7. r�sz

Nowakyt 1942. j�nius 14-�n hagytuk el, s Zsoln�n kereszt�l jutottunk el 5 �rakor Zwardonba. Ott kisz�ll�tottak benn�nket, majd megsz�moltak. A transzportot SS-katon�k vett�k �t. Felh�borod�suknak adtak hangot amiatt, hogy k�t napig a szlov�kok nem adtak nek�nk vizet. Tov�bbutaztunk, �s k�t nappal k�s�bb Lublinba �rkezt�nk. A 15 �s 50 �v k�z�tti embereket kivagon�rozt�k, a gyerekek �s az id�sebbek a vagonokban maradtak. Mi kisz�lltunk. Az �llom�st litv�n SS-katon�k vett�k k�r�l, akik g�ppisztolyokkal voltak felfegyverkezve. Azokat a vagonokat, amelyekben a munkak�ptelenek, gyerekek �s id�sek maradtak, lez�rt�k �s tov�bbir�ny�tott�k. Hogy hov�, �s hogy mi t�rt�nt vel�k, nem tudjuk.

Egy SS-szakaszvezet� vette �t a parancsnoks�got az �llom�son, aki azt mondta nek�nk, hossz� �t �ll el�tt�nk. Aki a csomagj�t mag�val akarja vinni, megteheti. Aki �gy gondolja, hogy nem tudja a csomagj�t maga cipelni, felteheti egy teheraut�ra, a csomagok biztosan meg fognak �rkezni. T�rsaim egy r�sze csomagj�t mag�val vitte, m�g a m�sik r�sze kocsira rakta. Mindj�rt a v�ros m�g�tt egy gy�rat l�ttunk "Bekleidungswerke" felirattal. A gy�r udvar�n vagy 1000 ember �llt sorban, piszkos, cs�kos fegyencruh�ban, szemmel l�that�an eb�dre v�rtak. Ez a l�tv�ny - minthogy felismert�k, hogy zsid�k �llnak el�tt�nk - nem volt rem�nykelt�. Egy dombtet�r�l megpillantottuk Majdanek barakkt�bor�t, amelyet 3 m�ter magas dr�tker�t�s vett k�r�l.

Alig l�ptem be a l�gerbe, megpillantottam a nagyszombati Maco Winklert, aki felvil�gos�tott arr�l, hogy itt elveszik csomagjainkat �s a ruh�inkat. K�r�l�tt�nk m�r kor�bban �rkezett szlov�k zsid�k �lltak, rongyos rabruh�kban, lekopasz�tva, mez�tl�b vagy facip�kben, er�sen feldagadt l�bakkal. �lelmiszert �s m�s csek�lys�geket koldultak t�l�nk. Amit csak tudtunk, odaatuk nekik, tudva, hogy mindezt �gyis el fogj�k venni t�l�nk. Az anyagrakt�rba vittek benn�nket, ahol t�nyleg mindent le kellett adnunk. Onnan fut�l�p�sben egy m�sik barakkba hajtottak benn�nket, ahol teljesen le kellett vetk�zn�nk, leny�rtak �s lekopasz�tottak benn�nket. Ut�na rabruh�t, fels� �s als� ruhanem�t, facip�t kaptunk, valamint egy sapk�t.

Engem az �gynevezett II. munkat�borba osztottak be. A teljes l�ger 3 munkar�szlegb�l �llt, melyeket dr�tker�t�s v�lasztott el egym�st�l. A II. munkar�szlegben szlov�k �s cseh zsid�kat helyeztek el. K�t napon kereszt�l kiz�r�lag arra oktattak, hogyan kell sapk�nkat k�sz�n�shez emelni, ha egy n�mettel tal�lkozunk. Ezenk�v�l szakad� es�ben �r�k hosszat v�geztettek vel�nk sorakoz�si gyakorlatokat.

