4. r�sz

1943. febru�r v�g�n kezdte meg m�k�d�s�t az �jonnan fel�p�tett kremat�rium �s g�zkamra Birkenauban. A ny�rfaligetben abbahagyt�k az elg�zos�t�st �s a hulla�get�st, s ett�l az id�pontt�l kezd�d�en az erre a c�lra l�tes�tett 4 kremat�riumban v�gezt�k ezt a tev�kenys�get. A nagy �rkot a ny�rfaligetben lefedt�k, s a talajt elegyengett�k. A hamut kor�bban is m�r tr�gy�z�sra haszn�lt�k a harmansei gazdas�gban, s �gy ma m�r alig tal�lhat�k meg a t�meggyilkoss�g nyomai.

Jelenleg Birkenauban 4 kremat�rium �zemel: k�t nagyobb ( I. �s II. mint�j�) �s k�t kisebb ( III. �s IV. mint�j�)(1). A nagyobb kremat�riumok 3 r�szb�l �llnak:
a) kemenc�k,
b) el�csarnok,
c) g�zkamra.

A hamvaszt�helyis�g k�zep�b�l egy magas k�m�ny emelkedik ki. K�r�l�tte 9 kemence �p�lt, mindegyik 4 ny�l�ssal. Minden ny�l�sba 3 �tlagos m�ret� holttestet lehet elhelyezni, amelyek m�sf�l �r�n bel�l teljesen el�gnek. A kemenc�k kapacit�sa el�ri a napi 2000 holttestet. A hamvaszt�helyis�g mellett tal�lhat� a nagy el�k�sz�t� terem, amelyet �gy rendeztek be, hogy f�rd�csarnok benyom�s�t keltse. A csarnokban 2000 ember f�r el, s alatta �ll�t�lag van egy m�sik, hasonl� m�ret� csarnok is. Innen egy ajt�n kereszt�l vezet az �t a n�h�ny l�pcs�fokkal lejjebb fekv�, nagyon hossz� �s sz�k g�zkamr�ba. A g�zkamra falain zuhanyr�zs�k vannak, �gy a kamra egy �ri�si f�rd�csarnok l�tszat�t kelti. A kamra lapos mennyezet�n h�rom l�gmentesen elz�rhat� ablak van. A g�zkamr�b�l s�np�r vezet a kemenc�khez az el�csarnokon kereszt�l. Az �ldozatokat el�sz�r az el�csarnokba vezetik, ahol azt mondj�k nekik, hogy a f�rd�be mennek. Itt levetk�znek, s tov�bb �m�tj�k �ket azzal, hogy k�t feh�r k�penybe �lt�z�tt f�rfi mindenkinek t�r�lk�z�t �s szappant oszt sz�t. Ut�na a g�zkamr�ba pr�selik �ket. 2000 ember teljesen megt�lti a kamr�t, �gy, hogy ott csak �llva f�rnek el. Az�rt, hogy ennyi embert beszor�tsanak, gyakran a kamr�ba l�nek, hogy a bentlev�ket arra k�nyszer�ts�k, hogy el�re h�z�djanak. Ha m�r mindenki a kamr�ban van, k�v�lr�l bez�rj�k az ajt�t. Ezut�n egy kis sz�net k�vetkezik, bizony�ra az�rt, hogy a kamra h�m�rs�klete a k�v�nt h�fokot el�rje. Ut�na g�z�larcos SS-katon�k m�sznak a tet�re, az eml�tett ablakokat kinyitj�k, �s b�dogdobozokb�l port sz�rnak a kamr�ba. A dobozokon az al�bbi felirat l�that�: "Cyklon zur Sch�dlingsbekampfung", �s egy hamburgi gy�r c�gjelz�se olvashat� rajta. Ez val�sz�n�leg egy olyan ci�nk�sz�tm�ny, amelyik bizonyos h�m�rs�kleten g�zz� alakul �t. E proced�ra ut�n h�rom perccel a kamr�ban mindenki halott. M�g sohasem fordult el�, hogy valaki �letjelet adott volna mag�r�l, ami a kor�bbi primit�v elg�zos�t�s sor�n a ny�rfaligetben gyakran megt�rt�nt. A kamra kinyit�sa ut�n szell�ztetnek, s a "Sonderkommando" lapos kocsikon a kemenc�khez viszi a holttesteket, ahol el�getik �ket. A kisebb kremat�riumok ugyanazzal a met�dussal dolgoznak, csak �ppen feleakkora kapacit�ssal. A n�gy kremat�rium �sszteljes�t� k�pess�ge teh�t naponta 6000 elg�zos�t�s �s el�get�s.

