Alig k�t esztendeje, hogy n�met szerzõ Bergen-Belsen �s Ravensbr�ck koncentr�ci�s t�bora nõi foglyainak t�rt�net�t feldolgoz� k�tete megjelent. A vil�gszerte fejlõdõ holocaust-kutat�snak ez a produktuma 350 oldalon tekintette �t 23 orsz�g 1�nyainak, asszonyainak t�borbeli szenved�seit, a n�ci terror alatt meg�lt tapasztalatait. Most �jabb k�nyv, a b�csi Andreas Baumgartnernek A mauthauseni elfelejtett asszonyok c. munk�ja foglalkozik a nõi foglyok hist�ri�j�val. A tudom�nyos, ig�nyes k�tet 250 oldalnyi. Kiterjedt kutat� munk�n �s forr�selemz�sen alapul, nagysz�m� bizony�t�kokat sorol az "elfelejtett" nõi foglyokr�l, mert bizony sokszor az indokoltn�l kevesebb figyelem ir�nyult a kutat�s sor�n az elhurcolt l�nyok, asszonyok tragikus sors�ra.

Baumgartner �tfejezetes feldolgoz�sa elõsz�r bemutatja a nõ szerep�t a Harmadik Birodalomban, majd a zsid� �s a cig�ny sz�rmaz�s�aknak a faji alapon folyt �ld�ztet�s�t, a politikai �ld�ztet�st, a nõi k�nyszermunka v�lfajait. �ttekinti Ravensbr�ck, Auschwitz �s Bergen-Belsen nõi foglyainak k�r�lm�nyeit, majd egy k�l�nleges p�ld�t vizsg�l, a f�rfil�gernak minõs�lt Mauthasuen koncentr�ci�s t�bor�ba ir�ny�tott nõ sors�t. A v�gc�l a mauthauseni koncentr�ci�s t�borban is a t�meges megsemmis�t�s volt. A nõket a l�gerrendszer t�bb alt�bor�ba vez�nyelt�k, kegyetlen�l dolgoztatt�k. A gazdagon, t�bbr�tegûen dokument�lt munka szerint Mauthausen eset�ben 4065 regisztr�lt nõi fogolyr�l maradt fenn adat - term�szetesen t�bben voltak, de iratanyaguk megsemmis�lt -, k�z�l�k a magyar l�nyok, asszonyok megk�zel�tõleg h�sz sz�zal�kot tettek ki. (A szerzõ munk�j�t a budapesti Holocaust Dokument�ci�s K�zpont magyar dokumentumok k�pi�ival seg�tette.) Baumgartner szerint a mauthauseni fõt�borba a legnagyobb sz�mban Ravensb�rckbõl, Auschwitzb�l �s Flossenb�rgbõl sz�ll�tottak �t nõi foglyokat. Az egyik dokumentum k�pi�j�n pl. j�l olvashat�, hogy 1944. december 12�n Weisz Ilona �s Farkas Edit �pol�nõ �rkeztek Auschwitzb�l Mauthausenba. Magyar nõi foglyokr�l tal�lt �j adatokat a szerzõ Hirtenberg alt�borban, Lenzingben itt az 577 nõi k�nyszermunk�sb�l 323 (56%) magyar zsid� volt , Amstettenben, ahol 91 magyart dolgoztattak. A fõt�bor eset�ben Baumgartner megeml�kezik egy ismeretlen magyar zsid� nõ 1994. j�nius 15-ei f�rjest�l val� besz�ll�t�s�r�l. Az eset jelentõs�ge miatt �rjuk, hogy Gl�ck Emm�r�l, La Guardia neves New York-i polg�rmester nõv�r�rõl van sz�, akit a sz�lsõjobboldali magyar sajt� hecckamp�nya nyom�n õrizetbe vettek, elhurcoltak �s meg�ltek a n�metek. A Gl�ck h�zasp�r Budapesten ugyan�gy b�k�s �s munk�s �letet �lt eladdig, mint sok sz�zezer sorst�rsa, a n�cizmus megannyi �rtatlan �ldozata. Az �j olvas�i koroszt�lyok sz�m�ra jelentõs, hogy Baumgartner bemutatja a fogolykateg�ri�kat, jelz�seiket, magyar�zatot ad a n�ci zsargon sz�mos kifejez�s�hez, gazdag irodalomjegyz�ket is ny�jt. A fontos, ig�nyesen k�sz�lt k�tet megjelen�s�t az osztr�k bel�gyminiszt�rium �s a Szakszervezeti Sz�vets�g t�mogatta.