Alois Hitler, az Osztr�k-Magyar Monarchia v�mtisztviselõje volt. T�bb gyermeke sz�letett, de csak Adolf �s Paula �rte meg a felnõttkort. A gyerekek anyjukkal egy�tt rettegtek a sokszorbrut�lisan viselkedõ, zsarnoki ap�t�l. �ltal�nosan elterjedt v�lem�ny, hogy Adolf Hitler zsid�k ir�nti f�ktelen haragja az apja ir�nt �rzett gyûl�letbõl t�pl�lkozott.
Klara Polzl m�sodik unokatestv�re �s harmadik feles�ge volt Aloisnak. Klara sokkal fiatalabb volt f�rj�n�l, aki teljes m�rt�kben uralkodott rajta. Nagyon szerette Adolfot, de k�ptelen volt megoltalmazni a fi�t az apa kegyetlen b�ntet�seitõl. Mint minden XIX.sz�zadi engedelmes feles�g, Klara soha sem sz�lt bele abba, hogy f�rje hogyan fegyelmezi a gyermekeket. Egyes pszichol�gusok elemz�se szerint ez az anyj�val val� szeretem-gyûl�l�m kapcsolat magyar�zza Hitler �lland�an felfokozott indulatait. Az apa foglalkoz�sa miatt a Hitler csal�dnak gyakran kellett m�s v�rosba �ttelepednie. Alois Hitler egy�bk�nt is szerette a k�lt�zk�d�st. Volt, hogy egy �ven bel�l h�romszor is k�lt�zk�d�tt egy v�roson bel�l. Ez semmik�ppen
sem magyar�zhat� hivatali okokkal. Az �lland� hurcolkod�s csak m�g zavarosabb� tette Hitler am�gy is bizonytalan gyermekkor�t. Az elemi iskol�ban Hitler j� tanul� volt, de k�sõbb leromlott �s k�z�pszerûv� v�lt. Linzi iskolai tan�ra nem is nagyon eml�kezett vissza tanulm�nyi k�pess�geire, arra azonban igen, hogy Adolf gyakran besz�lgetett a sz�lben hajladoz� f�kkal. A fiatal Hitler bar�tai arr�l sz�moltak be, hogy hossz�, mag�nyos s�t�kat tett a Linz k�rny�ki kir�ndul�helyeken. Megm�szta a hegycs�csokat �s sz�noklatokat int�zett a sz�lnek. Mag�nyos s�t�i ut�n Hitler mindig �r�lt, ha tal�lkozott legjobb bar�tj�val Augustin Kubizekkel, de inger�lt lett, ha bar�tja megk�rdezte, hogy mi a baja. Fogd be a sz�d, morogta ilyenkor, �s hagyj b�k�n! N�ha m�g hozz�tette: Magam sem tudom, mi a baj. Egy alkalommal Kubizek vette a b�tors�got �s dacolva Hitler h�rhedt temperamentum�val tov�bb k�rdezõsk�d�tt. Azonban �rdekes m�don Hitler nem d�h�d�tt be. Szel�den mosolygott, megk�sz�nte bar�tj�nak az egy�tt�rz�st �s csak annyit mondott: M�g te sem seg�thetsz rajtam. Valami rajta k�v�l�ll� erõ m�r ilyen fiatal kor�ban be�rny�kolta Hitler �let�t. 1903-ban Alois Hitler 65 �ves kor�ban v�ratlanul meghalt �s mag�ra hagyta Klarat a 14 �ves Adolffal �s a kis Paul�val. Alois hal�la ut�n a csal�d az osztr�k birodalmi nyugd�j szer�ny, de el�gs�ges �sszeg�bõl �lt. Klara �lete v�g�ig jogosult volt az �zvegyi nyugd�jra, gyermekei pedig �rvaell�t�st kaptak nagykor�s�guk el�r�s�ig. Sem szeg�nyek, sem gazdagok nem voltak. Apja hal�l�t k�vetõen Adolf iskolai karrierje z�tonyra futott �s