v�s emberek kellenek. Aki nem b�rja, elhullik.” (Karsai–Moln�r 1994, 527)
A hal�lt�borok �ldozatainak sz�ma

	Hilberg	Bauer	YVEH	Madajczyk	Weiss
				maximum	minimum	maximum	minimum
Auschwitz	1 milli�	1,5–3,5 milli�	1,6 mill�	4 milli�	2 milli�	2,5 milli�	1,2 milli�
Treblinka	750 000	840 000	870 000	900 000	700 000	900 000	700 000
Belzec	550 000	500 000	600 000	600 000	500 000	600 000	600 000
Sobib�r	200 000	250 000	250 000	250 000	150 000	250 000	250 000
Chelmno	150 000	t�bb t�zezer	320 000	330 000	260 000	310 000	152 000
Majdanek	50 000	200 000	360 000			200 000	120 000
�sszesen	2 700 000	3 290 000 –  5 290 000	4 000 000	6 080 000	3 610 000	4 760 000	3 222 000

Forr�s: Hilberg 1985, 1219; Bauer 1982, 29, 215;  YVEH 117, 177, 283, 939, 1377, 1486; Madajczyk 198, 54; Weiss 198, 132.

Jelenlegi ismereteink szerint a hal�lt�borokban k�r�lbel�l 3 milli� zsid�t �ltek meg. Amikor az els� n�ci koncentr�ci�s t�borokat az amerikai katon�k felszabad�tott�k, Eisenhower t�bornok kijelentette: „Azt mondt�k nek�nk, hogy az amerikai katona nem tudja, mi�rt harcol. Nos, most legal�bb tudni fogja, mi ellen harcol.” Eisenhower napiparancsba adta, hogy az amerikai katon�k l�togassanak meg egy koncentr�ci�s t�bort. (Langer 1997, 207)