Elvileg csak a zsid�kat g�zos�tj�k el, az �rj�kat csup�n kiv�teles esetekben. Ezeket agyon szokt�k l�ni. A kremat�riumok megnyit�sa el�tt a ny�rfaligetben l�tt�k �ket agyon, s holttesteiket egy �rokban el�gett�k. K�s�bb a kremat�rium el�csarnok�ban, amelyet erre a c�lra k�l�n berendez�ssel szereltek fel, tark�l�v�ssel v�geztek vel�k. Az els� kremat�riumot 8000 krakk�i zsid� elg�zos�t�s�val �s el�get�s�vel "avatt�k fel" 1943. m�rcius elej�n. Erre az esem�nyre prominens vend�gek �rkeztek Berlinb�l, magasrang� tisztek �s magas beoszt�s� civilek. A kremat�rium vezet�s�vel nagyon meg voltak el�gedve, s gyakran n�ztek be a k�mlel�lyukon kereszt�l a g�zkamr�ba. Nagy elismer�ssel sz�ltak az �zemr�l.

kb. 109.000 -119.000 1943. m�rcius elej�n 45.000 zsid� �rkezett Szalonikib�l. 10.000 f�rfit �s egy kisebb csoport n�t a t�borban helyeztek el, a t�bbieket - kb. 30.000 embert - a kremat�riumba vitt�k. Az eml�tett 10.000 f�rfi r�videsen meghalt egy eg�szen kis csoport kiv�tel�vel; legt�bben egy mal�riaszer�, val�sz�n�leg fert�z� betegs�g k�vetkezt�ben, s sokan k�z�l�k ki�t�ses t�fuszban. M�sok nem b�rt�k ki a k�l�n�sen neh�z l�tfelt�teleket.

Mivel a g�r�g zsid�k k�z�l a mal�ria, a ki�t�ses t�fusz pedig �ltal�ban sok �ldozatot k�vetelt, ami �ltal az elhal�loz�s rendk�v�l emelkedett, �tmenetileg sz�neteltett�k a szelekt�l�st. A beteg g�r�g zsid�kat felsz�l�tott�k, hogy jelentkezzenek. K�rt�k �ket, semmik�ppen se tegy�k. M�gis sokan jelentkeztek. �ket kiv�tel n�lk�l interkodi�lis fenolinjekci� bead�s�val �lt�k meg. Az injekci�kat egy eg�szs�g�gyis altiszt adta be. Asszisztensk�nt a k�vetkez� cseh orvosok voltak al�rendelve: Dr. Cespira Honza Pr�g�b�l (jelenleg a buchenwaldi koncentr�ci�s t�borban), Dr. Zdnek Stich Pr�g�b�l (jelenleg szint�n Buchenwaldban). Az orvosok mindent megtettek, hogy a szerencs�tleneken seg�tsenek, s ha ez nem volt lehets�ges, legal�bb a f�jdalmaikat enyh�ts�k.

A 10.000 g�r�g zsid�b�l m�g �letben maradt kb. 1000-et m�sik 500 zsid�val er�d�t�si munk�latokra Vars�ba k�ldt�k. Hetekkel k�s�bb n�h�ny sz�zan rem�nytelen �llapotban ker�ltek vissza. �ket azonnal elg�zos�tott�k. A fenolos kezel�s besz�ntet�se ut�n 400 mal�riabeteg g�r�g zsid�t �ll�t�lag "tov�bbi kezel�sek" v�gett Lublinba vittek. Hallottunk is arr�l, hogy Lublinba t�nyleg meg�rkeztek. Tov�bbi sorsuk alakul�s�r�l azonban m�r nem szerezt�nk tudom�st. Ami biztos, hogy a 10.000 k�z�l egyetlen egy g�r�g zsid� sincs m�r a t�borban.

A szelekt�l�s felf�ggeszt�s�vel egyidej�leg a foglyok meg�l�s�t is megtiltott�k. A legismertebb gyilkosokat, mint a birodalmi n�met k�zt�rv�nyes b�n�z� Alexander Neumannt, Zimmert, Albert H�mmerl�t, Rudolf Osteringert, Rudolf Bechertet; a politikai fogoly Alfred Kient, Alajos Stahlert ism�telt ember�l�s miatt bot�t�ssel feny�tett�k meg. Egy olyan nyilatkozatot is al� kellett �rniuk, hogy bizonyos sz�m� fogolyt�rsukat meg�lt�k.