piperkõc utcagyerek v�lt belõle. Ez a l�zad�s volt a v�lasz arra, hogy zsarnoki apja most m�r semmit sem tilthatott meg neki. Alois eg�sz �let�ben becs�letesen dolgozott, �s nem engedte volna meg, hogy fia se iskol�ba ne j�rjon, �s ne dolgozzon. A folyamatosan munkan�lk�li, divatosan �lt�zk�dõ fiatal Hitler �gy tûnik mindenben k�l�nb�zni akart az apj�t�l. Alois kem�nyen dolgozott, Adolf csak l�zengett. Alois akkur�tosan pontos volt, Adolf az opearelõad�sokat kiv�ve mindenhonnan elk�sett. Alois konzervat�v m�don �lt�zk�d�tt, legjobban az osztr�k birodalmi egyenruh�t szerette. Adolf viszont, szalonkab�tban, szarvasbõr kesztyûben, cilinderrel a fej�n, s�tap�lc�val a kez�vel grassz�lt az utc�kon. Linzi �s b�csi �veiben Hitler megvetette az egyenruh�t. A v�rosi h�lgyeket akik �gyet sem vetettek r�, pedig egyenesen ut�lta. Bolondult viszont az oper��rt. A linzi operat�rsulat minden elõad�s�t megn�zte, ha csak tehette. Szenved�lyesen szerette az oper�kat, k�l�n�sen Richard Wagner darabjait. Egyszer megjegyezte, hogy az opera sz�m�ra, olyan mint a vall�s �s �gy l�togatja az operaelõad�sokat mint ahogy m�s emberek a templomba j�rnak. A fiatal Hitler a linzi opera t�rzsk�z�ns�g�hez tartozott, akkor is, ha nem engedhette meg mag�nak, hogy a dr�ga zs�lly�n foglaljon helyet, meg kellett el�gednie az olcs� �ll�helyekkel. Egy k�v�natos �ll�hely�rt val� t�leked�s sor�n t�rt�nt egy alkalommal, hogy Augustin Kubizek felfigyelt a sz�r�s pillant�s� fiatalemberre. Bar�ts�got k�t�ttek, amely negyven �vig tartott �s �t �ven kereszt�l val�ban bensõs�ges volt. Kubizek politikai �rtelemben soha nem
volt Hitler k�vetõje. A F�hrer hatalomra jut�sa ut�n sok kritika �rte az�rt, mert nem l�pett be a nemzetiszocialista p�rtba. V�g�l j�val az orosz front megnyit�sa ut�n bel�pett ugyan, de csak az�rt, hogy t�mogat�s�r�l biztos�tsa r�gi bar�tj�t. Kubizek szem�lyes feljegyz�seinek k�sz�nhetj�k, hogyHitler linzi �s b�csi tart�zkod�s�r�l egy�ltal�n tudunk valamit. A k�t fiatalember s�lve-fõve egy�tt volt. Kubizek volt a passz�vabb, õ volt az akinek Hitler elmes�lte kialakul�ban l�võ gondolatait. Kubizek feljegyz�seit a t�rt�n�szek rendk�v�l megb�zhat�nak tartj�k. Kubizek napl�j�nak tan�s�ga szerint Hitler nagy hat�ssal volt r� azon a napon, amikor 1904.okt�ber 31-�n elõsz�r tal�lkoztak. Soha �letemben nem tal�lkoztam m�g emberrel, akinek ilyen �that� pillant�sa lett volna, �rta Kubizek. Adolf haragj�r�l k�sõbb �gy �rt: Szeme villogott. Volt benne valami balj�slat�, mintha minden felgy�lemlett gyûl�lete izz� szem�n kereszt�l akart volna elõt�rni.Kubizek anyja �gy ki�ltott fel, amikor elõsz�r
tal�lkozott fia bar�tj�val: Micsoda szemek! Kubizek visszaeml�kszik r�, hogy anyj�nak szavai ink�bb