A barakkok berendez�se teljesen eredeti volt. Itt csak h�rom egym�sra �ll�tott, nagyon hossz� asztal volt. Az asztalok alatt �s felett fek�dtek a foglyok.

Reggelire levest kaptunk. Ez azonban olyan s�r� volt, hogy k�zzel kellett megenn�nk. Eb�dre szint�n levest kaptunk, este �gynevezett te�t 30 dekagramm �lvezhetetlen keny�rrel, 2-3 deka rossz lekv�rral vagy m�zs�rral, term�szetesen a lehet� legsil�nyabb min�s�gben.

Az els� napokban mindenekel�tt a t�bori himnuszt kellett megtanulnunk. �r�kon �t kellett �llnunk �s �nekeln�nk:

Az I. munkar�szlegben szlov�k zsid�kat helyeztek el, a II. munkar�szlegben szlov�k �s cseh zsid�kat, a III. munkar�szlegben partiz�nokat. A IV. �s V. munkar�szleget az I. �s II. munkar�szlegben l�v� zsid�k �p�tett�k.

A III. munkar�szleg partiz�njait barakkba z�rt�k, �k nem dolgoztak, barakkjaikat nem hagyhatt�k el. Az �telt a barakkajt�k el� dobt�k, onnan kellett nekik �sszeszedni�k. Az �r�k nem mertek a k�zel�kbe menni, �s gyakran l�ttek k�z�j�k. T�lzs�folt barakkjaikban t�meg�vel haltak meg.

A "k�p�k" birodalmi n�metek �s csehek voltak. Az el�bbiek �ltal�ban brut�lisak voltak, a csehek seg�tettek, ahol csak tudtak. A l�ger fel�gyel�je egy holicsi cig�ny volt, akit Galbavynak h�vtak, helyettese, egy Mittler(2) nev� szeredi zsid�, aki ezt a tiszts�get brutalit�s�nak �s beteges k�nz�si hajlam�nak k�sz�nhette. Hatalmi poz�ci�j�t arra haszn�lta fel, hogy a m�r am�gy is s�lyosan s�jtott zsid�kat m�g jobban k�nozza. Hacsak gonoszat tehetett, nem mulasztotta el.

Az esti parancsfelolvas�skor az SS-katon�k b�ntalmaztak benn�nket. �r�k hosszat �lltunk, �s a neh�z napi munka ut�n a himnuszt kellett �nekeln�nk. A dalt egy �reg zsid� karmester, az ostoraikat �s botjaikat s�r�n haszn�l� SS-leg�nyek hahot�ja k�zben, egy k�zeli h�z tetej�r�l dirig�lta.

Eckstein szeredi rabbi tragikus m�don pusztult el. Egy este k�sve �rkezett a parancsfelolvas�sra, mivel er�s hasmen�se miatt WC-n volt. A szakaszvezet� parancs�ra k�tszer fejjel lefel� m�lyen belel�gatt�k a WC ny�l�s�ba, ut�na hideg v�zzel lelocsolt�k, majd agyonl�tt�k.

Az els� �s a m�sodik munkar�szleg k�z�tt �llt a kremat�rium. Itt �gett�k el a hull�kat. A hal�loz�si sz�m munkaszakaszonk�nt, kezdetben 6-8000 szem�leys l�tsz�m mellett, kb. 30-at tett ki naponta. Ez a sz�m r�videsen 5-6-szoros�ra emelkedett. K�s�bb ism�tl�dtek esetek, hogy a betegszob�b�l 11-12 beteget a kremat�riumba vittek, ahonnan ezek t�bb� nem t�rtek vissza. A kremat�rium elektromos �rammal m�k�d�tt, �s orosz foglyok kezelt�k. Nemcsak az ell�t�s �s a b�n�sm�d, de az �ltal�nos hig�niai viszonyok is nagyon rosszak voltak. Pl. egy �jfajta daganatos l�bbetegs�g is fell�pett : Az embereknek megdagadt a l�buk, �s nem tudt�k mozd�tani. Ezek k�z�l mind t�bbet �s t�bbet vittek a kremat�riumba, ahol el�ttem ismeretlen m�don meggyilkolt�k �ket. Mikor azut�n 1942. j�nius 26-�n 70-re sz�llott a szerencs�tlenek sz�ma, elhat�roztam, hogy kihaszn�lom az �ppen k�n�lkoz� alkalmat, �s �nk�nt Birkenauba t�rt�n� �thelyez�semet fogom k�rni.