1943. elej�n 500.000 elbocs�t�si nyomtatv�ny �rkezett az auschwitzi politikai oszt�lyra. Ennek nagyon �r�lt�nk, mert rem�lt�k, hogy legal�bb n�h�nyunkat szabadon engedik. A nyomtatv�nyokat azonban az elg�zos�tottak adataival t�lt�tt�k ki, s ut�na azok az iratt�rba ker�ltek.

kb. 119.000 - 120.000 1000 lengyel �rja a Pawiak nev� vars�i fegyh�zb�l.
kb. 120.000 - 123.000 3000 g�r�g zsid�. Egy r�sz�ket a kor�bbiak helyett Vars�ba k�ldt�k. A h�tramaradottak r�viddel k�s�bb meghaltak.
kb. 123.000 - 124.000 1000 lengyel �rja Radomb�l �s Tarnowb�l.
kb. 124.000 - 126.000 2000 �rja k�l�nb�z� transzportokb�l.

Id�k�zben sz�ntelen�l �rkeztek a lengyel, francia �s belga zsid�kkal megrakott sz�ll�tm�nyok, akiket - a t�bor kiiktat�s�val - azonnal elg�zos�tottak. E sz�ll�tm�nyok egyike Lublin-Majdanekb�l j�tt 1000 lengyel zsid�val. K�z�tt�k h�rom szlov�k zsid� is volt, egyik�ket Spir�nak h�vt�k, aki Stropk�b�l vagy Worann�b�l val� volt.

1943. j�lius v�g�n nem �rkeztek tov�bbi sz�ll�tm�nyok. A kremat�riumokat alaposan kitiszt�tott�k, rendbehozt�k, s - mint az k�s�bb kider�lt - tov�bbi munk�ra k�sz�tett�k el�. Augusztus 3-�n �jb�l beindult az �zem. Brenzburgi �s sossnowitzi zsid�k transzportja �rkezett meg, majd �jabbak eg�sz h�napban sz�net n�lk�l.

kb. 132.000 - 136.000 Brenzburgi �s sossnowitzi zsid�kkal megrakott vonatok k�vetkeztek. K�z�l�k csup�n 4000 f�rfit �s egy kis csoport n�t vittek a t�borba. T�bb mint 35.000-et azonnal a kremat�riumba k�ldtek. A t�borba beutalt 4000 f�rfi legnagyobb r�sze a kegyetlen b�n�sm�d, �hez�s, k�l�nb�z� betegs�gek, gyilkoss�gok k�vetkezt�ben m�r az �gynevezett karant�n t�borban meghalt. Ezek�rt a kegyetlenked�sek�rt els�sorban a sachsenhauseni koncentr�ci�s t�borb�l idek�ld�tt Tyn nev� k�zt�rv�nyes b�n�z�, valamint egy lengyel politikai fogoly, a vars�i Mieczeslaw Katerinski felel�sek.

Ebben az id�ben �jra megkezdt�k a szelekci�kat, m�gpedig k�l�n�sen nagy m�rt�kben a n�i t�borban. A t�bororvos, egy SS rohamvezet�, a berlini rend�rigazgat� fia vagy unoka�ccse, m�g a t�borban is felt�n� brutalit�ssal j�rt el. A szelekci�s m�dszert ett�l fogva a sz�k�s�nk napj�ig meg�ll�s n�lk�l gyakorolt�k.