f�lelmet, balsejtelmet fejeztek ki, mintsem elismer�st. Az embereknek mindig feltûnt Hitler anyj�t�l �r�k�lt szeme,
de Hitler maga is megd�bbent amikor elõsz�r pillantotta meg Franz von Struck, Med�za portr�j�t: Micsoda szemek! ki�ltott fel a k�p l�tt�n, Any�m szemei! Hitler karrierje �rdek�ben tudatosan kihaszn�lta szemeit. �r�kig �llt a t�k�r elõtt �s azt gyakorolta, hogyan lehet ellenfeleit egyetlen pokoli pillant�ssal harck�ptelenn� tenni. Nem sokan mondhatj�k el Hitlerrel val� tal�lkoz�suk ut�n,hogy �that� tekintete hat�stalan volt r�juk.A szemek, melyek Kubizek anyj�t megr�misztett�k, egy 66 milli�s n�pet hipnotiz�ltak meg. Sz�les k�rben ismert, hogy Hitler undorodott az alkoholt�l, a doh�nyz�st�l, �s a h�st�l. N�melyek ezt a zsarnoki apa
ir�nti gyûl�let�vel magyar�zz�k. T�ny, hogy az apja, Alois Hitler szerette a h�s�teleket, erõs doh�nyos volt, �s gyakran l�togatta a k�l�nf�le s�r�zõket. Hitler �let�ben h�t olyan nõ volt, akikkel romantikus kapcsolatba ker�lhetett volna, ha nem f�lt volna az ilyen kapcsolatokt�l. Az elsõ egy Stephanie nevû fiatal linzi l�ny volt. Bar�tja Kubizek szerint Hitlert teljesen elbûv�lte a b�jos kis teremt�s, de k�zeledni nem volt hozz� b�tors�ga. Stephanie �desanyj�val mindennap �tkelt a Linz-Leonding h�don
�s n�h�ny �r�s s�t�t tett Linz belv�ros�ban. Adolf t�relmetlen�l v�rta õket a h�d linzi oldal�n, h�tha elkaphatja Stephanie pillant�s�t, esetleg mosoly�t. De Stephanie nem sokat t�rõd�tt vele. K�sõbb Stephanie hozz�ment egy fiatal katonatiszthez
�s elk�lt�z�tt Linz-bõl, nagyj�b�l akkort�jt amikor Hitler B�csbe k�lt�z�tt. Sok �vvel a m�sodik vil�gh�bor� befejez�se ut�n egy �js�g�r� r�tal�lt Stephaniere, aki egy ezredes �zvegyek�nt �lt egy n�met kisv�rosban. Titkos h�dol�ja ekkorra m�r r�g halott volt �s nev�t a gonoszs�g szinonim�jak�nt emlegett�k. Az �js�g�r� megk�rdezte az idõs h�lgyet, hogy eml�kszik-e arra a j�l �lt�z�tt fiatalemberre, aki annak idej�n mindennap megv�rta a Linz-Leonding h�dn�l. - Halv�nyan - v�laszolta a h�lgy. El lehet k�pzelni a megd�bben�s�t, amikor megtudta, hogy az illetõ val�j�ban nem volt m�s, mint Adolf Hitler! Hitler h�lgyismerõsei k�z�l val�sz�nûleg Stephanie volt az egyetlen lelkileg kiegyens�lyozott alkat. A t�bbiek mind, vagy �ngyilkosok lettek, vagy �ngyilkoss�gi k�s�rletet hajtottak v�gre. Geli Raubels, Hitler unokah�ga, aki �ll�t�lag intim kapcsolatban �llt Hitlerrel, pisztollyal vetet v�get �let�nek, a n�ci hatalom�tv�tel est�j�n. Eva Braun, aki v�g�l n�h�ny �r�val k�z�s �ngyilkoss�guk elõtt feles�g�l ment Adolf Hitlerhez, eredetileg egy, a F�hrer k�rnyezet�hez tartoz� f�nyk�p�sz aszisztense volt.