1942. j�nius 27-�n leadtam rabruh�imat, helyett�k civil ruh�t kaptam, s egy transzporttal Auschwitzba utaztam. Z�rt vas�ti teherkocsikban, v�z �s �lelem n�lk�l utaztunk 48 �r�n kereszt�l, m�g v�gre f�lholtan meg�rkezt�nk Auschwitzba. Az auschwitzi t�bor bej�rat�n�l az "Arbeit macht frei" felirat k�sz�nt�tt. A tiszta udvar, a t�gla�p�letek �s a z�ld f�, a primit�v, piszkos lublini barakkok ut�n j� benyom�st tettek r�m. �gy gondoltuk, hogy j� cser�t csin�ltunk. Meg�rkez�s�nk ut�n egy pinc�be vezettek, ahol te�t �s kenyeret kaptunk. R�viddel k�s�bb leny�rtak benn�nket, ruh�inkat a lublinihoz hasonl� rabruh�kra cser�lt�k ki, �s miut�n szem�lyi adatainkat is felvett�k, fogolysz�mainkat a bal csukl�ra tetov�lt�k, s �gy az auschwitzi koncentr�ci�s t�bor szab�lyos "politikai foglyai" lett�nk.

Lak�hely�l a 17. sz�m� blokkot jel�lt�k ki sz�munkra, ahol a f�ld�n h�ltunk. A szomsz�dos h�zsorban, amely azonban t�l�nk egy fallal volt elv�lasztva, azok a szlov�kiak l�nyok voltak elsz�ll�solva, akiket 1942 m�rcius�ban �s �prilis�ban deport�ltak Szlov�ki�b�l.

A "Buna" gy�rtelep kiterjedt �p�tkez�s�re vittek benn�nket dolgozni. Hajnali 3-kor kellett munk�ba menni. Eb�dre krumpli- vagy r�pelevest kaptunk, vacsor�ra 30 deka kenyeret. Munka k�zben kegyetlen�l vertek benn�nket. Mivel a munkahely�nk a nagy �rz�n�n k�v�lre esett, a ter�letet 10X10 m�teres n�gyzetekre osztott�k. Minden n�gyzetet egy SS-katona �rz�tt. Ha valaki munka k�zben �tl�pte e n�gyzetet, el�zetes figyelmeztet�s n�lk�l, "sz�k�s k�zben" agyonl�tt�k. Gyakran megt�rt�nt, hogy egy SS-katona megparancsolta a fogolynak, hogy egy n�gyzeten k�v�l l�v� t�rgyat vigyen oda neki. Ha a fogoly engedelmeskedett, akkor az SS-katona lel�tte. A munka rendk�v�l neh�z volt. Amikor engem oda beosztottak, k�r�lbel�l 3000 ember dolgozott ott, k�z�l�k 2000 szlov�kiai zsid�.

N�h�ny heti k�nz� munka ut�n f�lelmetes ki�t�ses t�fusz j�rv�ny �t�tt ki a t�borban. A legyeng�lt foglyok sz�z�val hullottak el. A t�bort lez�rt�k, �s a Buna �p�tkez�st besz�ntett�k. Azokat, akik munkahely�k�n m�g �letben maradtak, 1942 j�lius v�g�vel kavicsb�ny�ba k�ldt�k, munk�ra. A munka itt, ha lehet, m�g nehezebb volt. V�letlen�l tudom�somra jutott, hogy a "takar�t�kommand�kn�l" munkahelyek �r�ltek meg. Jelentkeztem, �s be is osztottak.