kb. 137.000 - 138.000 Augusztus v�g�n 1000 lengyel �rja �rkezett a vars�i Pawiak fegyh�zb�l, �s k�r�lbel�l 80 g�r�g zsid�.
kb. 138.000 - 141.000 3000 f�rfi k�l�nb�z� �rja transzportokb�l.
kb. 142.000 - 145.000 1943. szeptember elej�n 300 zsid� k�l�nb�z� lengyel munkat�borokb�l �s orosz hadifoglyok egy csoportja.
kb. 148.000 - 152.000 Az 1943. szeptember 7-�t k�vet� h�ten Theresienstadb�l �rkeztek transzportok csal�dokkal. Vel�k - sz�munkra �rthetetlen m�don - eg�sz k�m�letesen b�ntak. A csal�dokat nem v�lsztottak sz�t, senkit nem g�zos�tottak el, m�g meg sem ny�rt�k �ket, hanem �gy, ahogy meg�rkeztek, csal�donk�nt helyezt�k el �ket a l�ger egy elk�l�n�tett r�sz�ben. S�t, m�g a csomagjaikat is megtarthatt�k. A f�rfiaknak nem kellett dolgozniuk, a gyerekeknek megengedt�k, hogy iskol�ba j�rjanak, amelyet Fredy Hirsch vezetett - r�la meg k�s�bb sz�lunk. A hozz�tartoz�kkal val� levelez�st megengedt�k. Csak a l�gerfel�gyel�j�k szadista k�nz�sait�l kellett sokat szenvedni�k, a k�zt�rv�nyes Arno B�hmt�l, aki a t�bor egyik legaljasabb gonosztev�je volt. Csod�lkoz�sunk m�g ink�bb fokoz�dott, amikor l�ttuk, hogy ezekr�l a sz�ll�tm�nyokr�l hivatalos n�vjegyz�k k�sz�lt. E nyilv�ntart�s k�l�n�s c�me a k�vetkez� volt: "6 h�napos karant�nban l�v� cseh zsid�k SB-transzportja". Azt ugyan m�r tudtuk, hogy mit jelent az "SB" megjel�l�s(2), de a kiv�lts�gos b�n�sm�dra �s a hossz� karant�nid�re nem tal�ltunk magyar�zatot. Tapasztalataink szerint a leghosszabb karant�n maximum 3 h�tig tartott. M�gis, min�l k�zelebb ker�lt�nk a 6 h�napos hat�rid� lej�rt�hoz, ann�l er�sebb lett a gyan�nk �s a f�lem�nk, hogy ezekre a zsid�kra is ugyanaz a sors v�r. Megpr�b�ltunk besz�lni a csoport vezet�ivel, �s elmagyar�ztuk nekik, mi v�r r�juk. N�h�nyan k�z�l�k, k�l�n�sen Fredy Hirsch (a pr�gai Makkabi ifj�s�gi csoport egyik vezet�je), aki az eg�sz csoport teljes bizalm�t �lvezte, azt mondt�k, hogy amennyiben f�lelmeink bebizonyosodnak, akkor �k ellen�llnak. A "Sonderkommando" emberei meg�g�rt�k, hogy ha a cseh zsid�k ellen�llnak, akkor �k is azonnal csatlakoznak hozz�juk. Sokan rem�lt�k, hogy �ltal�nos l�zad�st lehet sz�tani a t�borban. 1944. m�rcius 6-�n tudom�sunkra jutott, hogy a cseh zsid�k sz�m�ra el�k�sz�tett�k a kremat�riumot. Fredy Hirschhez siettem, hogy ezt k�z�ljem vele, �s gyors cselekv�sre k�sztessem, mivel m�r nincs vesztenival�juk. "Tudom a k�teless�gem" - v�laszolta. Alkonyat el�tt �jra a cseh t�borhoz osontam, ahol megtudtam, hogy Luminallal megm�rgezte mag�t �s haldoklik. M�snap, 1944. m�rcius 7-�n eszm�letlen �llapotban, 3791 t�rs�val egyetemben, akikkel egy�tt �rkezett 6 h�nappal ezel�tt, teheraut�kon a kremat�riumba vitt�k, ahol elg�zos�tott�k �ket. A fiatalok �nekelve mentek a hal�lba. Keser�en csal�dtunk, hogy elmaradt a l�zad�s. A "Sonderkommando" mindenre elsz�nt emberei hi�ba v�rtak. Mellesleg e transzportb�l 500 id�s ember m�g a 6 h�napos karant�n id�szaka alatt meghalt. Csup�n 11 ikerp�rt hagytak �letben. �ket �tvitt�k Auschwitzba, ahol biol�giai k�s�rletek t�rgyai lettek. M�g �letben voltak, amikor Birkenaut elhagytuk. Az elg�zos�tott cseh zsid�k k�z�tt volt egy Szeredr�l val� szlov�k zsid� l�ny is, akit F�rst R�zsinak h�vtak. Kiv�gz�s�k el�tt egy h�ttel, m�rcius 1-j�n arra k�nyszer�tett�k �ket, hogy tudass�k a rokonaikkal: j�l vannak. Ezekre a levelekre m�rcius 23-i vagy 25-i keltez�st kellett �rni. Arra is r�b�rt�k �ket, hogy k�lf�ldi rokonaikt�l csomagokat k�rjenek.

kb. 153.000 - 154.000 1000 lengyel �rja a vars�i Pawiak fegyh�zb�l.
kb. 154.000 - 159.000 1943. okt�ber�ben �s november�ben 4000 f�rfi k�l�nb�z� fegyh�zakb�l, a b�v�helyeiken felfedezett brenzburgi zsid�k �s v�d��r�zetes oroszok egy csoportja. Egyidej�leg orosz hadifoglyok is �rkeztek, akiket 1 - 12.000-ig sz�moztak.