Nem keltetette fel a F�hrer �rdeklõd�s�t eg�szen a m�sodik �ngyilkoss�gi k�s�rlet�ig. De att�l fogva egyre k�zelebb ker�ltek egym�shoz, �s v�g�l �ssze is h�zasodtak. Hitler mindig is nagy tisztelõje volt a hal�lnak, �s �rdekelt�k azok az emberek, akik oly m�don mertek szembe n�zni a hal�llal, hogy saj�t �let�knek akartak v�get vetni. Hitler idegenkedett a nõktõl, �s f�lt a szexualit�st�l is. B�r keringtek t�rt�netek �ll�t�lagos szexu�lis kapcsolatair�l, val�sz�nû, hogy kev�s szerelmi kapcsolata volt, sõt az is lehets�ges, hogy szûzen halt meg. A szexualit�st�l val� f�lelm�hez hozz�j�rulhatott felt�telezett egyher�jûs�ge. Hitlernek egy�b f�bi�i is voltak. F�lt a lovakt�l, a v�ztõl, a s�t�ts�gtõl. Rezidenci�ja �s irod�i eg�sz hajnalig f�ny�rban �sztak. Amilyen k�l�n�s f�lelmei voltak, �ppoly k�l�n�s vonzalmai is voltak. Hitlert vonzotta az emberi v�r, a lefejez�s, �s a holl�k l�tv�nya.
Rajongott a farkasok�rt, melyek szent �llatai voltak. A germ�n trad�ci� szerint a holl� hal�lt jelent, megjelen�s�t balj�s elõjelnek tekintett�k. Eur�pa nagy r�sz�n a hagyom�ny �sszef�gg�sbe hozta a holl�t a gonoszs�ggal, a d�monokkal, sõt mag�val a S�t�nnal is. Hitler rendeletet adott ki a holl�k v�delm�re. Semmilyen form�ban nem volt szabad b�ntani õket. A farkas is olyan �llat melyet azonos�tani szoktan a S�t�n-nal. Hitlernek nagyon tetszett az a n�vmagyar�zat, mely szerint az Adolf az õsi germ�n Athalwolf vagyis az atah �s wolfa szavakb�l sz�rmazik �s annyit jelent, hogy nemes farkas. Hitler gondolkod�s�ban kezdettõl fogva jelentõs szerepet j�tszott a farkas fogalma. A Reischwehr politikai k�mjek�nt Hitler mindv�gig a Herr Wolf �lnevet haszn�lta. A F�hrer h�bor�s fõhadisz�ll�sai is farkasneveket kaptak. Hitler kedvenc kuty�ja egy Blondi nevû farkaskutya volt.