A "takar�t�kommand�ban" 100 fogoly dolgozott, kiv�tel n�lk�l zsid�k. A l�ger egy teljesen elk�l�n�tett r�sz�ben dolgoztunk. Nagy h�tizs�kokb�l, kofferekb�l �s m�s csomagokb�l hatalmas b�r�nd�kbe vagy k�l�n rakt�rakba kellett v�logatnunk a k�l�nb�z� t�rgyakat fajt�juk szerint. �gy p�ld�ul voltak ott f�s�kkel, t�kr�kkel, cukorral, konzervekkel, csokol�d�val, gy�gyszerekkel megt�lt�tt b�r�nd�k is. Az �gynem�t�rgyakkal megrakott koffereket tartalmuk szerint elrakt�roztuk. A ruh�kat �s a feh�rnem�ket egy nagy barakkba hordtuk, ahol szlov�k zsid� l�nyok oszt�lyozt�k �s csomagolt�k ezeket. Ezeket a text�li�kat azt�n bevagon�rozt�k, �s (valahov�) elk�ldt�k. A haszn�lhatatlan ruh�kat egy memeli textilgy�rba k�ldt�k, a haszn�lhat�kat egy berlini j�t�konys�gi egyes�letbe. Az �rt�kt�rgyakat, p�nzt, aranyat, valut�t �s dr�gak�veket a politikai oszt�lynak kellett �tadni. Az �rt�kt�rgyak nagy r�sz�t az SS-fel�gyel� vagy a kiv�logat�sn�l dolgoz� foglyok ellopt�k. Ennek a munk�nak a vezet�je, a ma m�r szakembernek tekintett Adalbert Davidovics volt Igl�b�l. � kapta meg ezt a tiszts�get. A munkacsoport vezet�je Wikleff SS Sturmscharf�hrer volt, egy durva �s brut�lis ember, aki a l�nyokat is gyakran verte. A l�nyok Birkenaub�l j�ttek munk�ra. Az ott uralkod� �llapotokr�l hallatlan dolgokat mes�ltek. Vert�k �s k�nozt�k �ket. A hal�loz�si ar�nysz�m nagyobb volt k�z�tt�k, mint a f�rfiak k�z�tt. Hetenk�nt k�tszer volt szelekci�. Minden nap �j l�nyok j�ttek munk�ba azok helyett, akiket k�zben szelekt�ltak, vagy m�s m�don haltak meg.

A takar�t�kommand�n�l megszerzett viszonylag k�nyelmes beoszt�somat r�viddel k�s�bb elvesztettem, s b�ntet�sb�l Birkenauba helyeztek �t, ahol 1,5 �vet t�lt�ttem. 1944. �prilis 7-�n t�rsammal egy�tt siker�lt megsz�kn�m.

(1) A Bajtay P�ter �ltal k�z�lt nyersford�t�s:

Eg�sz Eur�p�b�l j�tt�nk Mi zsid�k Lublinba Sok munk�t kell v�gezn�nk S ez csak a kezdet

Hogy k�teless�ged teljes�tsd Feledd el a m�ltat Mivel a k�teless�gteljes�t�sben Van a k�z�ss�g ereje

Ez�rt fogd meg a munka v�g�t Mindenki egy�tt K�z�sen akarunk termelni Azonos munkal�p�sben

Nem mindenki akarja meg�rteni, mi�rt is �llunk a sorban Ezeket k�nyszer�ten�nk kell Mindezt meg�rteni

Az �j id�k mindenkit Mindannyiunkat meg kell hogy tan�tson Hogy mi most m�r a munk�� A munk�� vagyunk

Ez�rt fogd meg a munka v�g�t Mindenki egy�tt K�z�sen akarunk termelni Azonos munkal�p�sben