Hitler v�lasztotta a Volkswagen gy�r nev��l a Wolfsburg (Farkasv�r) nevet. A t�rt�nelem sor�n Isten rendszeresen sz�lt bizonyos szem�lyekhez akiket kiv�lasztott k�l�nleges feladatat elv�gz�s�re. De a S�t�n ebben is ut�nozza Istent. Idõrõl-idõre elõfordul, hogy egyes bûn�z�k �gy nyilatkoznak, hogy tett�ket valamilyen term�szetfeletti erõk parancs�ra hajtott�k v�gre. A k�rd�s, hogy Hitler val�ban hallott-e ilyen hangokat? 1918 okt�ber�ben Hitlert a pasewalki katonai k�rh�zban kezelt�k, miut�n a ypresi csat�ban ideiglenesen elvesz�tette a l�t�s�t, val�sz�nûleg az ott alkalmazott harci g�z k�vetkezm�nyek�nt. Pasewalk-ban t�rt�nt, hogy Hitlerben hat�rozott k�ldet�studat alakult ki. Hangokat hallott, melyek azt mondt�k neki, hogy a gondvisel�s õt v�lasztotta ki arra, hogy N�metorsz�got megszabad�tsa a gyûl�lt zsid�s�gt�l. A d�moniz�lts�gnak egyik jele, hogy az illetõ l�tsz�lag term�szetf�l�tti erõk v�delm�ben �ll. Adolf Hitler ilye
nember volt. �llamf�rfik�nt tizenegyszer k�vettek el mer�nyletet ellene, sikertelen�l. L�lektani szempontb�l Hitlert elsõsorban
a f�lelem �s az aggodalom motiv�lta. B�r egy�ltal�n nem volt gy�va, mint azt az elsõ vil�gh�bor�s feljegyz�sek tan�s�tj�k,
sokszor elõfordult, hogy meghat�rozhatatlan f�lelem ker�tette hatalm�ba. Egyik bizalmas h�lgyismerõs�nek bevallotta, hogy f�l
�jszaka egyed�l maradni. (Szokatlan egy olyan embertõl aki Isten kiv�lasztott messi�s�nak tartotta mag�t.) Hitler s�t�ts�gtõl val� f�lelme miatt k�sõn fek�dt le, �s ritk�n kelt fel reggel 10 �ra elõtt. Az �jszaka a retteg�s idõszak�t jelentette a F�hrer sz�m�ra. Minden helyis�get kivil�g�ttatott, hogy az ijesztõ �rnyakat elûzze. Egy SS-testõr elmondta, hogy Hitler gyakran felriadt
�lm�b�l, �s seg�ts�g�rt ki�ltott. Ilyenkor berohantak �s ott tal�lt�k az �gy v�g�ben �lni, f�lelemtõl reszketve. F�lelmeit sokszor morbid �lvezetekben �lte ki. Szerette a t�zet, a puszt�t�st, a v�rt. Elkeseredett k�zdelmet folytatott arra, hogy elnyomja
a bensej�ben uralkod� szorong�st. Lehets�ges, hogy az�rt is foglalkozott olyan sokat a s�t�ts�ggel �s a tûzzel, mert a lelke m�ly�n tudta, hogy mi v�r r� a hal�la ut�n. A t�rt�nelem idõrõl-idõre megmutatja, mi lesz a sorsa azoknak a n�peknek �s dikt�toroknak, akik kezet mernek emelni Isten v�lasztott n�p�re. A n�met mitol�gia fiatal kor�t�l kezdve foglalkoztatta.
Szellemi p�ldak�pe Richard Wagner volt, akinek skandin�v istenekkel �s szõke hõs�kkel teleszõtt oper�i õsi germ�n legend�kat id�ztek. Hitler kedvence Wotan volt, a rombol�s istene. Nagy hat�ssal volt r� Franz von Stuck, Vad hajsza c�mû festm�nye, amely l�h�ton �br�zolja Wotan-t, amint tombolva v�gtat v�gig a vil�gon. �ldozatai k�s�rtetiesen hasonl�tanak a koncentr�ci�s t�borok m�rt�rjaira: csontig lesov�nyodott testek, beesett arcok, betegesen s�padt bõrsz�n. A festm�ny 1889-ben, Hitler sz�let�s�nek �v�ben k�sz�lt. Wotan figur�ja, arcvon�sai megd�bbentõen hasonl�tanak Hitlerre. A v�r is fontos szerepet Hitler �let�ben. Egy besz�lget�s sor�n Hitler felaj�nlotta, hogy felv�gja az ereit, �s az emberei ihatnak a v�r�bõl.
M�s alkalommal g�nyosan besz�lt arr�l, hogy holttest�bõl k�sz�tsenek v�reshurk�t �s ossz�k sz�t a katon�k k�z�tt. Hitler teh�t egyr�szrõl b�tor volt, m�sr�szrõl viszont tele volt f�lelmekkel. Meg volt gyõzõdve arr�l, hogy Isten õt v�lasztotta ki arra
a szent k�ldet�sre, hogy N�metorsz�g Messi�sa legyen.